Nagyboldogasszony-főszékesegyház

Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A történelem nem kímélte az épületet, legalább négyszer kellett újra- vagy átépíteni a székesegyházat, hol a tattárjárás, hol vallásháború, hol pedig tűzvész miatt. A mai állotát a XX. században véglegesítették. Hazánk egyik legszebb barokk temploma, amelynek híres Angster-orgonáján Liszt Ferenc is játszott.

Érseki palota

Az érseki palota a római katolikus érsek székhelye Kalocsán. Az épület U-alakú, akárcsak előképe, a nagyváradi palota. Itt található az érseki könyvtár és  a kincstár is.  A könyvtár XVIII. századi barokk olvasóterme látogatható.

A palota dísztermében áll többek között Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott.

A kalocsai érsekek XIII. századi várát a törökök bosszúból felgyújtották 1686-ban, amikor kiűzték őket a városból. Az erődítmény megmaradt bástyáját beépítették a jelenleg is látható épületbe.

Az új palotát Batthyány József érsek kezdte építtetni 1775-ben, utána Patachich Ádám érsek építtette a könyvtári szárnyat, ezzel megalapította a nevezetes főszékesegyházi könyvtárat. A XVII. század utolsó évében készült el a nyugati szárny, és ekkoriban készültek a palota freskói is, amiket a kor egyik legnagyobb festője, Franz Anton Maulbertsch készített.

Érsekkert

Kollonich László érsek kezdte el kialakítani az érseki palotához tartozó kertet az 1790-es években az alacsonyabban fekvő sáros területen.  1930 körül a hátsó parkrészt megnyitották a város lakossága előtt, így bárki sétálhat az évszázadokon át gondozott parkban.

Érseki Kincstár

1988-ban nyílt meg a főegyházmegye területén fellelhető egyházművészeti emlékek bemutatása a Főszékesegyházban, illetve az Érseki Palotában. Festmény-, szobor- és metszettárának, valamint textil, bútor, porcelán és numizmatikai gyűjteményének, ötvöstárgyainak gerincét a XVIII–XIX. századból származó darabok alkotják. A műtárgyak egy része állandó kiállítás keretében a történetíró-kanonok Katona István egykori házában kapott helyet.

Tájház

Az 1936-ban megnyílt Népművészeti Ház egy jellegzetes Kalocsa környéki parasztház, amit helyi népművészeti motívumokkal díszítettek és eredeti bútorokkal rendeztek be. Az épület átalakítását és díszítését kalocsai és Kalocsa környéki paraszt mesterek és pingáló asszonyok végezték.

Magyar Fűszerpaprika Múzeum

A 1977-ben nyílt múzeum a történelmi városközpontban, a Szentháromság tér szomszédságában található. A kiállítás bemutatja a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét a paprika Magyarországra érkezésétől kezdve a feldolgozásán, értékesítésén át a konyhában, népművészetben és gyógyászatban betöltött fontos szerepéig. A múzeumban a feldolgozással és műveléssel kapcsolatos gépek, eszközök is láthatók.

Hazánkban Kalocsa és környéke, illetve Szeged és környéke a leghíresebb fűszerpaprika termelő helyek, mivel itt a legmagasabb a napsütéses órák száma.Kalocsán és környékén szeptemberben kb. 6000 hektáron lehet "piros aranyat" szüretelni. A szüret után a gazdasszonyok felfűzték a paprikát és az eresz alatt felakasztva szárították. A szárítás után az őrlés következik: paprikát előtte megtörölgetik, a csumát eltávolítják, felhasítják és a magjával együtt őrlik, mert a magjában rengeteg olaj van és az őrölt paprika emiatt őrzi meg sokáig szép színét. 

Kalocsai Porcelán Manufaktúra

A porcelán és a kalocsai népművészet kapcsolata meghatározó a város életében. A Kalocsai Porcelán Manufaktúrában a látogatók figyelemmel kísérhetik a porcelángyártás teljes folyamatát, a porcelánöntéstől az égetőkemencéig és megleshetik a porcelánöntés, porcelán tisztítás, porcelán mázazás és a porcelánfestés mesterfogásait is.

Kalocsai Uszoda és Gyógyfürdő (egykori Csajda fürdő)

A fürdő létrehozását a Kalocsavidéki Méhészeti Egyesület határozta el, és 1927. június elején el is készült. Az évtizedek alatt folyamatosan bővítették, fejlesztették az azóta városi kézben lévő uszodát. 1987-ben nyílt meg a két medencés fedett uszoda, majd 2002 elején elkészült a gyógyfürdő is.

Viski Károly Múzeum

Elődjét, a Városi Múzeumot 1932-ben alapították. Jelenlegi helyén 1971 óta működik. Legnagyobb állandó kiállítása a „Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben”, amely Kalocsa és környékének újkori történetét és a kalocsai népművészet kialakulását mutatja be. A múzeumban látható az egykori jezsuita gimnázium ásványtára és éremgyűjteménye.

Egyéb látnivalók: Érseki Könyvtár, Fazekas Alkotóház, Szent István Ház (Huber-ház),  Szentháromság szobor, Jezsuita Gimnázium és Rendház, volt kanonoki házak, színház, vasútállomás festett épülete, Schöffer-torony,  Nicolas Schöffer Gyűjtemény.