Hercegszántó
Közvetlenül a szerb határnál találjuk, a Duna-Dráva Nemzeti Park mellett.
A falu érdekessége, hogy a határában áll a világ második legnagyobb Mária szobra, amely 10,5 méter magas.
Miután csodálatos gyógyulásokról számoltak be a helyiek, 1838-ban Klobusiczki Péter Kalocsai érsek felszentelte a Mária szobor későbbi helyét. A legenda szerint Mária megjelent a hercegszántói kút vizében.
Hercegszántótól kb. 5 kilométerre nyugatra, a Nemzeti Parkban található a különleges szépségű Karapancsa Kastély és a körülötte lévő park. Ha erre járunk, mindenképpen érdemes felkeresni az eredeti szépségükben helyreállított vadászkastélyt és melléképületeit.
Látnivalók
Vodica-Máriakert kegyhely (külterületen) Baja mellett található, XVIII. századi zarándokhely. A kápolnát 1810-ben emelték és 1811-ben szentelték fel. 2006-ban tanösvénnyel és játszótérrel bővült a kápolna környezete.
Mária szobor (külterületen)
A világ egyik legnagyobb, méretét tekintve 10 méter 53 centiméter magas Szűz Mária szobrát láthatjuk a Hercegszántó központjától két és fél km-re lévő Vodica-Máriakert kegyhely szomszédságában. Ezt a két tonnás alkotást 2008-ban, adományként kapta a település, az 1956-ban Hercegszántóról Amerikába disszidált Vöő Sándortól.
Nagyboldogasszony római katolikus templom 1725-ben épült, 1811-ben villámcsapás következtében leégett, majd néhány év múlva helyreállították. Szabadon álló, egyhajós, tornyos templom.
Görögkeleti Pravoszláv templom Az eklektikus stílusú, szabadon álló, egyhajós templom 1900-ban épült. Berendezésének egy része a bajai kis szerb templomból került oda az 1950-es években. Műemlékvédelem alatt áll.
Karapancsai Vadászkastély és Kiskastély
A Hercegszántótól kb. 5 km-re, a Béda-Karapancsa tájegységben található Karapancsai Kastély és Major különlegesen szép látnivalónak számít. A vadászkastély építtetését Albrecht főherceg kezdte el 1879-ben, és Frigyes főherceg fejezte be 1896-ban. Korábban valószínűleg egy kisebb vadőrház állhatott itt. Az épületek körüli kastélyparkban hatalmas sétákat tehetünk, mely csodálatos látványával igazán maradandó élményt nyújt.
Egyéb látnivalók: Karapancsai Parkerdő, Hercegszántói mocsár, Hercegszántói Sokác Horvátok Országos Szervezetének Múzeuma.
A község híres szülötte Albert Flórián, Magyarország egyetlen aranylabdás labdarúgója.
Szálláshelyek a közelben: Dávod, Nagybaracska, Dunafalva, Mohács
Vendéglátóhelyek
Teaház Cím: Hercegszántó Dózsa György utca 8/a. Tel.: +36 70 451 4537 E-mail: hannaarmi@gmail.comWeb: www.teahazszanto.com
Szántói Étterem Cím: 6525 Hercegszántó, Kossuth utca 31. Tel.: +36 79 454 7360
Túraajánlatok
Hercegszántó körüli kerékpártúrák:
Története
A település nevét először Szent István idejében említik, akkor Zanthow néven, majd 1419-ben Hercegszántó alakban jegyzik.
Akkoriban Szent István király 30 házat, illetve a káptalant is eladományozta a veszprémvölgyi apácáknak. Az adomány okiratában kihangsúlyozzák, hogy a falu teljes egészében az apátnő birtokában áll, illetve a vásárjog és más jövedelmek is az apácákat illetik meg.
Az idők során Hercegszántónak több tulajdonosa volt és folytonosan váltották egymást, 1339-ben a Czobor család birtokolta a területet, 1405-ben pedig a Herceg Péter birtokába került.
A mohácsi vész után a falu elnéptelenedett, és csak később népesedett be újra. A betelepülők elsősorban Szerbiából érkeztek. A 17. századra ismét majdnem teljesen elnéptelenedett, alig maradtak lakók, majd később újra déli lakosok kezdtek el bevándorolni és letelepedni.
A török hódoltságok után a falu kamarai birtok lett. Az 1722-ben történt űrbéri rendezés szerint a faluhoz tartozott a Bubanya-dűlő és a Kabi-sziget.
1725-ben római katolikus templom, 1900-ban pedig szerb ortodox templom épült Hercegszántón.
