Ruszt (Rust)
A szőlő- és bortermeléséről, hangulatos borozóiról és az elköltözni nem akaró gólyáiról ismert Fertő tavi kis városka a tóvidékkel együtt 2001 óta az UNESCO Világörökség része. A várost egykor fal is védte a török támadások ellen, ennek a maradványait megtekinthetjük szerte a városban.
Szinte az egész város egy nagy műemlék, lépten-nyomon reneszánsz és barokk hangulatú házak között sétálhatunk. A városháza épületének magja is a XVI. századból származik.
Halásztemplom A templom a település legrégebbi épülete, neve egy XIV. századi legendára utal. 1938-ban itt fedezték fel Burgenland legrégebbi román kori freskótöredékeit. 1575-ben újjáépült tornyát a XIX. század végén le kellett bontani. Az épületet egy XVII. században épített lőréses erődfal is körbeveszi.
Az 1784-1785-ben épült evangélikus templom a XVIII. század végén alapított Hajnóczy-könyvtár udvarán áll. Tornya az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra készülhetett csak el, mivel korábban tiltott volt az evangélikus templomokra tornyot építeni.
A Szentháromság-plébániatemplom eredetileg evangélikus templomnak épült, de 1674-ben a katolikus egyházé lett, mintegy harminc évvel az építése után. A belső díszítőfestést soproni, az orgonát győri mester alkotta a XVIII. század legvégén. A jobb oldali mellékoltár képén Szent István ajánlja fel a magyar koronát Szűz Máriának.
A város strandja és kikötője azonban már a legutóbbi időket idézi. A városból egy 1200 m hosszú töltésen vezet az út a nádason keresztül a kikötőhöz és a városi strandhoz.
Túraajánlatok
Története
1317-ben „Ceel” (Szil) néven említik először a települést Károly Róbert király adománylevelében, az 1393-ban feltűnő Rust név pedig a szilfa (Rüster) középkori német alakja.
Ruszt a Cziráki család kezére kerül 1323-ban, 1339-ben pedig már a várost később híressé tevő Fertő vidéki szőlőkről beszél egy okirat. Plébániáját 1436-ban említik először. A város 1470-ben piactartási jogot nyert Mátyás királytól, majd később borszállítási és -eladási privilégiumot is a közeli Bécs piacára. 1512-ben épültek fel a város első védőfalai. 1524-ben Mária királyné engedélyezte, hogy Ruszt borosgazdái hordóikon koronás „R” betűt tüntethessenek fel márkajelzésként. Ez jel a ruszti borok palackjain a mai napig használatban van.
Az 1529. és 1532. évi török hadjáratok hatalmas károkat okoztak Rusztnak, szerencsére innentől azonban a pusztító vallási és kuruc háborúk már elkerülték a várost. Középkori utcahálózata, barokk házai ennek köszönhetően maradtak épségben.
1649-ben Ruszt 60 000 aranyforintért és 30 000 liter aszúborért megváltotta szabadságát az Esterházyaktól, 1681-ben pedig a soproni birodalmi gyűlésen I. Lipót császártól szabad királyi város rangot kapott. Ez a rang 1876-ig maradt fenn. A város a trianoni békeszerződés után kapta vissza csak önállóságát, mint Ausztria legkisebb tartománya.