Gáborjánháza

A Zala megyei Gáborjánháza Magyarország legcsapadékosabb vidékeinek egyikén található, éghajlatát az Alpok, az Adriai-tenger és az Atlanti-óceán határozza meg.

park

A kevesebb, mint 100 lakosú község is szerepet kapott a „Hetés vendégül lát!” programsorozatban, ahol a vidék gasztronómiai különlegességeit kóstolhatják meg az érdeklődök. A számos étel közül érdemes kiemelni a hőkőnt, vagyis a forró kövön sült perecet és a fumut, ami egy különleges hetési fonással készült baba formájú kalács. 

perecsütés kemencében
Perecsütés kemencében Fotó: Bedő Andrea - Hetés Online ©

Gáborjánházát - ahogy a környező falvakat is - kökény, csipkebogyó és bodza bokrok színesítik, emellett találkozhatunk itt védett madarakkal, vaddisznóval, szarvassal, őzzel is. Jellemző a községre a hetési szőttes, fonás és szövés hagyománya, amit a faluban a kézműipari üzemben készítettek.

hetési szőttes
Hetési szőttes Fotó: Bedő Andrea - Hetés Online ©

Túraajánlatok

Látnivalók

Nagyboldogasszony templom

1932 és 1934 között építették a katolikus templomot, amelynek harangját 1626-ban öntötték Grazban.

Nagyboldogasszony templom
Nagyboldogasszony templom

I. és II. világháborús emlékmű

A katolikus templom udvarában helyezték el a 1991-ben épített emlékművet, amely a 18 helyi világháborús hősnek állít emléket.

I. és II. világháborús emlékmű
I. és II. világháborús emlékmű

Platán fasor

A Kossuth Lajos utca mentén, a régi temetőkert mellett csodálhatjuk meg a 9 platánfából álló fasort. Az egymás mellett sorakozó, különböző korú fák kivétel nélkül egészségesek. A fasort a temetőkert szélén fagyal sövény kíséri. 

platán fasor
Platán fasor

Út menti feszület

A település Rédics felőli szélén, a tűzoltószertár közelében található a különleges szépségű, terméskőből készült feszület. A feszületet a korpusz alatt szobrok díszítik, középen Szűz Mária, jobb oldalon Szent János és bal oldalon Mária Magdolna alakja látható. A feszület eredeti felirata a következő: "Isten dicsőségére, Szűz Mária tiszteletére emeltették Gáborjánháza úrbéres és község közbirtokossága". Alatta feketemárvány tábla: "Helyreállíttatta Gáborjánháza lakossága és önkormányzata 1992". A kőkereszt meghatározó eleme a tájnak. 

út menti kereszt
Út menti kereszt

Története

A községet először Gabrianhaza néven említik 1389-ben, nevét feltehetőleg az első letelepülő személyről kapta. Bödeházához hasonlóan a Bánffy család birtokai közé tartozott a települést, majd 1690-ben az Esterházy család kapta a tulajdon jogokat.

díszes pajta
Díszes pajta

Az I. világháború után, a trianoni békeszerződés következtében, Gáborjánháza elszakadt Lendvától, ahová addig felekezetként is tartozott, így egy különálló lelkészséget alapítottak 1928-ban.

magányos körtefa
Magányos körtefa Fotó: Bedő Andrea - Hetés Online ©

A határsáv, illetve Jugoszlávia közelsége miatt a II. világháború után a falu gazdasága és népessége is folyamatosan csökkent.