Fertőmeggyes (Mörbisch am See)
Ez a kis település Fertőrákos és Ruszt között fekszik, a kerékpárúton haladva Fertőrákos után szinte rögtön Meggyesre érünk. A környéken található többi településhez képest itt is találhatunk emlékeket a régi időkből, de Fertőmeggyes leginkább az 1954 és 1957 között a tó feltöltésével megépült mesterséges strandja és vízi színpada miatt ismert. 1957-ben rendezték meg ezen a különleges színpadon első ízben a híres Mörbischi Ünnepi Játékokat.

-
Kerékpárok várják gazdájukat a mangalica telep mellett Fotó: funiQ -
A mangalica telep egyik lakója Fotó: funiQ -
Biciklitúrázók a mangalica telep mellett Fotó: funiQ -
Kikötő Fotó: funiQ -
Kikötő Fotó: funiQ -
Bicikliút jelzés Fotó: funiQ -
Vendéglátóegység a tó partján Fotó: funiQ -
Bicikliút Fertőmeggyes és Ruszt között Fotó: funiQ -
Mocsaras terület a tópartra vezető út oldalán Fotó: funiQ -
Mocsaras területek ölelik körül a tópartra vezető utat Fotó: funiQ -
Kerékpárút a tó felé Fotó: funiQ -
Hangulatos kis utca Fotó: funiQ -
Kilátás a bicikliútról Fotó: funiQ -
Fedett pihenőhely Fertőmeggyes és Ruszt között Fotó: funiQ -
"Tudták, hogy..." feliratú információs tábla Fertőmeggyes mellett Fotó: funiQ -
Rálátás a Fertő tóra a kerékpárútról Fotó: funiQ -
Utcakép Fotó: funiQ -
Kerékpárosok a kikötő mellett Fotó: funiQ -
Híd vezet át a Fertő tó egyik kis szigetére Fotó: funiQ -
Fertő tó Fotó: funiQ -
Fertő tó alkotás: a tavat a fűmentes terület jelöli, a kis bokrok jelképezik a tóparti városokat Fotó: funiQ -
Városok a Fertő tó partján Fotó: funiQ -
Játszótér Fotó: funiQ -
Kerékpárút a városból a tó felé Fotó: funiQ -
Vendéglátóhely a tó partján Fotó: funiQ -
Borászati dombormű Fotó: funiQ -
Evangélikus templom Fotó: funiQ -
Evangélikus templom Fotó: funiQ -
Utcakép Fotó: funiQ -
Szent Kereszt felmagasztalása templom Fotó: funiQ -
Helyi önkormányzat épülete Fotó: funiQ -
Emlékmű a főutca mellett Fotó: funiQ -
Szent Kereszt felmagasztalása templom Fotó: funiQ -
Szépen sorakozó lakóházak Fotó: funiQ -
Utcarészlet Fotó: funiQ -
Kukoricacsövek a bejáratnál Fotó: funiQ -
Szent Kereszt felmagasztalása templom Fotó: funiQ -
Utcakép Fotó: funiQ -
Kilátás a kompról az út elején Fotó: funiQ -
Komp Fotó: funiQ -
Hajók a Fertő tavon Fotó: funiQ -
Komp a Fertőn Fotó: funiQ -
Komp Fotó: funiQ -
Pihenőhely Mörbisch am See közelében Fotó: funiQ -
Néha jó leülni és nézni kicsit az előttünk elterülő Fertő tavat Fotó: funiQ -
Kilátás Mörbisch am See és a Fertő tó felé Fotó: funiQ -
Parki sétány Fotó: funiQ -
Vízi játszótér Fotó: funiQ -
Világítótorony Fotó: funiQ -
Kikötő Fotó: funiQ -
Utcarészlet Fotó: funiQ -
Helyi üzlet Fotó: funiQ -
Szent Kereszt felmagasztalása templom Fotó: funiQ -
Evangélikus templom Fotó: funiQ -
A római katolikus és az evangélikus templom tornya Fotó: funiQ -
Utcarészlet Fotó: funiQ
Víziszínpad Európa egyik legnagyobb szabadtéri színpadát találjuk az ausztriai Fertőmeggyesen, ahol egy nemzetközileg is elismert operettfesztivált tartanak nyaranta 1957 óta, a Mörbisch-i Ünnepi Játékokat. A nézőtérről a tó panorámáját is élvezhetjük az előadás díszletének kiegészítőjeként.

-
Naplemente a víziszínpadnál Fotó: funiQ -
Látkép a víziszínpaddal Fotó: funiQ -
A víziszínpad díszletei hátulról Fotó: funiQ
Túraajánlatok
Története
A település területén már a kőkorszakban is éltek emberek, találtak itt kőszerszámokat, majd a későbbi időkből bronzkori sírokat és kelta használati eszközöket is. A római kor leghíresebb emléke a településtől délre, az országhatáron, de már magyar területen álló Mithrász-szentély.
A mai települést 1254-ben "possessio Megyes" néven említik először. Valószínűleg a mai Katzendorf-hegy környékén állt egykor Macskakő vára, melyről először 1244-ben tesznek említést. A vár a XV. században rabló cseh lovagok bázisa volt és 1465-ben rombolták le. A község a függetlenségét pénzzel és borral megváltó Ruszttal és a győri püspök fennhatósága alatt álló Fertőrákossal ellentétben 1385-1862-ig soproni birtok volt.
1331-ben már állt a település Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma. 1485-ben felépült a Szent Ulrich tiszteletére szentelt templom is. A XVI. század második felében lakói evangélikus hitre tértek, de a XVII. században az ellenreformáció hatására egy részük visszatért a katolikus hitre. Az 1781-es türelmi rendelet elsimította a két vallás közötti ellentéteket, a község lakosainak háromnegyede ma is evangélikus.
A települést többször feldúlták: 1529-ben és 1683-ban a törökök, 1705 és 1709 között a kuruc hadak dúlták fel több ízben is. A település a trianoni békeszerződések értelmében 1921. november 14-én osztrák kézre került. A második világháború idején az orosz csapatok teljesen kifosztották a lakosokat. A község újra felvirágzásában kiemelkedő szerep jutott a bornak, mint az egész környék legfontosabb kereskedelmi árujának. A bortermelés adja ma is a lakosok nagy részének a megélhetést.