Túránk Patacsról, a Csülök Bárból indul. A vendéglőből kilépve balra fordulunk, majd a Fő utcán felfelé indulunk, a Jakab-hegy irányába. Folyamatosan a Fő utcán haladunk egészen egy keresztig, ahol balra indulunk a piros háromszög jelzésen. A piros háromszög jelzést követve a Bika-dombon át haladunk, a domb tetején érintjük a zöld sávot (1. ellenőrzőpont).

Folytatjuk utunkat a piros háromszögön, azaz a Panoráma-úton. A Panoráma-utat az 1990-es években lelkes turisták készítettek, Molnár István erdőmérnök és Kiss Lajos irányításával kézi erővel, a Jakab-hegy oldalába bevágva kb. 400 m szintmagasságban. Balról gyönyörű kilátás látszik Cserkút és Kővágószőlős településekre.

A Babás-szerkövek (2. ellenőrző pont) neve egyes elképzelések szerint a pogány magyarság korából maradt ránk. Babba-mama istenasszony tiszteletének emléke lehet, a szerkő jelentése lehetett áldozati hely, szentkő is. A geológiai középkorban a permi homokkőbe kvarc és gránit görgetegek cementálódtak, úgynevezett konglomerátum keletkezett. A lazább anyagokat a szél és a víz elhordta, ezért az időtálló tömbök furcsa formájú sziklaalakzatokként kiemelkednek a környezetükből. Ez a vonal kb. 1 km hosszan nyúlik a Jakab-hegy DNy-i oldalán. A monda szerint két dölyfös gazdag család esküvői menete vált itt kővé, mert nem akartak kitérni egymásnak.

Tovább folytatva utunkat a kék kereszt majd a kék háromszög jelzésen indulunk a Sasfészek felé. Itt figyelni kell, igen nehéz a terep. A kék háromszög jelzés a tetőn csatlakozik a kék sáv jelzésbe. Itt jobbra fordulunk, és utunkat a Jakab-hegyen lévő pálos szerzetes rend kolostorának romjai felé vesszük. Útközben egy kis kitérővel jobbra, érintjük a Zsongor-követ (3. ellenőrző pont - kód).

A Zsongor-kő korlátjától a lenti katlan két faluja, Cserkút és a közvetlenül alattunk lévő Kővágószőlős házai és kertjei látszanak. A vörös homokkő szikla alakzatot 1943-ban nyilvánították védetté. A monda szerint a törökök elől menekülő Zsongor nevű fiatalember és kedvese innen vetette magát a mélybe, inkább a halált, mint a fogságot választva.

A ponttól visszafelé a Remete-barlang érintésével, amely baloldalon látszik, visszatérünk a kék jelzésre. Utunkat folytatva átkelünk a Jakab-hegy tetején kb. 3 km hosszú és 3-5 m magas kőből és földből emelt sáncon, amelyet a vaskori hallstatti kultúra népe emelt. A kék sávot követve a pálos kolostor romjai mellet haladunk el, amelyet 1225-ben Bertalan pécsi püspök létesített, titulusáról, Szent Jakabról nyerhette a hegy is a nevét.

A kék sávon lefelé tartunk, majd keresztezzük a piros sáv jelzést. A piros sávon jobbra tartva folytatjuk utunkat. A Négybarát-forrás (4. ellenőrző pont – kód) és a Farkas-forrás érintése után Éger-völgybe érkezünk az Éger-völgy ellenőrzőponthoz (5. ellenőrzőpont - kód). A ponttól tovább haladunk a kék kereszt jelen Éger-völgy felé.

A hidak után egy patakátkelésnél élesen jobbra felfelé fordulunk a zöld sáv jelzésre, újra a Jakab-hegy felé. A zöld sávon felfelé kapaszkodva érjük el a Mohosi-kis-kút forrást, (6. ellenőrzőpont). A hegy északi oldalán a talaj és a fák törzse feltűnően mohos, ezért adták 1961-ben az itt lévő forrásnak a Mohosi-kis-kút nevet.

Folytatjuk utunkat a zöld sávon, egy kis tavat elmellőzve, az Éger-tetőt megkerülve, rövid murvás szakasz után jobbra fordulunk. Az Avar-kúthoz vezető zöld kör jelzés után amely jobbra tart, hamarosan balra lefelé fordulunk és a Szent Márton zarándokút jelzéseit követjük. Az ösvény követését szalagozás segíti. A jelzést követve Patacsra érünk, a jelek a Fő utcái visznek, amelyen haladva célunk, a Csülök Bár felé vesszük utunkat.

• Szuadó 40
• Szuadó 25
• Szuadó 11