Mindenszentek templom, Fertőszéplak
Fertőszéplak központjában áll a Mindenszentek templom, ami a Kálváriával és a Szent Szív-emlékművel együtt alkotja az ún. Széplaki Hármashalmot. Szemben az egykori Széchényi-kastély található.
A kis dombon álló fazsindelyes templom két tornyát tagolt párkány osztja ketté. Főhomlokzatán az építtető Széchényi család címere, a két torony között Szent Mihály arkangyal szoba, a tornyokon dicsfénysugarakban az IHOS (In Honorem Omnium Sanctorum azaz a Mindenszentek tiszteletére) felirat látható. A bejárati homlokzatot szentek szobrai díszítik: fent Szent Mihály szobra, oldalt Szent József és Keresztelő Szent János, középen a Szeplőtelen Szűz szobra áll. A bejárat két oldalán Szent Anna és Nepomuki Szent János szobra látható, ezek 1750 körül készültek.
-
Széchényi Ferenc dombormű a Mindszentek római katolikus templom falán Fotó: funiQ -
Mindszenty József dombormű a Mindszentek római katolikus templom falán Fotó: funiQ -
Mindszentek római katolikus templom tető csúcsdíszítés Fotó: funiQ -
Mindszentek római katolikus templom - információs tábla Fotó: funiQ -
Mindszentek római katolikus templom - információs tábla Fotó: funiQ
Az egyhajós, elválasztott szentélyű épület belsejét dongaboltozat fedi, a hajó mennyezetét freskók díszítik. A diadalíven megörökített keresztény szimbólumok a következők:
- hattyú (a halálra készülődés)
- pelikán (az önfeláldozó szeretet)
- főnix (a feltámadás)
- Noé galambja (a remény)
A falakat egykor freskók borították. A jobb oldali szobor Bernadett lourdes-i Mária-jelenését ábrázolja, mellette a ferences rend alapítóját, Assisi Szent Ferencet láthatjuk. A másik oldalon a Jézus Szíve szobor és Kis Szent Teréz szobra látható.
Mára csak a kövezeten láthatjuk, hogy egykor a Széchényiek kriptái voltak itt, ma erre egy tábla emlékezteti a látogatókat.
Jobb oldalt beljebb haladva egy ritka ábrázolás fogad minket egy legendáról, mely szerint egy pap egy férfit nem akart feloldozni, s mikor kilépett a gyóntatószékből, a vele szemben lévő keresztre feszített Jézus-szobor kezét kinyújtva így szólt: én megbocsájtok neked.
Mellette Szent Peregrinus szobrát láthatjuk. Ő a fertőző, fekélyes betegségek védőszentje, ugyanis üszkösödő lába imáinak köszönhetően hirtelen meggyógyult. Ezt Széchényi Zsigmond állíttatta, miután egy hadjárat során ugyancsak lábsérülést szenvedett.
A templom fából faragott berendezése a XVIII. században készült, a különösen gazdagon faragott szószék oldalán az adományozójának, Barkóczy Máriának az arcképét láthatjuk. A szószék tetején Szent Péter, a kakas, a mennyország kulcsa, egy galamb, a pápai süveg, valamint ezek mellett Nepomuki Szent János szobra látható, aki IV. Vencel király feleségének gyóntatója volt. A féltékeny király tudni szerette volna mit gyónt a felesége, azonban a pap a gyónási titkot megtartva hallgatott, a király ezért levágatta a nyelvét. Kezében ezt tartja.
A szószék a templom 1731-es felszentelése után készült csak el, ugyanis Széchényi Zsigmond, Mária férje betegséggel küszködött, viszont mindenképp szerette volna megélni a templom átadását. A falakat barokk faszobrok díszítik. A kerub-fejekkel díszített keresztelő kút medencéje 1745-ből származik. Az orgonát 1736-ban készítették Bécsújhelyen.
A jobb oldali mellékoltáron fent a paradicsomi állapotot – az almafát és a kígyót –, lent pedig Szűz Mária és a kis Jézus szobrát láthatjuk, valamint lejjebb a festményen Szent Józsefet. Bal oldalt a szenvedés eszközei: a kalapács, a lándzsa, a kereszt és a töviskoronás Krisztus látható.
Az oltárképeken nagy szentjeink szerepelnek:
- Szent Imre herceg a liliommal,
- Szent István király az országalmával,
- Szent László király
- Szent Márton, amint elvágja a köpenyét, és egy szegény, meztelen férfinak adja
- Szent Erzsébet
- Szent Margit
A Mindenszentek templom bal tornyában 4 harang található. A nagyharangot Gombos Lajos harangöntő készítette Őrbottyánban 1972-ben, a többi harangot Seltenhofer Frigyes fiai öntötték Sopronban, a 2-est és a 4-est 1920-ban, a 3-ast 1930-ban.
További érdekesség, hogy többek között ennek a templomnak a makettje is látható Sopronban, a 2016 tavaszán megnyílt Mini Vármegye Makettpark 30-nál is több látnivalója között.
Elérhetőségek:
- Cím: 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. 5.
- Tel.: 06 99 370 981
- Web: gyor.egyhazmegye.hu
Kálvária és Szent Szív emlékmű A Szent Szív és a Szent Sír emlékművek a Mindenszentek templommal együtt alkotják a széplaki Hármashalmot. A két szoborcsoport 1736-37-ben épült. A legenda szerint Széchényi Zsigmondné saját kötényében hordta hozzájuk a földet. 1806-ban került a legtöbb ma is látható szobor az emlékművekhez.
Története
1682 karácsonyán Széchényi György érsek zálogba vette Fertőszéplakot és környékét az Esterházy családtól, ennek hatására kezdett el a település kultúrközponttá fejlődni. Ennek kiteljesedése a ma „Széplaki Hármashalom”-ként ismert, egyedülálló barokk templom és kálvária-együttes.
Széchényi György gróf fia, Zsigmond, unokái jelenlétében 1728. március 29-én helyezte el az egykori fából épült templom helyén a mai templom alapjait. Az építkezés gyors ütemben haladt, így 1731. Mindenszentek napján már az új templomban celebrálták a szentmisét.
A templombelső kialakítása Széchényi Zsigmond özvegyének, Barkóczy Máriának köszönhető. Ő építette a díszesen faragott szószéket, valamint aranyfestéssel látta el Szent Antal, Imre herceg, Szent László és Szent István templomban látható szobrait.
A templom két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. Bennük egykor 6 harang volt, köztük a legendás bika által kiásott műemlékharang (lásd a Legendáriumban). Utoljára az orgona került a helyére 1757-ben.
Legendárium
A templom történetéhez két legenda is fűződik.
Az egyik történet egy bothoz kapcsolódik, ami ma is megtekinthető a templomban. 1930 körül a faluba érkezett egy béna vándor, aki mankóval tudott csak menni. Megállt a Szűzképnél (a Mária-szobor a falu központjában), imádkozott a Szűzanyához, és csodák csodájára meggyógyult, nem volt már szüksége a botra. Örömében bekopogtatott a legközelebbi házhoz, ahol elújságolta csodálatos gyógyulását, és kérte a háziakat, hogy minden szombaton gyújtsanak gyertyát a Szűzanyának ennek emlékére. Ezután elment a templomba, és az oltár mögé tette hálából a botját, amire így már nem volt szüksége. Ez a bot látható ma is az oltár mögött, őrizve egy legendát.
A másik történet a falu máig emlegetett műemlékharangjával kapcsolatos, amit a legenda szerint egy bika ásott ki a Fertő iszapjából. Egy helyi magyartanárnő utánajárása nyomán ismerjük a teljes történetet:
Réges-régen a Fertő még lakott terület volt, egy-két kisebb tócsát kivéve száraz volt a tófenék, ezért az itt lakó németek falvakkal népesítették be. Szent Jakab volt a legelőkelőbb köztük. A derék emberek a két kis harangjukra voltak a legbüszkébbek. Ekkor jött a honfoglalás. Úgy féltek a hunoktól, hogy értékeiket a földbe ásták. Később megjöttek a magyarok is, akik itt is maradtak.
Telt-múlt az idő, és a Fertő elkezdett háborogni, egymás után temette be a szép falvakat. Nem mertek többet építkezni, inkább csak legelők és kaszálók lettek itt.
Egyszer különös dolog történt, egy markos rábaközi legény kaszája valami keménybe ütközött. Na mi volt az? Hát a jakabfalviak kisebbik harangja. El is vitték a bogyoszlói templom tornyába.
Később egy széplaki legény legeltetett a Fertő árterében. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy bivalybikája valamit gurítgat a szarvával. Hát az meg a jakabfalviak nagyobbik, két mázsás harangja volt. Úgy megörült neki, hogy hívta is a falubelieket, és nagy ünnepléssel vonultak a haranggal a templomhoz.
A harang azóta sajnos elveszett, 1917-ben a műemlék harangot Sarródnak ajándékozták, a sarródiak pedig beolvasztották az első világháború idején, úgyhogy csak a harang kalandos története maradt fenn.
forrás: fertoszeplak.hu