A Várnegyedben, az evangélikus templom mellett lévő lakóház földszintje a budai zsidóság középkori és török kori imaházát rejti. A műemléki helyreállítás során feltárt épületrész a XIV. század végén épült, akkor még az úgynevezett Zsidó utca részeként, és feltehetőleg a helyi szír-szefárd zsidók használták.

A középkori Budán már a XIII. századtól jelentős zsidó közösség élt, és tovább ösztönözte a letelepedést, hogy IV. Béla 1251-ben szabad vallásgyakorlást és egyéb jogokat biztosított a máshol üldözött embereknek. Ekkoriban a zsidó negyed a mai Szent György utca nyugati oldalán volt, de miután I. Lajos király elűzte őket, visszatelepülésükkor a Táncsics Mihály utca két oldalán alakult ki az új lakónegyed.

A Táncsics Mihály utca 26. szám alatt lévő imaházban egy gótikus pillérrel osztott falrészletet és a nők egykori imahelyének ablakát láthatjuk, a falakon pedig XVII. századi zsidó feliratok és rajzok állnak. Ezek között található egy Dávid-csillag, illetve egy idézet Hanna imájából (Károli Gáspár fordításában), amely a zsidókat ért keresztény támadásokra utal.

Az épület egyik termében a Budapesti Történeti Múzeum által üzemeltetett kiállítást láthatjuk. Itt budai zsidó sírköveket és a zsidóság életéről és történetéről szóló tablókat állítottak ki. További érdekesség, hogy a szemközti telken állt 1461 és 1686 között a monumentális nagy-zsinagóga, amelyet egy híd kapcsolt össze ezzel az épülettel. A Táncsics Mihály utca 23. kertjében feltárták az egykori épület maradványait, ám technikai okokból visszatemették.

Amíg meg nem valósul az újbóli feltárás és láthatóvá tétel, a kisebb imaház kiállításán láthatjuk a zsinagóga késő gótikus zárókövét, a rekonstrukciós tervet, az udvaron pedig hatalmas pilléreit.

Az imaház és a kiállítás a Vármúzeumban váltott jeggyel látogatható.