Kassa – Alsómislye –Abaújnádas – Hollóháza – Füzérkomlós – Nyíri – Pálháza – Füzérradvány – Mikóháza – Sárospatak

A Kassa–Sárospatak kerékpáros útvonal igazi határokon átnyúló túralehetőség. Gyönyörű tájaival, nagy múltú városaival és falvaival kellemes kikapcsolódást és sok örömöt tartogat az utazónak. A teljes táv 80 kilométer, a legnagyobb szintkülönbség pedig csupán 300 méter.

A szlovák szakasz kevésbé kiépített, helyenként nagyobb forgalmú, vagy rosszabb minőségű utakon vezet, ezért több odafigyelést igényel. A magyar szakasz azonban teljes hosszában ki van építve, a forgalmasabb részeken kerékpárút épült, és minden fontosabb elágazásba kikerültek az útbaigazító táblák. Ennek köszönhetően ez a szakasz bátran ajánlható minden korosztálynak, és nagyobb csapatoknak is.

A teljes útvonal része az EuroVelo 11 kerékpáros hálózatnak, a magyar oldalon ezt több helyen tábla is jelzi, a szlovák szakaszon viszont nincs kijelölve a nyomvonal, itt leginkább a szlovák kerékpáros jelzések különböző színű C betűit tudjuk követni, utunk nagy részén a pirosat.

A túrát egy nap alatt is végig lehet járni, de ha többet szeretnénk látni, érdemes valahol megaludni. Szállást a magyar oldalon szinte minden településen találunk, de kisbolt, ivókút is mindenhol van, nagyobb helyeken étterem is. Ha sátorral vágunk neki, Hollóházán van kemping, de ha nem ragaszkodunk a kényelemhez, bárhol találunk alkalmas sátorhelyet.Kassára legegyszerűbben vasúton juthatunk. Budapestről Miskolcon keresztül napi két vonat közlekedik, 6:30-as és 18:30-as indulással, menetidejük három és fél óra. A vonaton elvileg mindig van kerékpárszállító vagon, de ha többen megyünk, érdemes indulás előtt pár nappal rákérdezni.

A kassai vasútállomás szerencsére nagyon közel van az óvároshoz, miután kijöttünk a nem túl szép fogadócsarnokból, a villamosvégállomás túloldalán találjuk a központba vivő sétányt. A gyorsforgalmi út fölötti hangulatos hidacskán átérve már látni is a Dóm tornyát. Itt jobb is, ha leszállunk a kerékpárról, mert a sétálóutcán sok a gyalogos, és egyébként is akad bőven látnivaló. Ha már most gond lenne a kerékpárral, az evangélikus templom után nem sokkal van egy szerviz.

Nagy a kísértés, hogy a Dóm tornyát követve egyenesen a főutcára szaladjunk, de előbb érdemes a Hrnčiarska utcán jobbra fordulva a Hóhérbástya udvarán megnézni a Rákóczi egykori ebédlőházáról mintázott Rodostói-házat. Itt találjuk a város legrégebbi épületét is, a Miklós börtönt. A református templommal szembeni utcán jutunk ki a főutcára, egyenesen a neobarokk Állami Színházhoz.

Az autóforgalomtól teljesen mentes főutcán kerékpárút fut körbe, bár a forgalmasabb napokon ezt is elözönlik a nézelődő, fotózó turisták. És van is mit nézni, a gyönyörűen felújított főutcát végig régi patríciusházak, intézmények palotái övezik. Éttermekből, kávézókból sincs hiány, forró nyári napokon kellemes lehet a napernyőik alól csodálni az utcát.

A főutcát kettészelő téren áll Kassa nevezetessége a gótikus stílusú Szent Erzsébet-dóm. 1380 körül kezdték el építeni a tűzvész áldozatául esett korábbi templom helyén és befejezésére több, mint egy évszázadot kellett várni. A torony barokk sisakját az 1775-ös tűzvész után kapta. Az utolsó nagyobb átépítésen az 1870-es évek végén esett át, amikor Steindl Imre vezetésével restaurálták és visszaépítették öthajósra. Ekkor készült ez az a kripta is, ahol 1906-os újratemetésük óta II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona nyugszik.

Az 1556-os tűzvész szinte teljesen elpusztította a várost, a dóm harangja is elolvadt. Bethlen Gábor építtette meg a dóm mellett 1628-ban az Orbán tornyot, az újraöntött harang végül ide került. Sajnos 1966-ban a torony kigyulladt és benne összetört a harang. A megragasztott Orbán harangot most a torony mellett kiállítva láthatjuk. A dóm túloldalán találjuk az eredetileg temetőkápolnának épült Szent Mihály kápolnát.

Mielőtt folytatnánk az utunkat, érdemes megtölteni a kulacsokat a tér déli végében álló kútnál, később ugyanis nem sok vízvételi lehetőséget fogunk találni. Azt is el kell dönteni, hogy merre szeretnénk tovább menni, ugyanis Kassáról kerékpárral biztonságban kijutni nem egyszerű.

Aki minél hamarabb át szeretne érni Magyarországra, a főutca folytatásaként délnek menő főúton indulhat el. A város határát elérve Kassamindszent (Valaliky) felé fordulva kisebb forgalmú utakon haladhat tovább Hernádcsány (Čaňa) felé. Innen lehet menni egyenesen Eszkáros (Skároš) felé, vagy egy kis kitérővel Hernádgönyű (Gyňov) irányába. Hernádgönyű előtt balra fordulva kezdődik az új kerékpárút, ami a 2013 júliusában átadott kerékpáros Hernád hídon vezet be Abaújnádasdra (Trstené pri Hornáde).

Ez az útvonal ugyan gyorsabb – a határt egy óra alatt elérhetjük –, a Kassáról kivezető 7 kilométeres szakasz viszont nagyon forgalmas, ezért csak gyakorlott kerékpárosoknak ajánlható.

A jelzett kerékpárutak ezért nem is erre visznek, hanem a Hernád partján. Ehhez a főutcáról balra fordulva végigmegyünk a Roosveltova utcán, a zebrán átmegyünk a soksávos úton (a McDonalds felé), majd balra fordulunk a keskeny Bajzova utcába. A végén jobbra fordulva kijutunk a Palackého útra, amin átkelve az igen keskeny járdán átmegyünk a vasút alatt, és a benzinkútnál lekanyarodva végre elérjük a Hernád partját. Itt már csak a főút zebráján kell átmennünk még a híd előtt, és a bokrok közt meglátjuk a hernádparti kerékpárút elejét. Ez eddig nem hosszú út, alig másfél kilométer, mégis a túra legveszélyesebb szakasza.

Innentől 14 kilométeren keresztül fogunk a Hernád partján, gátjain, árterén tekerni, folyásirányban. Először egy két és fél kilométeres keskeny kerékpárút szakasz jön, majd egy szélesebb parti sétány a gáton. Az út jobb oldalán lévő tónál akár strandolni is megállhatunk, de büfék is vannak. A tó végénél a kerékpárút bekanyarodik a panelházak közé, majd ismét visszamegy a folyópartra, de itt már rossz minőségű, buckás aszfalton haladunk. Amikor az aszfaltozott sétány véget ér, egy rövid keskeny földes szakasz után bekanyarodunk a házak közé, és a Za mostom utcán megyünk pár száz métert és elérjük a Hernád egyik kis gyalogoshídját.

Mivel innentől földúton vezet a kerékpáros jelzés, akinek erre nem alkalmas kerékpárja van, jobban teszi, ha átmegy a hidacskán és jobbra, a Pri Hornade utcán kimegy a főútra és elindul Alsóhutka (Nižná Hutka) irányába. Erről az alsómislyei (Nižná Myšľa) elágazásnál kell letérni, hogy a faluban becsatlakozzunk a további útleírásba. Ez az út is nagyobb forgalmú, kisgyerekkel nem ajánlott.

A Hernád parton maradva a földút elég változatos minőségű, van ahol autóval is jól járható, később fűvel borított, helyenként egész összeszűkül. A jelzés sem mindig egyértelmű, ha nem találjuk, maradjunk inkább a folyóhoz közeli utakon, az biztos jó irányba vezet. A legkellemetlenebb, hogy két rövid szakaszon süppedős homok borítja az ösvényt, ezeken jobb, ha áttoljuk a kerékpárt, ha nem akarunk elesni. A kellemetlenségekért kárpótol a szép táj, a ligetes ártéri erdők és a Hernád látványa – már ahol nem takarják a bokrok. A víz csobogását szinte végig hallani lehet, ugyanis az utunk mentén összesen nyolc bukógát lassítja a víz folyását.

A hosszú zötykölődés végén elérjük az Alsómislyébe vezető utat. A Hernádon egy rozogának tűnő fahídon kell átkelnünk, de nyugtasson meg a tudat, hogy teherautók is átjárnak rajta, a mi biciklijeinket is biztosan elbírja.

Alsómislye (Nižná Myšľa) kevés érdekességet tartogat, egyedül a klasszicista templomhoz érdemes felkapaszkodni, ahonnan tiszta időben gyönyörű a kilátás a Hernád völgye felé. Ha egy kis kitérőt akarunk tenni, a templomtól délre vezető úton, az Olsván átkelve találjuk a gótikus kolostor alapfalait.

Innen kis forgalmú úton haladunk tovább Hernádzsadány (Ždaňa) felé. Egy rövid emelkedő után megpillantjuk temetőt és a település modern templomát. A templomnál érdemes a szűkké váló főutat elkerülve balra kanyarodni, majd az első utcán lemenni a főtér és a községháza irányába. Itt szupermarketet is találunk – Pálházáig csak ennél kisebb boltok lesznek. A főutat ismét elérve balra fordulunk és továbbmegyünk a pár kilométerre fekvő Abaújnádasdra (Trstené pri Hornáde).

Abaújnádasdra beérve az első utcán balra kanyarodunk, felmászva a katolikus templomhoz. A templomkert öreg hársfái alatt akár egy kis pihenőt is beiktathatunk. Közben a templom mögötti temetőbe is benézhetünk, a dombtetőn hullámzó sírok hangulatos látványt nyújtanak.

A pihenő után keletnek vesszük az irányt, és a keskeny, de aszfaltozott mezőgazdasági úton elkezdjük megmászni a Zemplén északi lejtőit. A forgalom nagyon csekély, ezt kihasználva érdemes is néha megállni, megcsodálni a kibontakozó Hernád-völgyet és a minket körülfogó hegycsúcsokat.

Éles kanyar után nem sokkal megkezdjük az ereszkedést Eszkárosra (Skároš). A faluba leérve ismét a hegy felé fordulunk, és innentől az országhatárig már végig kapaszkodnunk kell. A falu szélén jobb kéz felől látni fogjuk a II. világháborús emlékparkot, ahol tüzérségi és páncélos fegyvereket állítottak ki. Az első kanyart elhagyva a parkolóba lekanyarodva az emlékművet is körbejárhatjuk.

A határ felé árnyas erdőkben kapaszkodunk tovább és nem is kell már sokat menni a nyeregig, hiszen Eszkárostól csupán 150 méter szintet kell leküzdenünk. Az út legmagasabb pontjától rövid gurulás után jutunk el a határhoz, amit csak egy tábla és egy kis pihenőhely jelez. Innen már csak le kell gurulnunk az első magyar településig. 

A magyar szakasz

Hollóháza határában a jelzett kerékpárút jobbra fordul, és a Kossuth utca régi házai közt halad a buszfordulóig. Innen már látszik is az 1967-ben Csaba László tervei alapján felépített sátor alakú templom. Ha még nincs elegünk a mászásból, érdemes a Rákóczi utcán végigmenni, innen a kilátás is szebb, és a nyolcvanas években épült iskola is nagyon impozáns, de akár szállást is találhatunk. Visszaérve a főútra megérkezünk a Hollóházi Porcelángyárhoz. Itt érdemes elidőzni a Porcelán Múzeumban, ami időrendben mutatja be a hollóházi porcelángyártás 200 éves történetét.

Továbbindulva Füzérkomlós felé a falu határától egy darabon széles, új kerékpárúton haladhatunk, ezzel kikerülve a kissé kátyús főutat. Füzérkomlósra beérve az út bal oldalán forrást is találunk, a neve Kiskútka. A falu központjában találjuk a pici katolikus templomot, ami kőtornyával és parkos bejáratával érdekes látványt nyújt. A temetőt elhagyva megérkezünk a Nyíri elágazáshoz.

Az utunk ugyan nem erre vezet, de érdemes egy hosszabb kitérőt tenni Füzér felé, hiszen a Füzéri vár méltán a Zemplén egyik legismertebb látványossága. Komlóstól Füzér határáig jó minőségű kerékpárút vezet, majd a falun áttekerve a vár alatti parkolóban hagyhatjuk a kerékpárokat, a felvezető út ugyanis igen meredek. Füzérről visszatérve, vagy azt kihagyva lekanyarodunk a kisvasút egykori végállomásához, aminek helyén nemrég kerékpárút épült, sajnos nem túl hosszú szakaszon. Komlóst elhagyva a hátunk mögött nemsokára előbukkan a távolban a Füzéri vár, egy fotóra mindenképp érdemes megállni.

Nyíribe érve, mielőtt továbbszaladnánk Bózsva felé, kanyarodjunk kicsit balra, mert csak pár tekerésnyire van tőlünk a falu zömök tornyú református temploma.

Nyíri után szép fasoron haladunk tovább, felmászva egy kisebb dombtetőre, ahonnan ismét szép kilátás nyílik a várra és a Zemplén hegyes csúcsaira. Innen egy hosszabb gurulás következik, és meg is érkezünk Bózsvára, ahol a református templom mögött éttermet és panziót is találunk. Kicsit tovább menve a tó túloldalán láthatjuk a Bózsvai sziklát, ami éles peremmel áll ki a környezetéből. A monda szerint IV. Béla egyszer ezen a sziklán ebédelt, ezért hívják Bélakőnek is.

A falut elhagyva újabb kerékpárút szakasz következik, a már előbb említett kisvasút egykori nyomvonalán épült széles, jó minőségű út az erdő mélyén vezet egészen addig, amíg elérjük a ma is működő Pálházi Állami Erdei Vasutat. Visszamegyünk a főútra, és a péküzem és a piac között begurulunk Pálházára. Pálháza ezer lakosával az ország legkisebb városa, de azért találunk itt boltot, bankot, fagyizót, éttermeket, panziókat, kerékpárboltot, turistainformációt és nem utolsósorban a helyi bányászat hagyományairól tanúskodó Perlitmúzeumot. A kerékpárbolttal szemben lévő református templomot is érdemes megnézni.

A kitáblázás itt nem teljesen egyértelmű, de az EuroVelo út Pálháza központjából Füzérradvány felé vezet. Ha nem akarnánk ide felmászni, Sátoraljaújhely felé új építésű kerékpárút vezet a főút mentén. A kis település már utcáival is hangulatos képet mutat, de igazi vonzereje az egykori Károlyi-kastély és hatalmas angolparkja.

A kastélyban félóránként indul tárlatvezetés, de a parkban nyitvatartási időben szabadon sétálhatunk, felkereshetjük például a 300 éves Rákóczi-platánfát.

Füzérradványból a kastélypark mögötti lejtőn gurulunk le a Pálháza – Sátoraljaújhely kerékpárútra. Ez ugyancsak az 1980-ban felszámolt vasútvonal nyomvonalán halad, nagyon kellemes vonalvezetéssel, egyenletes lejtéssel. Mikóházáig több kerékpáros pihenőhelyet is találunk mellette. Mikóházára beérve jobbra fordulunk, és mielőtt továbbmennénk a Gábor Áron utcán, guruljunk el a domboldalba épített pincesorokat megnézni. Utunkat folytatva a Görög Katolikus templomot láthatjuk, előtte a szépen parkosított Szent Erzsébet térrel. A falu végén étterem várja az éhes turistákat.

A Széphalom felé vezető kerékpárút a település közelében kicsit eltávolodik a főúttól, így alkalmunk adódik a tájban gyönyörködni, sőt, innen már a sátoraljaújhelyi Magas-hegy sípályái is jól látszanak. Széphalmon élt haláláig híres nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc, az akkor még Kisbányának nevezett településnek ő adta mai nevét. Emlékét a Kazinczy-emlékcsarnok, a kertben Kazinczy sírja, valamint a 2008-ban létrehozott Magyar Nyelv Múzeuma őrzi. A főút és a múzeum közötti árnyas parkban megpihenhetünk, vagy beülhetünk a kerékpárúttól nem messze álló csárdába ebédelni.

Széphalomtól már csak két kilométerre van Sátoraljaújhely, ameddig a kiépített kerékpárút vezet. A Tesco utáni körforgalomnál kénytelenek leszünk a főút szélén kerékpározni, bár szerencsére az út elég széles ahhoz, hogy ezt biztonsággal megtehessük. Így jutunk el a város főteréhez, ahol legjobb, ha a kerékpárt a sétálóutcán végigtolva nézelődünk. A főtéren emelkedik a későbarokk stílusú Szent István király római katolikus Nagytemplom, színes ólombetétes díszüvegablakaival, főoltárán Szent István király szobrával. A Dózsa György utcában találjuk a Kazinczy Múzeumot, de ez 2013 nyarán nem üzemel.

Továbbmenve a Kossuth Lajos téren áll a barokk stílusú városháza, a korábbi megyeháza. Sárospatak felé menet érdemes letérni a vasútállomásra vezető fasorra, mert azzal szemben áll a világ első aszúborának emlékét őrző Bortemplom, sajnos kissé romos állapotban. Visszamenve a főútra egy darabon kerékpársávon haladunk, amíg elérjük a város határát.

A Sárospatakra vezető nyolc kilométeres kerékpárút a Bodrog árterének szélén vezet, tavacskákkal, nádasokkal szegélyezve. Elhaladunk Károlyfalva mellett, majd egy kis dombra kaptatunk fel. Mielőtt elérnénk Sárospatakot, hadd javasoljunk még egy kis kitérőt: a Tengerszemnek is hívott Király-hegyi malomkőbánya a környék olyan különlegessége, amit kár lenne kihagyni. A földút viszont helyenként meredek, csak erre alkalmas kerékpárral vágjunk neki, vagy a bringát akár lent is hagyhatjuk.

Az út Sárospatak határától szűk fél kilométerre indul el a hegy felé, miután elindultunk rajta, meg fogjuk látni a tanösvény piros T jelzését. Amikor elérjük azt az elágazást, ahol mindkét irányba Tengerszem feliratú tábla mutat, a jobb oldali utat válasszuk, a másik vége kerékpárral nem járható. A hegyre felérve elénk tárulnak a bánya falai, mélyükön a zegzugos tóval. Az itteni riolittufát már a XV. századtól bányászták, egészen az 1900-as évek elejéig. A mára kialakult tó medrét a a XIX. század közepén vágták a csapadékvíz elvezetésére. A tó mellett a bányászok falba vájt szállásait láthatjuk.

Leereszkedve a kerékpárútra már csak egy rövid szakasz van Sárospatakig. A vasúton átkelve érünk be a városba. A főutcáról a Szent Erzsébet utcába kanyarodva elhaladunk a Vártemplom mellett egészen a Bodrog partján álló Rákóczi-várig. Az erődített várkastélyt Perényi Péter építtette a XVI. században, ekkor készült el a rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótorony.

Visszafele a Református Teológiai Akadémia előtt fordulunk be a vasútállomáshoz, ami túránk végállomása. Budapestre Miskolcon keresztül kétóránként indulnak vonatok, az utolsó hat órakor megy. Kerékpárszállító vagon általában nincs a vonaton, erről még időben egyeztessünk a MÁV-val.