funiQ logo

Magyarpolány

Magyarpolány erdők övezte sváb falu a Bakony délnyugati lejtőin – festői környezettel és izgalmas kulturális élettel büszkélkedhet. Számos gyalogos és kerékpáros túraútvonal érinti vagy vezet ide.

Az Europa Nostra-díjjal kitüntetett falu különösen büszke épített örökségére, a népi építészet fennmaradt műemlékeire, melyekről a Tájház és Falumúzeumban bőséges információt kaphatunk.

Az önmagában is lenyűgöző Kálvária környéke pünkösdkor nemzetközi hírű passiójáték díszletévé válik: a polányiak maguk elevenítik fel Jézus szenvedéstörténetét - évről évre egyre népesebb közönség előtt.

Látnivalók

Kálvária, Fájdalmas Szűz-kápolna Bár az interneten háromdimenziós animációban is megtekinthető, de a személyes látogatást semmiképpen nem váltja ki, hiszen a magyarpolányi Kálvária lehet a bakonyi térség egyik legmeghatározóbb szakrális élménye az öt sátortetős stációval, az amerikai kereszttel és a Fájdalmas Szűz kápolnájával.

Polányi Passió Pünkösdkor 130 magyarpolányi polgár mutatja be Jézus szenvedéstörténetét. A különleges és mindig teltházas, számtalan látogatót vonzó Polányi Passió helyszíne a katolikus templom előtti tér és a lenyűgöző Kálvária-domb.

Szent László-templom Különleges látvány tárul elénk a magyarpolányi Szent László templomba lépve: a copf díszítésű oltár mellett Szent István és Szent Imre herceg fából faragott szobra áll. A XVIII. században épült templom szószékét bibliai jelenetek domborművei díszítik, és gyönyörű a gyóntatószék és a kórusrács is.

Szoborcsoport a háborúban elesettek emlékére Az öröklét felett elmélkedő filozófus szerzetesek két és fél méter magas, ötalakos szoborcsoportját Diénes Attila marosvásárhelyi származású szobrász- és iparművész készítette. A különleges emlékmű a Szent László templom mögötti sírkertben tekinthető meg.

Tájház és Falumúzeum A faluban gyűjtött tárgyi emlékek mellett a veszprémi múzeumból érkezett műtárgyak is megtekinthetők a Tájházban berendezett Falumúzeumban, mely az egyik múlt századi parasztház felújításával jöhetett létre. A bakonyi falvakban gyakori háztípus jellegzetességeit is bemutatja a kiállítás.

Petőfi utca műemléki lakóházai A bakonyi népi építészet fő jellemzője a boltozatos tornác, a mellvédes, oszlopos, hosszú kőház, melyből több tucatnyi maradt fenn jó állapotban a Petőfi utcában. A régi faluszerkezet megtartásáért és megóvásáért 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott a település.

Története

Késő bronzkori leletek bizonyítják, hogy már az időszámítás előtti IV. évezredben is éltek a mai Magyarpolány közelében emberek. A települést először Polány néven említi egy 1162-es feljegyzés, mégpedig a bakonybéli bencés apátság birtokaként.

A község lakói a reformáció során evangélikussá lettek, templomukat a ciszterci uraság beleegyezésével 1661-ben építették. A templom a falu közepén, a mai plébánia előtti kifolyókút közelében lehetett. 1725-től református prédikátora és rektora (iskolaigazgatója) volt a községnek. Az ellenreformációs időszakban a mind gyakoribbá és keményebbé váló zaklatások, üldöztetések miatt a reformátusok elmenekülni kényszerültek a községből.

A reformátussá lett lakosság ellensúlyozására és az elüldözöttek helyére telepítette be a zirci apátság Sziléziából és Felső-Ausztriából a németeket 1752-ben. Az anyakönyvek tanúsága szerint felvidéki szlovákok és délről horvátok is érkeztek közéjük, akik az idők folyamán elnémetesedtek. 1948-ban 150, magát német anyanyelvűnek valló családot Németországba telepítettek ki, az egykori NDK területére.

A község gazdasági jellegét még 1941-ben is a mezőgazdasági termelés határozta meg, azonban ez a II. világháború után alapvetően megváltozott. Magyarpolány fokozatosan az iparosodó Ajka vonzásába került. A korábban kizárólag mezőgazdasági jellegű településen az ipari foglalkoztatottság vált elsődlegessé. A városba való ingázás következtében a község teljesen lakóhely funkciójú településsé változott.