Az 1904-ben átadott budapesti Bertalan Lajos utca 20. alatti házat három testvér építtette: Finger Lajos János, Finger Gyula és Finger Róza. Utóbbi kettő előtt már nem volt ismeretlen a bérházépítés „műfaja”: 1903-ban gyámpénztári kölcsönt vettek fel a Hajós utca 41. szám alatti kétemeletes bérházuk építésére, amit Fischer József tervezett.

A budai ház terveit Gondos Imre készítette, aki építészként számos emlékmű tervezésében vett részt. A ma a budapesti Horváth Mihály téren álló Pázmány Péter- és a sátoraljaújhelyi Kossuth-szobor talapzatának, valamint a szolnoki Damjanich-emlékmű kompozíciójának terve fűződik a nevéhez. Amilyen fantáziadúsra sikerültek ezek a művei, olyan lett a ház is: a hullámzás nemcsak a homlokzaton, de a lépcsőkorlátokon is megjelenik, ráadásul a mozgalmas külső gazdag díszítéssel is el van látva.

Valószínűleg inkább korabeli divatról beszélhetünk, de érdemes megjegyezni, hogy a békés gyermekek motívuma már a tíz évvel korábbi pesti házon is megjelent. Az üzleteket itt a pinceszintre tervezték: a Budafoki úti homlokzat bal szélén lejtős lejárat nyílt az udvarból felülvilágított műhelybe.

A lakások kiosztása gyakorlatilag minden szinten megegyezik a földszinttől a negyedik emeletig. A Budafoki út felé, illetve a sarkon egy négy szoba-hallos lakás helyezkedett el, amiből a terveken a sarokszoba van ebédlőnek jelölve. A Bertalan Lajos utcai részen két darab háromszobás lakást találunk, kivéve a földszintet, ahol a kapuhoz közelebbi lakás a kapubejáró miatt eggyel kevesebb helyiséget kapott.

Minden lakáshoz tartozott cselédszoba, ami jelzi, hogy még a legkisebb lakásokba is tehetős bérlőket vártak az építtetők. 1961-ben felújították a pincét, és az ehhez kapcsolódó terveken látszik, hogy a pincebeli raktárból időközben garázs lett, a Budafoki oldalon pedig tejért és varroda, a sarkon pedig egy meg nem nevezett üzlet működött. A Bertalan utcában trafik, két műhely, illetve két óvóhely lett kialakítva.