Ganna
A Bakony nyugati szélén, a Bitva mentén fekvő kis település lakosságának nagy része sváb gyökerekkel rendelkezik. A félreeső kis falu a híres Esterházy család temetkezési helye, ennek köszönhető a falu egyedi látványossága.
Országos hírű a Gannai Asszonykórus, dalaikban, öltözködésükben őrzik nemzetiségi hagyományaikat. A község neves szülöttje Dani Pál fafaragó, akinek több alkotása is köztereken lett elhelyezve.
Látnivalók
Szent Kereszt Felmagasztalása-templom és Esterházy-mauzóleum Ezt a csendes Veszprém megyei kis falut választotta az Esterházy család, hogy családtagjai itt nyugodjanak, így egy hatalmas templomot és egyben mauzóleumot építettek fel itt. Az antik mintákat követő épületet Charles Moreau tervezte, kivitelezésében a kor leghíresebb európai művészei vettek részt.
Szent Vendel-kápolna A pásztorok védőszentje után elnevezett késő barokk Szent Vendel-kápolnát 1768-ban építtette Esterházy Károly püspök.
Táncsics Mihály-mellszobor Táncsics Mihály, a reformkor egyik legismertebb alakja, Gannán töltött néhány évet segédtanítóként. Ennek állít emléket a főtéren elhelyezett mellszobor.
Az 1848-as forradalom centenáriumi emlékműve Egy II. világháborúban megsérült fogadalmi kereszt átalakításával készült az emlékmű 1948-ban.
Kivándorlási kereszt A kereszt a századfordulón Amerikába kivándorolt 40 gannainak állít emléket.
Egyéb látnivalók: Szentháromság-szobor.
Története
Ganna területe feltehetőleg már a honfoglalás előtt is lakott volt, ekkoriból származik a település neve is, aminek jelentése mára feledésbe veszett. Ganna alatt sokáig két egymás mellett lévő települést, Nagy- és Kisgannát értették. Első írásos említése egy 1171-es oklevélből való. A középkorban a bakonybéli bencés apátság jobbágyfaluja volt.
1543-ban a devecseri Csoron András birtokainak részévé vált, de 1552-ben a törökök elhurcolták a lakosságot, így teljesen kihalt a település.
A XVIII. században a terület az Esterházy család birtokába került. 1748-ban Esterházy Ferenc bajor- és stájerországi németeket, illetve később horvátokat telepített be Gannára. A bajor identitás meghatározó volt a közösség egy része számára.
Az Esterházyak alatt szépen fejlődő Ganna gazdasági növekedése a XX. századra leállt, aminek oka, hogy nehezen lehetett megközelíteni.
1940-ben egyesítették a két szomszédos községet, ekkortól hívják hivatalosan is Gannának. A gannai németeket is érintette a II. világháborút követő kitelepítés, 446 embernek kellett elhagynia az országot, de egy részük később visszatért.
Lakosságának nagy része ma is sváb gyökerekkel rendelkezik.