„Magyar hetés” – nagytúra a Barátság park környékén

Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!
Teljes táv: 16 km
Össz. emelkedő:  43 m
Össz. lejtő: -43 m
Magasság max.: 178 m
Magasság min.: 161 m

Útvonal: Bödeháza, Barátság park – Szentistvánlak – Bödeháza – Gáborjánháza – Hetés kapuja – Zalaszombatfa –Szijártóháza – Gáborjánháza – Bödeháza – Barátság park

  • Túra típusa: gyalogos
  • Ajánlott időszak: kora tavasztól késő őszig
  • Parkolási lehetőség a Barátság park északi oldalán

A közel 5 óra időtartamú gyalogos túra szervezhető családi programként, de iskolai osztálykirándulásra is kiválóan alkalmas. A túra során a hetési táji és néprajzi értékek megismerésére nyílik lehetőség. A túra a Zöld utak jelzés (fehér alapon nagy Z) mentén járható körbe.

a hetési Barátság Park a magyar-szlovén határon
A hetési Barátság Park a magyar-szlovén határon Fotó: Kovács Károly

Útvonal

2014-ben adták át a Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság parkot, amelyet a zöldhatáron, az egykori szekérút mellett alakítottak ki. A park ma is emlékeztet 2004-re, amikor a két település polgárai együtt ünnepelték Szlovénia és Magyarország EU-csatlakozását. A parkban kapott helyet a „Határtalan Madár” emlékmű, Balog Anita és Árvay László képzőművészek alkotása. A madár mint a szabadság jelképe, az egykoron a két szomszédos falu között húzódott vasfüggöny, a szögesdrót maradványaiból készült. A parkban kereszt áll a határ tényleges helyén, illetve egy emlékmű a 2004 május 1-i EU csatlakozás időpontjával. Mind a szlovén, mind a magyar oldalon pihenőhelyet alakítottak ki.

Utunkat keleti irányba kezdjük Szentistvánlak felé. Végig aszfaltos bekötőúton haladunk Gáborjánházáig.

Szentistvánlaki (Bödeháza településrésze) utcakép
Szentistvánlaki (Bödeháza településrésze) utcakép Fotó: Kovács Károly

A Zala megyére jellemző aprófalvas településszerkezet jellegzetes faluját, Szentistvánlakot a határral párhuzamos keskeny bekötőút kapcsolja a 11 km-re lévő Lentihez és a 6 km-re eső Rédicshez. A határhoz közeli településrész eredeti neve Jósec volt, amit még a XIX. század végén változtattak Szentistvánlakra. 1935-ben elvesztette önálló település státuszát és Bödeházához csatolták. A Bödeházához tartozó Riganóci-hegyen a búcsút 1994 óta közösen ünnepli a falu a Szlovéniában élő magyarokkal együtt minden év augusztus hónapjának első vasárnapján. A nagyobb településrészen található katolikus kápolnát 1949-ben építették, a szentistvánlakit 1943-ban emelték.

Bödeháza és Szentistvánlak településrész közötti mező tavasszal
Bödeháza és Szentistvánlak településrész közötti mező tavasszal Fotó: Kovács Károly

Mit is jelent a Hetés szó? Hetés tájegységi és néprajzi fogalom. A legelterjedtebb vélemény szerint a hetes számnévvel függ össze, tehát Hetés a 7 különböző, „-háza” végződésű falut jelöli: Gálháza, Pálháza, Szijártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Göntérháza, Nyakasháza. Ezek közül Pálháza és Gálháza a török háborúk idején pusztultak el, lakóik a mai Zalaszombatfát alapították. Nyakasháza ma nem lakott vidék, csak dűlőnév őrzi a település 600 éves múltját.

Gáborjánháza temploma 1932 és 1934 között épült fel Esterházy Pál kegyúr adományával és a környező falvak összefogásával. Erre azért volt szükség, mert a trianoni döntések következtében az anyaországban maradt hetési falvak templom és pap nélkül maradtak. A gáborjánházi templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A búcsú napja ezért augusztus 15-e.

Gáborjánháza központjában folytassuk utunkat délkeleti irányba. Itt található Hetés kapuja (Gáborjánháza és Szijártóháza felé vezető utak kereszteződésében).

Hetési Értékek Háza Gáborjánházán, előtte terméskőből készült út menti kereszt
Hetési Értékek Háza Gáborjánházán, előtte terméskőből készült út menti kereszt Fotó: Kovács Károly
  • Hetés Kapuja pihenőhely Szíjártóháza határában
    Hetés Kapuja pihenőhely Szíjártóháza határában Fotó: Kovács Károly
  • Hetési Értékek Háza Gáborjánházán
    Hetési Értékek Háza Gáborjánházán Fotó: Kovács Károly
  • Nagyboldogasszony-templom Gáborjánházán
    Nagyboldogasszony-templom Gáborjánházán Fotó: Kovács Károly
  • csipkefalú gazdasági épület Gáborjánházán
    Csipkefalú gazdasági épület Gáborjánházán Fotó: Kovács Károly
  • régi temető Gáborjánházán
    Régi temető Gáborjánházán Fotó: Kovács Károly

Hetés kapujából tartsunk észak felé Zalaszombatfára. Ez a település rendelkezik a legegységesebb faluközponttal, amelyet 1992-ben parkosítottak. Az egykori általános iskola és tanítói lakás épületéből alakított turistaház nagyobb társaságok, családok, iskolás csoportok számára kínál szálláslehetőséget, 46 vendéget tud fogadni. A turistaház és a kápolna között halastó húzódik, amely várja a horgászokat. A híres hetési szőttes készítésének is tanúi lehetnek a falu vendégei.

turista szállás Zalaszombatfán
Turista szállás Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • a hagyományos hetési kalácsról mintázott fumu-szobor Zalaszombatfán
    A hagyományos hetési kalácsról mintázott fumu-szobor Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • a hagyományos hetési kalácsról mintázott fumu-szobor Zalaszombatfán
    A hagyományos hetési kalácsról mintázott fumu-szobor Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • felújított ház Zalaszombatfán
    Felújított ház Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • Sziklakert Zalaszombatfán
    Sziklakert Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • üdvölőtábla Zalaszombatfa határában
    Üdvölőtábla Zalaszombatfa határában Fotó: Kovács Károly
  • felújított kódisállásos ház Zalaszombatfán
    Felújított kódisállásos ház Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • szabadtéri kemence Zalaszombatfán
    Szabadtéri kemence Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • Kerékpárjavító állomás Zalaszombatfán
    Kerékpárjavító állomás Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly

A település keleti határában 2008 tavaszán avatták fel a Kebele-víztározót, békés környezetben egy szépen kialakított tó várja a kirándulókat, a víztározó gátja pedig gyalogtúrára alkalmas Resznektől egészen Szijártóháza határáig.

A településről tartsunk nyugat felé. A Mogyorósi-dűlő kereszteződésnél forduljunk délkeleti irányba, Szijártóháza felé.

A Szijártóházáról az első írásos emlék 1322-ből származik. 1389-ben Zyugyarthauhaza néven említik, amely valószínűleg az itt élt első letelepedett birtokos mesterségére, a nyeregkészítésre és szerszámkészítésre utal. Annyi bizonyos, hogy 1389-ben Márton nevű nyeregkészítő lakott itt.  A mesterségnek múzeuma is van a faluban, de jelenleg nem látogatható.

Szíjgyártó Múzeum Szíjártóházán
Szíjgyártó Múzeum Szíjártóházán Fotó: Kovács Károly

A település központjában áll a fából készült harangláb, amit 1991-ben újítottak fel. A hetési falvakban nem épült kőtemplom, de minden faluban állt szoknyásharang, amelyet már csak itt, Szijártóházán, valamint Kámaházán és Göntérházán találunk. A harang a faluban századok óta fontos szerepet töltött be: félreverték, ha vihar közelgett, vagy amikor tűz ütött ki, temetéskor pedig az utolsó útjára kísérte a harang a halottat. Kódisállásos paraszti házak őrzik a vidékre oly jellemző építkezési formát, de többségük felújításra szorul. A múlt században állított kereszt a falu egyik bekötőútja mentén áll.

felújított kódisállásos ház Zalaszombatfán
Felújított kódisállásos ház Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly

Szijártóházáról térjünk vissza a Mogyorósi elágazáshoz, majd Gáborjánházára. Innen a már bejárt úton haladjunk a Barátság parkig.

Vissza a pihenőhelyhez

Bödeháza erdei kirándulóhely A Hetés tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Egyik apró falva Bödeháza, szinte a szlovén határon fekszik. Innen indulva ajánlunk három gyalogos és három kerékpáros túrát.

A GO IN NATURE projekt együttműködő partnerei