funiQ logo

Hadik Ház, kávéház

„Ott volt mindenki, aki fontos. Ott volt mindenki, aki számít. Ott volt általában mindenki.” Ezekkel a szavakkal jellemzi a Hadik kávéházat Karinthy Márton író, Karinthy Frigyes unokája. A Bartók Béla úti legendás irodalmi múltú kávéház több mint ötven év után 2010-ben nyitott meg újra.

Hadik kávéház
Hadik kávéház Fotó: funiQ

A Hadik a Bartók Béla út 36-38. szám alatt álló ház, amelyet Svarcz Jenő tervei alapján Dr. Palócz Ignác építtetett fel. A kivitelezést Mann József építőmester végezte, akinek szintén a Bartók Béla úton volt saját háza, a vasbeton munkákat Biehn János műszaki irodája készítette, akik egyebek mellett a Magyar Királyi Országos Levéltár, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai (CH) épületén is dolgoztak. A homlokzat kialakítása eltér a kezdeti tervektől, az eredeti elképzelés szerinti neobarokk stílusjegyeket ugyanis szecessziós elemek váltották fel az elkészült épületen. A házban harminc lakást alakítottak ki, a padlásra pedig többnyire munkahelyiségek kerültek: ezek közül említésre méltó a Gárdonyi Géza térre néző műterem, amelyet korábban Csontváry Kosztka Tivadar bérelt ki.

színes üvegablak és kék csempe a Hadik Ház lépcsőházában
Színes üvegablak és kék csempe a Hadik Ház lépcsőházában Fotó: Nagy Ádám Zoltán
  • Gárdonyi Géza tér, mögötte a Hadik kávézónak és a Szatyor Bár és Galériának otthont adó épülettel
    Gárdonyi Géza tér, mögötte a Hadik kávézónak és a Szatyor Bár és Galériának otthont adó épülettel Fotó: funiQ
  • festett pad a Hadik Ház egyik függőfolyosóján
    Festett pad a Hadik Ház egyik függőfolyosóján Fotó: Nagy Ádám Zoltán
  • Hadik Ház belső udvara a felső szintről nézve
    Hadik Ház belső udvara a felső szintről nézve Fotó: Nagy Ádám Zoltán
  • Hadik Ház
    Hadik Ház Fotó: Nagy Ádám Zoltán
  • színes ablakok, kék csempe és kovácsoltvas korlátok a Hadik Házban
    Színes ablakok, kék csempe és kovácsoltvas korlátok a Hadik Házban Fotó: Nagy Ádám Zoltán
  • a Hadik Ház egyik lépcsősora, kék csempével szegélyezett falak mentén
    A Hadik Ház egyik lépcsősora, kék csempével szegélyezett falak mentén Fotó: Nagy Ádám Zoltán
  • a Hadik Ház belső folyosói
    A Hadik Ház belső folyosói Fotó: Nagy Ádám Zoltán
  • Hadik Ház
    Hadik Ház Fotó: Nagy Ádám Zoltán

Az épület földszintjén található Hadik kávéház 1906-ban, más források szerint 1910-ben nyitotta ki kapuit először, bár Saly Noémi irodalomtörténész, helytörténész kutatásai szerint 1911-ben, Téri Nándor nyitotta meg. A kávéház, amely nevét a közeli Hadik laktanyáról kapta, látogatottsága tíz évvel a megalapítása után kezdett felívelni, amikor Kaiser Adolf és fiai átvették az üzemeltetést. A Nyugat első nemzedékének írói, többek között Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, és Füst Milán is gyakran megfordult a korabeli értelmiségek gyülekezőhelyévé vált kávéházban. Rajtuk kívül számos író nemcsak törzsvendégként szerepelt a Hadik életében, hanem a műveik jelentős részét is megihlette az egyedi hangulatú kávéház. Devecseri Gábor és felesége, Devecseriné Guthi Erzsébet, Déry Tibor, valamint Karinthy Frigyes műveinek is kulcsfontosságú motívuma a Hadik kávéház. Németh Andor egy teljes regényét ihlette meg a kávéház, Egy foglalt páholy története című művével állított emléket a Hadiknak.

A kávéház nem csak a múlt század eleji irodalmi életnek adott otthont: sakk-kör is működött a Hadikban, amelynek elnöke Karinthy Frigyes volt, emellett ő töltötte be az eszperantók magyarországi elnökének szerepét is. Az irodalmi alkotókon kívül ismert művészek, például festők, színészek is a kávéház gyakori vendégei voltak.

a Hadik kávéház alsó szintje
A Hadik kávéház alsó szintje Fotó: funiQ
  • híres személyek montázs festménye a Hadik kávéház falán
    Híres személyek montázs festménye a Hadik kávéház falán Fotó: funiQ
  • a Hadik kávéház felső szintjén lévő hosszú asztaltól szép kilátás nyílik az épület előtt lévő Gárdonyi térre
    A Hadik kávéház felső szintjén lévő hosszú asztaltól szép kilátás nyílik az épület előtt lévő Gárdonyi térre Fotó: funiQ
  • a Hadik kávéház egyik belső terme
    A Hadik kávéház egyik belső terme Fotó: funiQ
  • asztalok a Hadik kávéházban
    Asztalok a Hadik kávéházban Fotó: funiQ
  • Hadik kávéház izgalmas belső tere
    Hadik kávéház izgalmas belső tere Fotó: funiQ
  • Hadik kávéház
    Hadik kávéház Fotó: funiQ
  • színes fali képek a kávéházban
    Színes fali képek a kávéházban Fotó: funiQ
  • a Hadik kávéház terasza
    A Hadik kávéház terasza Fotó: funiQ
  • régi és új használati tárgyak találkozása a Hadik kávéházban
    Régi és új használati tárgyak találkozása a Hadik kávéházban Fotó: funiQ

A Hadik a második világháború alatt bezárt, és csak a következő évezredben nyitotta meg újra a kapuit. Az újranyitás keretében a kávéházat két részre osztották: a Hadik kávéház mellett üzemel a Szatyor Bár és Galéria, amely a Karinthy által Szatyornak elnevezett, a kávéházhoz tartozó pincehelyiségről kapta mai nevét. A Hadik a méltán híres kávéház a XIX. századi irodalmi élet egyik legfontosabb központjának hangulatát kívánja feleleveníteni, míg a Szatyor bár a kortárs írók és képzőművészek alkotásainak ad otthont programjaival és kiállításaival. 2016 szeptemberében ismét megújult a Hadik, modernebb belsővel és megújult gasztronómiai választékkal próbálja elérni a fiatalabb generációkat is.

A kávéház változatos kulturális rendezvényekkel várja vendégeit: irodalmi estek, a kortárs filmművészet alkotásainak vetítése és kerekasztal-beszélgetés, valamint a fiatal költők körében egyre népszerűbb Slam Poetry estek is megtalálhatók a Hadik programlehetőségeinek repertoárjában. A programokon való részvétel általában ingyenes, azonban a helyszín korlátozott befogadóképességéből kifolyólag előzetes regisztrációhoz kötött.

Hadik kávéház emléktábla
Hadik kávéház emléktábla Fotó: funiQ

Elérhetőségek

Asztalfoglalás (kizárólag telefonon): +36 1 279 0290
Programok
Telefon: +36 1 279 0291
E-mail: hadikkavehaz@gmail.com
Web: www.hadikkavehaz.com
Nyitvatartás
Hétfő-vasárnap: 9:00-23:00

Túraajánlatok

Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.