Fertőrákos
Fertőrákos az egyik legnagyobb múltú község a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található települések közül. 1002-től a győri püspök mindenkori birtoka a terület, emiatt történelmét átszövik az állandó viták és harcok Sopronnal. Legismertebb látnivalója a kőfejtő, az innen származó mészkőből készült lényegében az egész település.
Túraajánlatok
Látnivalók
Fertőrákosi kőfejtő A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya Fertőrákos és a Fertő tő környékének egyik legnépszerűbb látnivalója. A kőfejtő felszínén a Kövi benge tanösvény, míg a barlangban témapark kalauzol végig. Híres barlangszínházában rendszeresen tartanak koncerteket és színielőadásokat.
Mithrász-szentély Ennek a magyar-osztrák határon található római kori emléknek a segítségével betekintést nyerhetünk a II. és IV. század között népszerű Mithrász-kultuszba. A barlanghoz gyalogosan vagy kerékpárral lehet eljutni, de választhatjuk az elektromos autós vagy kisvonatos kirándulást is.
Püspöki kastély Fertőrákos a kezdetek óta püspöki birtok volt, ennek tanújaként áll a település központjában a püspöki kastély. Az évszázadok során az épületet többször megrongálták, újjáépítették, átalakították, de mai formáját főleg Zichy Ferenc püspöknek és az 1745-ben kezdődő felújításnak köszönheti.
Urunk mennybemenetele-templom A templom masszív tornya a település szinte minden pontjáról látható, nevét Kollonich Lipóttól kapta 1696-ban, mai formáját a XVIII. század második felében, Zichy Ferenc püspöksége alatt nyerte el. Bár barokk stílusban épült, ezek a stílusjegyek inkább csak a templombelsőn mutatkoznak meg.
Pellengér Fertőrákoson, a községháza előtt áll hazánk egyetlen, eredeti helyén fennmaradt, XVII. századi barokk szégyenoszlopa. Az oszlop a régi börtön melletti szilfa szerepét váltotta ki valamikor az 1630-as évek elején. A pellengér sokáig volt a fenyítés eszköze, még az 1930-as években is használták.
Középkori városfal maradványai Fertőrákos hazánk egyetlen olyan községe, amelynek városfala volt a középkorban. Ennek a 4 méter magas, lőrésekkel épült falnak két rövid szakasza maradt fönn. Az alsó várfal előtt áll az 1996-ban, az esemény jubileumi ünnepén emelt Kitelepítettek Emlékműve.
Strand A Fertő egyetlen magyarországi strandját találjuk Fertőrákoson, egy mesterségesen feltöltött területen. A fürdőzők kényelmét étterem, játszótér, strandröplabda pálya és csónakkikötő is biztosítja, de van lehetőség itt hajókirándulásra, különböző vízi sportok űzésére, vitorlázásra és horgászatra is.
Páneurópai Piknik Fertőrákostól északra, a határ magyar oldalán a Páneurópai Piknik eredeti helyszínén emlékpark várja az ide látogatókat. A történelmi esemény helyén egy kopjafát láthatunk, de számos más műalkotás, emléktábla, sőt, a vasfüggöny egy szakasza és egy eredeti őrtorony is áll itt.
Ásványmúzeum Nagyjából 2000 kalcitkristályt és 400 ősmaradványt tekinthetünk meg itt, ebben a régi parasztházban működő magánmúzeumban. A csak Magyarországról származó gyűjteményt lelőhelyek szerinti csoportosításban nézhetjük végig.
Villa Racus Kézműves Udvar Helytörténet, népi művészet és régi szakmák eszközei - ez mind megtalálható itt, sőt az udvaron kialakított kerámiaműhelyben készült termékek meg is vásárolhatóak a több mint 200 éves parasztházban működő üzletben.
Állatsimogató A Fertőrákost az ausztriai Fertőmeggyessel összekötő kerékpárút melletti állatsimogatóban akár közvetlen közelről is megcsodálhatjuk az őshonos magyar állatfajtákat. Az állatsimogató területén játszótér, büfé és parkoló is várja az ide látogató vendégeket. Gyermekek számára kihagyhatatlan program.
További látnivalók:
- Kis kápolna
- Virágosmajori kápolna
- Szent Donát szobra
- Szent Sebestyén szobra
- Nepomuki Szent János szobrai
- Friedrich von Kreuzpeck-szobor
- Szentháromság-oszlop
- I. világháborús emlékmű
- Kitelepítettek emlékműve
- 1989-es park
Története
A római kor előtt kelta település volt itt. A római uralom alatt valószínűleg népes település lehetett, erre utal a rengeteg előkerült a fertőrákosi szőlőkből, és a Mitrász-szentély.
1002 után a terület a győri püspökség kezébe került. A helység nevével Racus formában először egy 1199-ből származó ajándékozó oklevél szövegében találkozunk – nevét valószínűleg a patakban élő sok rák miatt kapta. Sopron környékén Fertőrákos volt az egyetlen olyan település, amely nem a város birtoka volt, hanem a győri püspökséghez tartozott, ez állandó konfliktusokhoz vezetett, például 1311-ben a soproniak lerombolták a püspöki kastélyt.
Valószínűleg már a XIV. század közepén állhatott itt vár, mert egy 1371-ből származó oklevél már említi. Volt a falu határában egy Macskakő nevű vár is, amelyről 1443-ban írnak először, amikor a husziták elfoglalták a területet. Ezt a várat Hunyadi Mátyás 1464-ben leromboltatta.
A helység 1582-ben kapott vásártartó jogot és mezőváros címet. Ehhez városfal építésére volt szükség, a fal maradványait ma is több helyütt még láthatjuk. A XVI. század második felétől megnőtt a rákosi birtok jelentősége, és miután Győrt elfoglalta a török, központi szerepbe került, ugyanis ide menekült a püspök.
1683 nyarán a vidék történetének legnagyobb válsága következett be: a Bécs felé tartó török sereg portyázó segédcsapatai a települést kirabolták, felgyújtották, lakóit pedig lemészárolták vagy rabszíjra fűzték. Ekkor változott meg a helység lakóinak nemzetiségi összetétele. Az addigi, nagyobbrészt magyar lakosság helyére túlnyomóan németek települtek ide a mai Ausztria területéről.
A kuruc harcok után a fejlődés kora következett, amit csak egy-egy járvány (1712-ben pestis, 1832-ben kolera) vagy tűzvész tört meg. 1743-ban gróf Zichy Ferenc vette át a püspökséget, ő alakíttatta át a palotát ma látható arculatára.
Egy bécsi székhelyű építőipari cég az 1860-as évektől egészen az első világháborúig bérelte a híres kőbányát. 1906-ban Rákos nevéhez hozzácsatolták a Fertő nevet, így lett Fertőrákos. Bár az 1921-es népszavazáson az itt élők 61 százaléka Ausztria mellett voksolt, a soproni voksok miatt a település Magyarországon maradt.
A második világháború után kitelepítették innen a németeket, helyükre a Felvidékről elűzött magyar családok költöztek. Mivel a falu eredeti lakosságának mindössze 10 százaléka maradt Fertőrákoson, ezért a régi időket inkább csak a történeti és a művészeti emlékek idézik.