Szent Imre-szobor, Móricz Zsigmond körtér
Az 1929-től Horthy Miklós körtérnek, 1945-től napjainkig Móricz Zsigmond körtérnek nevezett területen 1930-ban állították fel a szoborcsoportot, amelynek központi alakja Szent Imre herceg.
A szobrokat Croy-Dülmen Izabella főhercegasszony megbízásából készítette Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész. A Szent Imre-év keretében felavatott alkotás hét alakot jelenít meg, hatan közölük egy 100 cm magas kőtalapzaton állnak, ők fogják közre a közel 3 méteres mészkő talapzaton álló herceget. Szent István király fiát, Szent Imrét a magyar ifjúság védőszentjeként tisztelik, ezért a mellékalakok az ifjúság hat különböző rétegét képviselik. Szent Imre bronz szobrának bal oldalán egy parasztlány, egy cserkész és egy emericanus diák áll, a jobb oldalon egy díszruhás lányt látunk, kezében liliomokkal, egy, a szívét felajánló lányt és egy imádkozó leventét.
A szoborkompozíció talapzatának elülső oldalán láthatunk egy domborművet, amely azt ábrázolja, hogy Szent István felajánlja a Szent Koronát a Boldogságos Szűznek. Talapzatának hátsó lépcsőjét eredetileg egy kőkoszorú is díszítette, ez azonban ma már nem látható. A szobrokat Rafaell Vignalli öntötte, aki a két világháború közötti Magyarország egyik legjelentősebb szoboröntője volt.
A szoborcsoportot a főhercegasszony kívánságára helyezték el Budán, annak a helynek a közelében, ahol a herceg nevelője, Szent Gellért püspök vértanúhalált szenvedett. Felavatására a tiroli zarándokok Szent Imre tiszteletére egy hatalmas tiroli keresztet hoztak, amely 2006 óta a XIV. kerületi Rózsafüzér Királynéja templomban látható.
A szoborcsoport a II. világháborúban és 1956-ban is súlyosan megsérült, ám szakszerű restaurálását csak a 2000-es évek elején végezték el.
A Bartók Béla út környezetében egyébként több emléket is emeltek a tragikus sorsú herceg tiszteletére. A szoborcsoporttal szemközti útvonal például 1929 óta a Szent Imre herceg útja nevet viselte. A ciszterci szerzetesrend 1924-ben a Villányi úton épített egy plébániaházat és ideiglenes templomot, amelynek helyén 1938-ban Wälder Gyula építész tervei szerint épült a herceg nevét viselő templom. A XI. kerületet 1930-ban Szent Imre városnak nevezték el, így is hívták 1950-ben, majd 2007-ben a kerület egy része újra felvette a Szentimreváros nevet.
Túraajánlatok
Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.
Albertfalva csodái: a Duna-part és a kertváros felfedezetlen utcái Ez a kerékpáros útvonal amellett, hogy felfedezi az albertfalvai Duna-partot, olyan kevésbé ismert helyeket is útba ejt, mint a Kék-tó vagy az albertfalvai Arany Dániel téri park. Főleg lombos fák szegélyezte kerékpárutakon vagy csendes utcákon halad, így kellemes biciklizésre ad lehetőséget.
Építészeti kalandozások Újbudán Ez az útvonal a XI. kerület építészeti érdekességeit fedezi fel. Az elsősorban a XX. századból származó építészeti emlékek közül különösen érdekesek azok, amelyek egykori ipari vagy közlekedési funkciójuk elvesztése után megmaradtak, de új szerepet kaptak.
Felfedezőtúra a 4-es metró nyomában A 4-es metró átadásával kiderült, hogy lehet elegánsan, szép tereken áthaladva is utazni a felszín alatt. Az újbudaiak nap mint nap gyönyörködhetnek a kortárs építészet legjobb alkotásaiban, hiszen a nyomvonal 5 állomása is a kerületet szeli át. Túránk során körülnézünk az állomások felszínén is.