2016. május 28., szombat reggel 7:10 – május 29., vasárnap 6:07

7:10 Gáborék a tervezettnél kicsit később, de sikeresen elrajtoltak, GPS készülék bekapcsolva, indulhat a túra!

8:30 Túl a Nagy-Kevélyen, mindjárt elérik Csobánkát

9:00 Már Csobánkán túl, 10,5 km-rel a hátuk mögött, most egy kicsi lefelé menet jön, aztán indulnak az igazi hegyek, az első a Pilis lesz.

9:40 A 14. km-nél elértek a Hosszú-hegyi ellenőrzőponthoz. Gábor válasza a hogy érzed magad kérdésünkre: "átneveztem magam Menet Elekre". Eltekintve attól, hogy eléggé fülledt, párás a levegő, minden jól megy eddig. Az idejükre azt mondta, nem rossz. Ránézve a térképre felvetettük, hogy most jön a Pilis megmászása, készüljön lélekben, de szerencsére optimistán csak annyit mondott: "még szerencse, hogy most jön, mert most még jól bírom!"

11:00 20 km megtétele után a túra legmagasabb pontján jár Gábor. 700 méteres magasság fölött halad ez a szakasz. Már csak úgy 80 km van hátra.

12:30 A Pilis nyereg ellenőrzőpontnál jár Gábor. Most indul az egyik legkeményebb szakasz, ereszkedés Kesztölcig 600 méter szint lefelé 15 km alatt. Reméljük, hogy a faluban finom hideg levendulaszörppel várják a barátaink a fáradt vándorokat.

13:22 "Még talpon állok!" mondta Gábor vidáman, miután Kesztölcön újratöltötte egy kútnál a vízkészleteit. Mindenkinek köszöni, aki drukkol neki és követi őt online. Sokan vannak körülöttük, Gábor szavai szerint "védve vannak", így esélyük sincs eltévedni.

15:00 A 41. km-nél járnak. Gábor a 29-es km-nél, a Pilisről lejtmenetben bokarándulást szenvedett. Úgy döntöttek Gergővel, hogy nem ülnek le, mert akkor csak bedagad a boka. Azóta előretörtek a célig 12 km-t. Lankás rész jött, "lerázta" a bokát. Olyan jó már sérült jobbja, mint a bal. Két kő közé lépett különben, botjával támasztotta ki magát. A kedvük jó, erőnlétük is.

Gábornak és Gergőnek minden jót kívánt Horváth Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Természetjárók Szövetségének elnöke. "Gábornak sok sikert és amennyiben a Komárom-Esztergom megyei szakaszon bármilyen kérése van, szívesen próbáljuk teljesíteni." Gábor mindezt nagyon köszöni, próbálja ennek igénybevétele nélkül teljesíteni a 100 km-t 24 órán belül, de nagyon jólesik.

Kesztölcön pogácsával és fröccsel kínálták őket. Az is nagyon jólesett. (Később meg is találjuk a Kesztölci Hírekben a részleteket - A szerk.)

16:00 Hegymenet. Gábor szavai szerint éppen egy "bazi nagy" emelkedőnek kaptatnak felfelé, aminek a talaja laza, homokos. El is tévedtek előtte egy kicsit, kérdezem, hogy akkor nem lehetett nagy időkiesés, a túrázó mondja, hogy nem és imigyen összegzi: "Éberebbek lettünk".

Volt egy nagyon zűrös, sziklás lejtmenet. Most pedig kapaszkodnak keményen felfelé a kikopott járatban. Ahogy felérnek egy napos, árnyéktalan szakasz következik, azt hallják róla másoktól, odafenn "rá kell pihenni". (Hát)Izsákja 6 kg. De most megivott vagy 2 liter vizet, így most már csak 4 kg lehet. Megegyezünk, hogy a sérült lábáról inkább nem is kérdezem. Remélem, bízom benne, nem is kerül szóba, csakis a célban. A "hegymenetről" az jut eszembe, hogy a folyami hajózók hegymenetnek nevezik, ha a folyam folyási irányával szemben hajóznak. A folyásiránnyal megegyező hajózást lejtmenetnek hívják. A túrázónak azonban a nagy és zűrös lejtmenet komoly igénybevétel.

17:00 Nagyon süt a nap, jók a terepviszonyok, sík területen járnak. Imént egy falu szélén - Tokod lehetett - a kerekes kútból vizet húzva mosakodtak, frissítették magukat. 48-49 km-nél járnak. Semmi különös nem történt. "Hacsak az nem, hogy most már azért kezdek fáradni. De egyébként minden stimmel, minden jó. Várjuk, hogy alábbhagyjon a napsütés, mert elég sok olyan hely volt, ahol tűzött és nem nagyon volt árnyék."

18:00 - Helyzetjelentést szeretnék kérni... - Hát már jó a hangulat, mert ittunk egy sört. - Mogyorósbányán a Kakukk Sörözőben? - Ez a Kakukk Söröző, Gergő? - Az ötvenesnél vagyunk (50 km! - A szerk.), ez az ellenőrző pont - mondja Gergő és Gábor: - Ittunk egy sört, leültünk egy kicsit, feltankoltunk vízzel. Lefogyott egy kicsit a készletünk és pótoljuk.

- Jó ezt hallani. Megérdemelt pihenés.

- Igen, igen.

- Most azt néztük, hogy még egyszer ennyi táv van előttünk, amit ugyanennyi idő alatt akarunk végigjárni, ha lelassulunk, akkor is bele kell, hogy férjünk a 24 órába.

- Hány órája mentek most?

- 11.

- Átlagsebességet számoltatok?

- ÚÚÚ, nem, nem. 4,2 km/h ha 24 órára számoljuk. Ha 12 óra alatt teljesítettük volna ezt az ötvenet, akkor 4,2 km/h lenne a sebességünk, de mivel 11 óra alatt tettük meg, ezért 4,5-4,6 km/h óráról beszélhetünk az első ötven esetében. Természetesen ebbe beletartozik a pihenőidő is.

- Nekem 22,5 óra volt a vége harminc évvel ezelőtt....

- Nekem az a lényeg, hogy benne legyek a szintidőben. Ha 23 óra 59 perc lesz, az is jó. Boldog leszek.

- Igen, ezzel én is így voltam, csak biztatni szerettelek volna Benneteket ezzel az adattal.

- Nézem az időt, de most pihengetünk a kerítés tövében.

- Jó pihenést! További jó utat!

19:00 (Kicseng háromszor. Gábor felveszi, légzése közepesen erős.) - Halló, halló, hegymenet?!

- Igen.... igen.... hegymenet. Nem tudom, hogy hol lehetünk.

- Én látom, 3-4 km-re hagyhattátok magatok mögött Mogyorósbányát a sörözővel. 260 méter a tengerszint feletti magasság, ahol vagytok. Pont a 70-es kilométernél van a következő bázis, ahol Lévai Zsuzsa (funiQ főszerkesztő - a szerk.) üzenete szerint szeretettel várnak Benneteket is - egészen pontosan a Bánya-hegy-Cartographia 70 km ellenőrző pontra. Drukkolnak nektek, olvassák rólatok ezeket a híreket.

- Köszönjük szépen. Szóval most 54-nél lehetünk és 70-nél van a következő pont. Ott lesz a kidőlős sátor. Mert azt mondják, ott dőlnek ki a legtöbben, ott be tudnak feküdni a sátrakba, ellátást kapnak és később tovább is szállítják őket. Nem mintha igénybe szeretném venni.

- Ezt nem tudom. De biztosan így van, ha ezt mondják. Jómagam csak arra emlékszem, hogy föl vagy le vagy mindkettő, de kemény volt a Bánya nekem.

- Megmondom őszintén, ezekkel a durva dolgokkal úgy vagyok, hogyha fáradtak vagyunk, akkor durvának élünk meg egy kisebb dombot is.

- Persze.

- A szintben a kétharmadát lenyomtuk. Mert 1900 métert magunk mögött tudunk.

- És a Kinizsi 100 teljes szintkülönbségéről azt hallottam, hogy három Kékes-tető vagyis 3000 méter körüli.

- Igen. Azzal vigasztalnak engem, hogy olyan nagyon-nagyon durva nem lesz, csak durvának fogom megélni.

- Látom, hogy egy műútnál vagytok. Jobbra Lábatlan, balra Tát van a legközelebb autóval.

- Igen, van is forgalom.

- Az útvölgy után kezdődhet a hegymenet a Bányára. De mesélj, kérlek.

- Hát azt tudom mondani, hogy ez a 20-25 perces pihenő és sörözés - ez sokat segített. Új erőre kaptunk.

- Hallok folyamatosan csoporthangokat körülötted. Konvojban, karavánban, szakaszban haladtok?

- Igen.

- Mondd, sok biztatást kapsz azért, hogy ezt a távot látássérülten bevállaltad?

- Megmondom őszintén, rajtam nem igazán látszik, hogy vak vagyok, ezért nem is tudják rólam a többiek.

- Valóban, ha a fényképeidre nézek, ez egyáltalán nem látszik. Egy testnevelés tanár jó ismerősömre emlékeztetsz. Ha elém tennék a képed, meg nem mondanám. De a mozgás miatt kérdezem, a járás miatt....

- Rajtam annyit láthatnak, hogy ráálltam a Gergőre és megyek mögötte, követem. Vannak emberek, akikkel visszaelőzzük egymást, olyan ez, mint egy könyv, amit lapozgatunk előre-hátra. Köszönünk. Összeköszönünk. Jópofa. Gergőt látom, érzékelem magam előtt, ha útakadály jönne megállna, ha ő haladhat, akkor én is, bizalmi haladás. Néha rosszul mérem fel a távolságot, tempót és vagy nekimegyek Gergő sarkának vagy a túrabotjának. De igyekszem a távolságot tartani. Ő meg remélem, gondolja, hogy nem szándékos. (Nevet vagyis nevetünk.)

20:00 "Akkor most nekiugrunk a Bánya-hegynek" - mondja Gábor. Megbeszéljük, hogy most nem is zavarom hívásommal, hanem ő jelez nekem, amikor alkalmas egy kis beszélgetés. 258 méter magasan vannak. Gábor éppen szendvicsezik. Amikor a beszélgetés után 11 perccel ránézek a GPS-re 301 méteren vannak. Gábor úgy véli, hogy ők már 60 km-nél járnak, kérdezi, mit látok én. Elmondom, hogy szerintem még nincsenek félúton Mogyorósbánya és Bánya tető között, szerintem 58 km-nél lehetnek. 20 óra 3 perckor azt kérdezte tőlem, hogy az egész távot tekintve hogy állnak szerintem.

- Nekem az az érzésem, hogy nagyon jól álltok.

Elmondom, hogy szerintem nagyon látványos, amit maguk mögött hagytak. De az éjszakai erdőben vándorlás nehezebb, (hogy a csapadék nagyon megnehezítheti, ezt ki sem mondom, mert ezt mindenki tudja) valamint Tatabánya térségének elérése után újra kifordul az út Tata felé, az útvonal olyan mint a sinus jelzés. S hogy ennyi út megtétele után az a kevés - akár sinus, akár cosinus - a legkeményebb, de ezt már megbeszéltük.

21:00 Lapos részen járnak, de itt az íróasztal mellől követett GPS szerint a Tardos község közelében fekvő Bánya-hegy "java" még előttük van. A Bánya-hegy oldalából jura korabeli mészkövet bányásznak, ősmaradványokban gazdag. Mészkő, de nem fehér, hanem vörös - vastartalom miatt. Ezért tardosi vörös márványként is emlegetik.... Azt lehet a hegyről túrázók köreiben hallani, hogy aki eléri a Bánya tetőt majd megpihen, magáénak mondhatja a sikert. Vagyis a legnagyobb próba. Persze, ez időjárásfüggő is és az sem mindegy, hogy Gerecse 50-re vagy Kinizsi 100-ra neveztünk. Gáborék azt hallják másoktól is, hogy igen jól jöttek. Úgy tervezik, hogy Bányán pihennek, erőt gyűjtenek. Ettől még 5-6 km-re lehetnek. De ez az útvonal 4 tetőn át vezet, hegyre fel, hegyről le. Ez a térkép és a szintdiagram közös használatával látható a legjobban. Különben nem ez a legkomolyabb magaslat a 100 km-n. De a Bánya Tardosnál éppen akkor köszön szép jó estét, amikor hetven km benne van a lábakban. A Bánya után pedig továbbra sem cél a parádés futamidő, a 24 órás szintidőn belül akarnak maradni Gáborék - bölcsek -, nem akarják magukat szétdurrantani, akár szép lassan, de biztosan célba akarnak érni. Ennyi. Úgy legyen.

22:00 "Fáradok, fáradok. Fél tizenegy a célunk, hogy beérjünk a Bánya-hegyre. És szerintünk az tartható lesz. Kettő km-re becsüljük az utolsó távot. A legfelső szakasz az egy nagyon kemény menet. Kis alattomos jószág. A vízhólyagok a talpamon egyre nagyobbak, ezért a tetőn azt kezelnünk kell. Lámpáink jól működnek, fejlámpával vonulunk. Amit kell, azt látom vele. Gergőt látom, igen. Nagyon sötét van, bíztam benne, mert kicsit kövérkés a Hold, hogy bevilágít, de nem. Most egy kicsit olyan, mintha nem lennének sem előttünk, sem mögöttünk. Senki. Előttünk vannak, őket követjük. Tapadunk.

- További jó utat. Veletek vagyunk.

23:00 A hívott szám nem kapcsolható. A Bánya-hegyen nincs https://www.youtube.com/watch?v=OrYSFJNT9lM (Csak egészség legyen meg térerő...)

00:00 Azok a hólyagok a talpon, a bullák immár akkorák, hogy Gábor nem "műtette" meg Tardos fölött a Bánya-hegyen, a Cartographia ellenőrzőpontján, hanem zoknit cserélt. Annyira nagy volt már a hólyag, hogy nem akart vele babrálni, megy tovább így. Amikor megkérdezem, hogy van a lábad, a válasz egyébként az ismert klasszikus: "Szarul, de büszkén! Ha nagyon gáz, akkor majd megállok, de úgy érzem, hogy most már szorít az idő is." Nagyon bizakodó, már legalább 3 kilométerrel közelebb kerültek Koldusszálláshoz, ami 83 km-nél fekszik. Utána már "csak" 17 km a célig, a tatai Ifjúsági Táborig, a jó Öreg-tó partjáig. De milyen 17! Bánya-hegyen paprikás krumplival kínálták meg őket, ittak egy sört, jó szót kaptak, nagyon szépen köszönik. Sajnos az alvósátrak tele vannak, sokan kibuktak Bányán.

01:00 Gábor egy medenceszerű tócsába esett, aminek következtében minden ruhája átázott. A cipőjéből kivette a betétet, száraz pólójával törölgette és visszavette korábban már használt, nagyon vastag zokniját. Ha jól értem, van még egy pár száraz, nagyon vastag zoknija. Később ugyanebbe az óriás tócsába egy másik túrázó is beleesett. Ez egy völgyszerű részben, az út helyén összegyűlt víz, ami elfoglalja az utat. Amikor Koldusszállásra jövünk és a betonútnál bekanyarodtunk.

- A betonúton pedig megint kifordult a jobb bokám. Az út szélén mentem, lebicsaklott és beestem az árokba. Abban nem volt víz legalább.

A Pes-kő nevű részhez érnek éppen és 1,5-3 km-re becsülöm a távot Koldusszállásig.

02:00 - Szia Gábor! Jókor?

- Vissza tudsz hívni egy negyed óra múlva, mert Koldusszálláson vagyunk, dolgunk van. (Hangja energikus mint délután háromkor - A szerk.)

- Persze. Nem fázol?

- Akkor jó. Szia.

- Szia.

03:00 "Kihevertem a vizes fürdőt, száradok menet közben, elértem a rendes üzemi hőmérsékletet. Belülről szárítottam magam, olyan nejlon és ruhák vannak rajtam, amik bekapcsolták a szárítófunkciót. Kíváncsi vagyok, hol vagyunk?"

- A Koldusszállás és Pusztatemplom közötti szakasznak legalább a negyedét megtettétek már, de végig hegymenet. Pusztatemplom után Tatáig boldogan ereszkedni fogtok. Most a Hajagos és Öreg-Hajagos elnevezésű 450 méteres magaslatokat járjátok.

- Sajnos alig hallig, töredezik, szaggatott.

- Egy óra múlva jelentkezem.

04:00 Sajnos nem kapcsolható. Remélhetően csupán a szokásos térerő probléma, bár elég közel már Tatabánya, Baj, Tata - szóval bízzunk benne, hogy a telefon nem ázott be. Már az utolsó előtti állomás előtt járnak 1-2 km-n belül.

04:19 Sikerült felhívni, tisztán hallom, amint azt mondja, hogy ő belőlem semmit sem hall. Hangja nyugodt, erős, nagy baj nem lehet. Ha Bajon járnak a templomnál, 3 km-re a céltól, akkor majd felhívom Gábort.

05:00 A térkép GPS nyila szerint a Baji szőlőhegy mellett haladnak. Fáradtak. Már nem vizes. 6 km lehet a célig. Nagyon rossz terepen haladnak. Úgy érzi magát, mint egy mederben. A Kecske-hegy és a Reim-hegy között haladhatnak. Még van egy nagy szurdok, amin le kell ereszkedni. "Jobban kiegyeztem volna egy sítereppel". "Minden lépésért meg kell küzdeni." Kérdezem a bicsaklott boka állapotáról, de inkább a talpi hólyagok jelentenek gondot. Gábor megkérdezi, mennyi az idő. Elmondom és hozzáteszem, hogy nagyon jó időt jöttek, 2 óra 10 percük van még a célba érésre szintidőn belül. Ha elérik Baj község templomát, onnét 2,4 km a cél!

05:30 Baj község temploma mellett vannak, az óra elüti az óra harmincat. Beszélgetésünk jókedvű. De még nem iszunk a medve bőrére. A szurdok azt mondja, hogy nehéz volt, de szép. Mert lát színeket, kontúrokat, formákat. Sőt. Fényképezett is magának. Nagy képernyős tévére tölti kinagyítva, és közelről, 30 centiről megnézi, hol járt. Hazaviszi fényképen, hogy nézhesse, jobban láthassa. De a szurdokban nem a szépet nézte, hanem azt figyelte, hová lép. A 6 óra 30 perces beérést hozni fogjuk - azt mondja a templomnál. De nincs még lefutva!

05:46 Tata területén a Baji úton haladva elérték a Budapest-Bécs vasútvonalat. Hamarosan átkelnek az 1-es főútvonalon. Gábor azt mondja, hogy meglepően sokan mennek előttük is, jönnek mögöttük is, nem volt oly nagy a szétszóródás.

06:05 Perceken belül megérkeznek a célba. Látszik a nyomkövetőn. Eltelt 3 perc, beértek. Éppen pecsételtek, amikor felhívtam. Gratulálunk Gábor és Gergő!

A Cartographia kiadó évek óta együttműködő partnere az ország legrégibb teljesítménytúrájának, a május 28-án rajtoló Kinizsi Százasnak, amelynek lényege, hogy 24 óra alatt kell teljesíteni a 100 km hosszú útvonalat a Pilis és a Gerecse vonulatain.

2015 óta a kiadó kitelepüléssel is aktívan részt vesz a Bányahegyi ellenőrzőpont működtetésében, a 2010-ben indított Cartographia Kupának pedig már állandó állomása lett a Kinizsi.

Ebben az évben a Cartographia VIP indulója a Kinizsi Százon Vincze Gábor látássérült sportoló, többszörös paralimpikon judós. Gábor már évek óta teljesítménytúrázik, eddig a legnehezebb túrája a Mátrabérc 55 volt.

„Csak azt ne kérdezd, hogy szereztem az első sportorvosim!” Interjú Vincze Gábor látássérült sportolóval Vincze Gábor életében először elindul a Kinizsi Százon. Ebben nem lenne semmi szokatlan, mármint azon kívül, hogy száz kilométert tervez legyalogolni 24 órán belül, csakhogy Gábor csupán 3%-ot lát az őt körülvevő világból.

A Cartographia aktív portálja, a funiQ.hu egy olyan rendszert fejleszt, amellyel sporteseményeken követni tudjuk a versenyzők mozgását online térképen jelölve.

A rendszer tesztelésére jó alkalomnak bizonyult a Kinizsi, és Gábor követésével talán egy kicsivel több figyelmet is kaphatnak a fogyatékkal élő sportolók is. A rendszer úgy fog működni, hogy Gábor hátizsákjába adtunk egy GPS-t, ami mobilinterneten keresztül élőben közvetíti Gábor pozícióját. A rendszer félpercenként küldi a jeleket, ami a térképen azonnal megjelenik (nem kell frissíteni), így bárki nyomon követheti.

Az élő nyomkövetés május 28-án, reggel 6:30-kor indul, Gábor tervezett rajtolásakor.

A térképen a kék nyíl jelzi, amikor a túrázó mozgásban van, és kék pötty , ha éppen pihen.

Előfordulhat, hogy egyes szakaszokon térerő hiányában nem kapunk frissítést, ilyenkor az utolsó ismert pozíciót láthatjuk a térképen, egy kérdőjellel jelölve:

Terveink szerint rendszeres időközönként felhívjuk Gábort, hogy egy rövid helyzetjelentést adjon, amennyire az ereje és a térerő engedi, ezért ezt a cikkünket rendszeresen frissítjük. Drukkolunk, hogy gond nélkül végig tudjon menni az embert próbáló, 100 km-es túrán!

Ez a rendszer első éles tesztje, de a jövőben tervezzük más sportesemények élő közvetítését is. A következő ilyen, nagy érdeklődésre számot tartó esemény a Tour de Hongrie országos kerékpáros körverseny lesz, ahol már egyszerre több versenyző mozgását is közvetíteni tudjuk.

Kinizsi Százas 100/40/25 ELMARAD! A Kinizsi 100 a legrégebbi ma is teljesíthető, nagy tiszteletet ébresztő teljesítménytúra, melyet idén 40. alkalommal rendeznek meg. A túra Békásmegyerről indul, és a Pilis és Gerecse turistaútvonalain kijelölt úton halad. A hagyományos 100-as távon kívül 40 és 25 km-en is lehet indulni.