Bödeháza

Magyarország Szlovéniához legközelebbi községe a Zala megyei Bödeháza. A szlovén Zsitkóc (Žitkovci) és a közel 50 lakosú Bödeháza közötti távolság csupán 1-2 km.

juharfa sor

A Lenti járás települései minden évben összefognak, és a pünkösd előtti héten megrendezik a „Hetés vendégül lát!” elnevezésű gasztronómiai programot. Egyszerre több helyszínen rendezik meg, Bödeházán kívül Szijártóházán, Gáborjánházán, a murva vidéki Göntérházán és Zsitkócon. A rendezvényen az érdeklődők megkóstolhatják a helyi különlegességeket, többek közt a búbos túrót, a tökmagolajos hagymát és a vágott zsírt. A programsorozat zárása a Hetési Gasztronómiai Vásár Bödeházán.

Túraajánlatok

Látnivalók

Hetési Barátság Park

2014-ben adták át a Bödeháza és Zsitkóc között található parkot, amelyet a zöldhatáron, az egykori szekérút mellett alakítottak ki, ott, ahol 2004-ben a két település polgárai együtt ünnepelték Szlovénia és Magyarország EU-csatlakozását is. A parkban kapott helyet a „Határtalan Madár” emlékmű, Balog Anita és Árvay László képzőművészek alkotása. A madár, mint a szabadság jelképe, az egykoron a két szomszédos falu között húzódott vasfüggöny, a szögesdrót maradványaiból készült.

Határtalan madár emlékmű
Határtalan madár emlékmű Fotó: Bedő Andrea - Hetés Online ©

A parkban található egy Európai Uniós emlékmű is.

Európai Uniós emlékmű
Európai Uniós emlékmű

Kódisállású házak

Az 1860-70-es években építették az első kódisállásos lakóházakat Ispánkon, majd a következő években elterjedt ez az építészeti jellegzetesség, többek között Bödeházán is. A gazdagabb paraszti réteg által építtetett házaknak a különlegessége a kiugró előtornác volt, ami alá beállhattak a koldusok az eső elől, és néha ételt is kaptak a ház gazdájától. A legtöbb kódisállású háznak két oszlopa volt, de találkozhatunk három- vagy akár négy oszlopos házakkal is. A Petőfi Sándor utca 36. szám alatt található lakóház szép példája a kódisállásos házaknak.

kódisállásos (nyitott, oszlopos tornácos) lakóház
Kódisállásos (nyitott, oszlopos tornácos) lakóház
Diókert szálláshely kódisállásos (nyitott, oszlopos tornácos) épülete
Diókert szálláshely kódisállásos (nyitott, oszlopos tornácos) épülete

Szentistvánlaki világháborús emlékmű

A település szentistvánlaki részének belterületén, a templom mellett található az I. és II. világháború hősi halottainak emléket állító emlékmű. A beton lábazaton elhelyezkedő alkotás három egységből áll. Az emlékmű két szélén egy-egy nőalakot mintázó dombormű látható. A középső, függőleges egységen fehér színű, szalaggal átkötött rózsakoszorút mintázó díszítőelem fut körbe. Közepén fekete márványból készült táblát helyeztek el  a hősi halottak neveivel és az emlékmű állítójának megnevezésével. 

Bödeházi világháborús emlékmű

A beton talapzaton álló műkőből készült világháborús emlékművet a hozzá vezető keskeny betonszalagszerű járófelület két oldalára ültetett méretes hamisciprusok és tuják méltóságteljesen keretezik. Az alkotás három egységre tagolható. A középső, függőleges egységen körben fehér színű, virágos díszítőelem fut körbe, közepén fekete márványból készült tábla van, a hősi halottak neveivel. Két oldalon egy-egy nőalakot ábrázoló domborműves egység található. Az emlékmű gondozott, mai napig fontos szerepet tölt be az itt élők életében. 

Egyéb látnivalók: Szent István király-templom (Szentistvánlaki templom), Urunk mennybemenetele templom, riganyóci tankcsapdák.

tankcsapdák a riganyóci katonai kilátónál
Tankcsapdák a riganyóci katonai kilátónál

Bödeháza kiváló hely a természetjáróknak, mivel a település határában több fajta erdő található: főleg tölgy, éger és nyárfa. A ligetek közt is megtalálható kökény, csipkebogyó és bodza.

csigáskút
Csigáskút

Az erdők és ligetek mellett védett növényekben és állatokban is gazdag a táj, főleg a ragadozó madarak gyakoriak, de sok vaddisznó, szarvas és őz is megtalálható.

Története

Bedehaza néven említik először 1389-ben. A név az elsőként letelepedő földbirtokos udvarházára utal. A következő évszázadokban két család birtokába került a település, először a Bánffy család, majd az Esterházy család volt a tulajdonos.

díszes pajta
Díszes pajta

Az I. világháború után területének egy részét elveszítette a falu, ezek ma már a szomszédos Szlovéniához tartoznak.

1935-ben a települést a tőle néhány száz méterre levő Szentistvánlakkal (Jósec) egyesítették. A II. világháború után a jugoszláv határ közelsége miatt elkezdett hanyatlani a falu gazdasági élete, és a lakossága is folyamatosan csökkent.