A forgalmas Budaörsi út mentén, a sziklás Sas-hegy lábánál található a több mint 100 éves Petőfi Sándor laktanya. Az épületlabirintus rendeltetése valószínűleg már akkor egyértelművé válik, amikor meglátjuk a főbejáratnál strázsáló szoborszerű, napszemüveges díszőröket.

Az 1913 és 1916 között felépült fővárosi Petőfi-laktanyának számos egysége – a kisebb-nagyobb átalakítások mellett – mai napig őrzi eredeti külsejét. Jelenleg a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárja kap benne helyet, amely alapvetően helyőrség-parancsnokság, de kiegészül számos más tevékenységgel is. Egyik legismertebb alegységük a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység, akikhez a Honvéd Koronaőrség, Honvéd Díszzászlóalj és a Honvéd Palotaőrség tartozik.

A Petőfi Sándor laktanyának az eredeti tervek szerint 1914 szeptemberére kellett volna elkészülnie úgy, hogy már beszállásolásra alkalmas legyen, de az első világháború megakasztotta a folyamatot. A kivitelezést lebonyolító Lipták és Társa budapesti céget tizennyolc pályázó közül ítéltek a legjobbnak. Dr. Lipták Pál nevéhez kötődik, például a Párisi Udvar, a Hazai Takarékpénztár, a Hitelbank palotája, valamint a MÁVAG (Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) munkáskolóniájának egyes részei.

A laktanya első névadója IV. Károly volt, 1919-ben néhány hónap erejéig átkeresztelték Bebelre, a II. világháború után pedig Petőfi Sándor laktanya lett a neve. Az évszázados történet során nem csak az elnevezések változtak: néhány egység jelentős átalakuláson ment keresztül. Sem a bejárat, sem pedig az alakulótér nem ott volt, ahol most, a Budaörsi út felőli részen, hanem a jelenlegi étkezde helyén.

A kezdetekkor több épületet lovak tartására és takarmányraktározásra tartottak fenn, ezek jó része ma már üres, kihasználatlanul áll. A korábbi lovardát ugyanakkor sikerült sportkomplexummá átalakítani; a 2013-ban átadott, a XXI. századi igényekhez alkalmazkodó beltér mellett megtartották az épület eredeti külsejét.

A múlt század eleji eklektikus stílus és a szocreál viaskodása a laktanyán belül is tetten érhető. A 2000-es évek elején kezdődött felújítások azonban egyértelműen az előbbi vonalat szeretnék erősíteni, sőt visszahozni. Ilyen újítás volt az eredeti terveken szereplő, ám korábban meg nem épült díszkert kialakítása is. A parancsnoki épület 2001-es felújítása is a tradíciókat követte, a régi tervrajzokat elnézve szembetűnő a hasonlóság.

Az ősök előtti tisztelgés a laktanya több pontján megjelenik, nemcsak az eredeti épületjelleg őrzésében-tatarozgatásában, hanem több emlékmű felállításában is. 2014-ben például emlékművet avattak a 29. gyalogezred tiszteletére, a szoborparkban pedig helyet kapott Szurmay Sándor (a dandár névadója), Schweidel József, Puskás Tivadar, Fricsay Richárd és Mária Terézia is.

A Petőfi Sándor laktanya területén 48, összesen csaknem 15 000 m² alapterületű épület áll. Ezek között van parancsnoki épület, szabóműhely - ahol az egyenruhák ma is készülnek - és régi helyőrségi fogda is - ahol az ittas, szökött vagy bűncselekményt elkövető katonákat őrizték. A fogda egyik érdekessége az úgynevezett dühöngőzárka, ahova a bevitt részeg, magukkal nem bíró katonákat rakták be józanodni. Itt nem tudtak magukban kárt tenni, miután pedig megnyugodtak, kimehettek.

Volt időszak, amikor a laktanyát be akarták zárni, és bár ez nem valósult meg, a karbantartás hiánya sajnos meglátszik az épületek külső homlokzatán. A hatalmas összterület csak 20 százalékban van beépítve, a falakat így tekintélyes zöldövezet veszi körül, amely szintén folyamatos ápolást igényel. Az épületek és a laktanya kerítése műemléki védelem alatt áll.

A laktanya csak engedéllyel látogatható.