Gannán sétálgatva nem is gondolnánk, hogy ezt a félreeső kis falut választotta a magyar történelem egyik legismertebb nemesi családja tagjainak végső nyughelyéül, és ebből a célból nem is akármilyen műemléket hozott létre a településen.

Az Esterházy család, miután tagjai kezdtek szétszóródni az országban, egy közös temetkezési hely létrehozásával szerette volna jelképesen is megerősíteni a család egységét. Erre a célra Gannát szemelték ki, ahol ekkor már évszázadok óta egy kis fatemplommal kellett beérni a helyieknek. 1813 és 1818 között az Esterházyak egy hatalmas plébániatemplomot építtettek, amely részben kiszolgálta a gannaiak igényét, de eközben családjuk nagyságát hirdette, gondoskodva arról, hogy legyen, aki rendben tartja a síremléküket.

Az Esterházy család nem bízta a véletlenre, hogy az építmény az örökkévalóságnak szóljon: egy olyan templomot terveztettek, amely a görög eredetű mauzóleumok, illetve a római Pantheon hagyományát folytatja, de valójában szellemi előképének tekinthetjük a monumentális egyiptomi piramisokat is.

Az építkezésben a kor híres európai művészei vettek részt. A klasszicista templom tervezője a család házi építésze, a francia Charles Moreau, a munkálatok lebonyolítója a Milánóban született bécsi Engel József, a szobrokat és domborműveket pedig a bécsi Akadémia tanára, Joseph Klieber készítette. Monumentalitását nem csak a híres művészgárda mutatja, de az is, hogy 1824-ben már több mint 300 ezer forintot költöttek rá, ami kiemelkedő összeg volt a korabeli viszonyokhoz képest.

Az épület kettős funkcióját (templom és mauzóleum) az is hangsúlyozza, hogy szimmetriát sugalló alaprajzával szembemenve két eltérő homlokzattal rendelkezik. Ez a kettősség abban is megmutatkozik, hogy a főbejáratnál a kupolás, kör alakú főhajó homlokzatán egy ablakon keresztül a fény megvilágítja a félig föld alatti kriptát is. 

Belső tere is a klasszicizmus ízlésvilágát tükrözi. A visszafogott, már-már tompa színvilág, és a kupola illuzionisztikus, a teret meghosszabbító mennyezetfestése is antikizáló hatást mutat. Klieber pompás szobrai és domborművei is viszonylag egyszerű kiképzésű fülkékben kaptak helyet.

A kripta bejáratánál egy tölgyfa tábla emlékeztet minket halandóságunkra (Memento mori). Belépve a kör alakú központi részben két lenyűgöző szarkofágot láthatunk, amelyek egyes vélemények szerint a hazai klasszicizmus legtisztább megnyilvánulásai. Ez a két sír a legrégebbi mind közül, egyidősek a templom felállításával. Esterházy János és felesége, Pálffy Jozefa nyugszanak itt, arcképük a koporsók oldalain, római érmék stílusában láthatóak.

Érdekes, hogy a család többi tagjának koporsói remekül szemléltetik a korok művészeti stílusainak változásait, jól megfigyelhető például, ahogy a XIX. században a kőszarkofágokat felváltotta a romantikus-eklektikus érckoporsó.

A mauzóleum bejelentkezéssel látogatható.