Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re keletre, a Tisza mellett, a Közép-Tisza vidék központjában fekszik. Fontos ipari, oktatási és kulturális központ, a Tiszántúl kapujának is nevezik. 4 vasútvonal és 5 közút találkozása, valamint a Tisza és két repülőtere miatt az egyik legnagyobb vidéki közlekedési csomópont.
Látnivalók
Tisza Szálló
A Tisza Szálló patinás, neobarokk stílusú épületében a török korra emlékeztető gyógyfürdőt alakítottak ki. A kupolacsarnokban elhelyezett gyógyvizes medencék és szauna áll a vendégek rendelkezésére. Gyógyvizét reumatikus betegségekre, mozgásszervi sérülésekre és nőgyógyászati kezelésekre, valamint gyomorsavtúltengés ellen ivókúrának javasolják.
Egyéb látnivalók: Megyeháza, Városháza, Vár, Szigligeti Színház, Damjanich-emlékmű, Szolnoki csata emlékműve, Damjanich János Múzeum, Magyar Repüléstörténeti Múzeum, Szolnoki Művésztelep, Szabadtéri Vízügyi Múzeum, Szolnoki Galéria, Tabáni Tájház.
Fesztiválok: Szolnoki csata hadijáték (március), Tiszavirág Fesztivál (június), Tisza-parti nyár (július-augusztus), Gulyásfesztivál (szeptember).
Története
Területéről őskori sírokból származó eszközök, szkíta, avar leletek kerültek elő. Első írásos említése 1075-ből ismert. A török 1552-ben várát elfoglalta, szultáni városként szandzsák székhelye lett. 1562-ben megépült az első állandó Tisza-híd. 1685-ben a törököt kiűzték, várát később lerombolták. 1739-ben egy szörnyű vihar a várost teljesen elpusztította. Ebben az időben lakói főleg földműveléssel, állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak.
Fejlődését és hadászati szerepét a vasút megjelenése (1847) megnövelte. 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye, több irányban kiépítik a vasutat, gazdasági és stratégiai helyzete tovább erősödött. 1944-ben sok áldozattal járó, 12 pusztító bombatámadás érte a várost.