Túránkat az ibafai pipamúzeumnál kezdjük. Indulás előtt nézzük meg a múzeumot (a túra résztvevőinek ingyenes a belépés)!

A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864 és 1905 között volt a falu plébánosa, szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának, Roboz Istvánnak (kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró, megyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője) a nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”.

Ennek a mondókának a felhasználásával írta később Komjáthy Károly 1931-ben az "Ipafai lakodalom" című három felvonásos operettjét, viszont az akkori plébánosnak, Sarlós Ferencnek nem volt pipája, ezért a hívek megajándékozták egy szép fapipával 1934-ben, amelyet Gerber Béla iparművész faragott, és amelyet a templom és a falu búcsúján adtak át. Ez indította el a hagyományt és a pipák gyűjtését, majd a Janus Pannonius Múzeum 1968-ban egy pipatörténeti kiállítást hozott létre Ibafán. A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint például: pipatömők, díszes cigaretta-, dohány- és gyufatartók.

A pipamúzeum melletti buszmegállótól északi irányba indulunk a Kossuth Lajos utcán, a S– és a K■ jelzéseket követve. Ibafát a temető mellett hagyjuk el, és egy horhosban gyalogolunk. A horhosból kiérve egy rétre érünk, melynek szélén haladunk tovább északkeleti irányba. A rét végén a két jelzés kettéválik, mi egyenesen megyünk tovább keleti irányba a K■ jelzésen 3 km-t, míg a Postás úthoz érünk, amelyet tábla jelez. Innen a K■ és K⟲ fonódó jelzést követve megyünk tovább egyenesen, keleti irányba. 900 méter után a földút kiér az erdészeti aszfaltútra, amelyen balra (északkeleti irányba) fordulva, és továbbra is a K■ és K⟲ jelzéseket követve 1 km után érünk Nagymátéba, az erdészeti központ épületeihez. Balra a kapun betérve végigmegyünk az épületek előtt, majd a szemközti épület mögött, az arborétumban lévő esőbeállónál találjuk az 1. ellenőrző pontot (6,7 km/219 m).

A 9,4 hektár területű arborétum (Fekete István Füvészkert) telepítését 1967-ben kezdték el. Az arborétumban tanösvény vezet körbe; érdemes egy rövid kitérőt tenni az arborétum megtekintésére. Fekete István író – 1926-ban, frissen végzett mezőgazdászként – Bakócán, gróf Mailáth György birtokán kapott állást mint segédtiszt, ahol három évig dolgozott. Lóháton járta be az uradalmat, s az erdőről, mezőkről hazatérve gyakran ragadott tollat, hogy élményeit, megfigyeléseit följegyezze. Itt ismerkedett meg a bakócai belgyógyász főorvos lányával, aki később a felesége lett. Emlékére a Mecsekerdő Zrt. emlékösvényt alakított ki Nagymáté környékén, valamint róla nevezték el az arborétumot. Az arborétumban az esőház közelében, attól keleti irányban láthatjuk Fekete István szobrát.

Nagymátéról a már ismert, K■ és K⟲ jelzésű útvonalon visszatérünk a Postás úthoz, majd a jelzőtáblától balra (déli irányba) megyünk tovább immár a S■ és K⟲ jelzésű földúton, a régi Postás úton. 1,3 km után újabb jelzőtáblához érünk, ahol a jelzések kettéválnak. Mi a S■ jelzésen megyünk tovább nyugati irányba kanyarodva, majd déli irányban, míg Kisibafára nem érünk, a 2. ellenőrző ponthoz (4,8 km/59 m).

Kisibafától a P– jelzésen, nyugati irányba haladva érünk le Ibafára, a Célba (3,0 km/18 m).

Papi pipa 30 km