Fertőd Süttör nevű városrészében található a Szent András apostolról elnevezett római katolikus templom.

Süttör község első, XII. századi templomának alapjait a falu határában levő Jakabszigeten találták meg 1906-ban. Ez feltehetőleg a tatárjáráskor pusztult el, és a Fertő áradásai miatt döntöttek az új templom építési helyszínének megváltoztatása mellett.

1732-ben emelték a második, barokk stílusú épületet már a jelenlegi helyre. Ezt a templomot is már Szent András apostolról nevezték el, harangjai 1680-ból, 1754-ből és 1802-ből származtak. Az épülethez tartozott egy torony is, melyen egy óra működött. Faragott rokokó díszekkel ellátott, 1766-ban készült orgonája eredetileg a soproni domonkos templom részére készült. Két mellékoltára volt, a Szent Keresztnek és a Szeplőtlen Fogantatásnak szentelve.

Ezt a templomot 1888-ban elbontották (csak az orgona maradt meg belőle), és emelték a helyén ezt a ma is látható Zatzka Lajos bécsi műépítész tervezte háromhajós, neogót stílusú templomot, amit 1889 szeptemberében szentelt fel Zalka János győri püspök. A templom építéséhez 50%-ban járult hozzá a község lakossága, 20%-ban az Eszterházy-hercegség, 30%-ban pedig Bubics Zsigmond kassai püspök, akit itt, a régi templomban kereszteltek meg.

1935-ben a régi templomból átmentett orgonát lecserélték egy Rieger Ottó budapesti orgonagyárában készült újra. Jelenlegi harangjai 1923-ban, 1963-ban és 1989-ben készültek.

Külső jegyeire jellemző a nyerstégla használata, ami az észak-német gót templomok sajátja. Homlokzatán egy nagyobb torony és két kisebb ún. huszártorony látható, amelyek alatt fülkékben angyalszobrok állnak. A három kaput három színes mozaikkép díszíti Máriáról, Jézusról és Józsefről. A József-kapu melletti márványtábla annak a süttöri születésű Mentes Mihály pap-költőnek állít emléket, aki a népszerű „Isten hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének szövegét is írta.

Főoltárát Szent András apostol, a két mellékoltárt Jézus Szíve és a Szűzanya tiszteletére szentelték. A főoltáron Szent András apostol szobra áll Árpád-házi királyaink szobrai között, míg az oldalfalakon és a mennyezeten sok jeles személy között láthatók a közelmúlt hitvallói is (II. János Pál, Mindszenty József, Apor Vilmos). A templom mellett 1786-ban emelt feszület áll, lábánál Mária alakja látható, a talapzaton Krisztus kínvallatásának eszközei fekszenek.

A templom kertjében temették el Esterházyné gróf Cziráky Margitot (1874–1910). Férje később a falu határában helyezte őt örök nyugalomra, majd 1920-ban a herceget is ide temették. A Fertő és a Hanság felé vezető pomogyi országút közelében emelt Sírdomb közepén kialakított rózsalugasban található most a kettős sír.

Az épület remek akusztikája miatt gyakran tartanak itt egyházzenei koncerteket.