Tiszavirágzás
„Tiszavirág életű”, „kérész életű” - sokszor használjuk ezeket a kifejezéseket, amikor egy jelenség rövidségét akarjuk kifejezni, de nem biztos, hogy a mondás eredete is ilyen ismert. Pedig a kérészek néhány órás élete és násztánca a Tisza vize fölött Európa egyedülálló természeti látványossága.
Mivel a rövid életű rovarok nem alkalmazkodnak az időbeosztásunkhoz, lehetetlen pontosan megjósolni, hogy mikor kezdődik a jelenség. Tapasztalatból viszont lehet tudni, hogy június 10. és 20. között a legvalószínűbb a tiszavirágok megjelenése. 2018-ban azonban már május végére felmelegedett annyira a Tisza, hogy a szokásos időszaknál másfél-két héttel hamarabb indul a rovarok rajzása.
Érdemes figyelni a Hortobágyi Nemzeti Park honlapját, mert szinte teljes hosszában, május vége óta folyamatosan figyelik a Tiszát, hogy időben értesülhessünk arról, mikor érdemes menni. Mindkét helyen vezetett túrákra is jelentkezhetünk.
Ősi rovarok
A kérészek – avagy tiszavirágok – a Föld egyik legősibb rovarnépsége, amelyek - furcsa leírni is -, de legalább háromszáz millió éve repülnek.
Ezek az apró lények ugyanakkor meglepően rövid életet élnek, és ettől is olyan különlegesek: kikelnek a bábból, vedlenek, párosodnak, a nőstények lerakják a petéket, majd mind elpusztulnak. A legjobban talán az a jellemzőjük mutatja, milyen rövid is a kérészek élete, hogy szájszervük szinte nincs is, annyira csökevényes: a kifejlett rovarként eltöltött néhány óra alatt nincs szükségük táplálékra.
Az ősi faj egykor egész Európában honos volt, mára viszont a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban is tömegesen már csak a Tiszában és mellékfolyóinak alföldi szakaszán fordulnak elő, itt élik le rovaréletük néhány óráját.
Miért tiszavirágzás?
A kérészek kikelésének és párzásának idejét nem lehet pontosan megjósolni, de a tapasztalatok alapján június közepén-végén, általában egy meleg napon szoktak a lárvák fölemelkedni a víz felszínére, hogy ott kikeljenek belőlük a néhány centis, szárnyas rovarok. A tömeges rajzás pont olyan látványt nyújt, mintha a Tisza vize hirtelen kivirágozna.
A főrajzást általában megelőzi az előrajzás, amikor még csak néhány száz egyedet láthatunk, amikor viszont megkezdődik a főrajzás, akár több milliónyian repülnek párjukat keresve a víz felett. Ez a leglátványosabb része a kérészek amúgy is rövid életének, és ez sem tart néhány óránál tovább. A tiszavirágzás a délutáni-esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart, jellemzően este 6 és 9 között.
Kérészélet
Az agyagos partoldalban élő lárvák felemelkednek a víz felszínére, vagy mondhatnánk úgy is, hogy kilövik magukat a felszínre, hiszen mozgásukat a kültakarójuk alatt felhalmozott gáz segíti.
A vízfelszínen aztán előbújik a lárvabőrből a kifejlett rovar. A hímek többször vedlenek, ezért ők hamarabb jelennek meg, a nőstények azonban rögtön párzóképesek, ahogy kibújtak a lárvabőrből.
Mihelyt megkezdik tiszavirág rövidségű életüket, egy céljuk van csupán: párt találni, párzani és így bebiztosítani az utódokat. A tömeges nász a víz felszíne fölött történik, majd a nőstény kicsit távolabbra repülve lerakja a petéit a vízre. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder iszapos falába, és ezekben a vájatokban élnek a következő három évben, amikor is kikelnek, és minden kezdődik elölről.
Temető a Tisza, mikor kivirágzik
Amikor teljesítették rovarlétük egyetlen célját, és gondoskodtak fajuk fennmaradásáról, a kérészek mind elpusztulnak, tetemük úszó takaróként fedi be a Tiszát. Ám haláluk sem felesleges, fontos ökológiai haszna van: számos hal-, madár- és békafajnak szolgálnak táplálékul.
Néhány ajánlott helyszín, ahol látható a tiszavirágzás:
Tiszakürti Arborétum
