Szomód
A megközelítőleg 2000 fős Komárom-Esztergom megyei község érdekes esemény színhelye volt 2010-ben.
Nyáron a Szomódi Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület tagjai adatgyűjtő körútra indultak a településen. Csiszár István volt az, aki emlékeiből felidézte, hogy már gyerekkorában is a katolikus plébánia mögötti patakmederben volt az a kőmedence, amiből annak idején az állatokat itatták. Az utóbbi években azonban a kő egyre jobban kiemelkedett a vízből, aminek következtében meglátták rajta a faragásokat, és rájöttek, hogy egy régi szarkofág lehet az. A három darabba tört szarkofágot három méter mélyről emelték ki.
Régészek elmondták, hogy a szarkofág a III-IV. században itt élt rómaiaktól maradt ránk.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Jakab apostol templom
A község barokk stílusú római katolikus templomát Esterházy Ferenc gróf építtette 1775–78 között, Fellner Jakab tervei alapján. Tornyát később, 1832-ben építették. A műemlék jellegű templom berendezése a XVIII. század végéről származik, az épület előtti barokk Nepomuki Szent János-szobrot 1708-ban állították.
-
Szent Jakab apostol templom Fotó: funiQ -
Szent Jakab apostol templom Fotó: funiQ -
Szent Jakab apostol templom Fotó: funiQ
Református templom
Az 1889-ben épült templomot 1988-ban, majd 2006-ban renoválták.
Római kori kőhordó út és vízáteresz
Dunaalmás és Szomód községek határában található az a majdnem 2000 éves római kori út, amelyen a Római Birodalom légiós táborának, Brigetionak építéséhez, illetve megerősítéséhez szállították az alapanyagokat.
Régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű ez az emlékünk, hiszen hazánkban egyedül itt maradt meg a rómaiak idejéből a rabszolgák által épített kőhordó út egy darabja. Az út mentén látható egy római kori vízáteresz és vízelvezető árok is.
A kőhordó úttól nem messze található a Zichy, az Eszterházy, és a Klosterneuburgi birtokok határjelző köve.
Láncos kopjafa
Az útépítő rabszolgáknak állít emléket az a kopjafa, melynek tetején 4 faragott arc tekint szét, a fejek alatt pedig lánc minta húzódik.
Védett (apró) nőszirom
A falu határában úgynevezett íriszkert terül el, amely a védett, ritka, rövid szárú apró nőszirom mintegy 1000 m²-re kiterjedő termőhelye. Április-május környékén igazán csodás a tarkán pompázó virágok látványa.
Betlehem-pusztai vadászház
A műemlék jellegű épületegyüttest az 1850-es években építették.
Egyéb látnivalók: temetőkápolna, I. világháborús emlékmű, 1604, 1703, 1848, 1956-os emlékmű, Szűz Mária szobor.
Története
A körülbelül kétezer fős Szomód község területe a rézkortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Neve a Zomol személynévből alakult d-képzővel.
A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek és az itt talált leletek tanúskodnak.
1225-ben említik először oklevelek az akkor Zumuld elnevezésű községet.
A XIII. században Csák nemzetségbeliek birtoka, majd a tatai várhoz tartozó területként említik a krónikák. A Rozgonyi család a tatai várral együtt szerezte meg "Villa Zomold"-ot is. 1543-ban Tata elfoglalásával egy időben a község is elpusztult.
A XVII. században Tisza-melléki református magyarok telepedtek le ezen a vidéken. Az 1740-es évek végén gróf Esterházy József württembergi katolikus németeket telepített be a községbe, akik olyan különleges elbánást kaptak a gróftól, ami sok feszültséget eredményezett a két hitközösség tagjai között. Az előjogokat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy míg a katolikus németek a megérkezésük után harmincöt évvel, addig a reformátusok csupán 1889-től gyakorolhatták vallásukat saját templomukban.
A mezőgazdaságból élő lakosság a szántóföldjeiken búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein pedig jó minőségű borhoz való szőlőt termelt. A vallási ellentétek elsimulása után a falu társadalmi élete is új lendületet kapott.
A második világháború ebben a községben is súlyos károkat okozott.
1974-től közös tanácsa volt a községnek Dunaszentmiklóssal, és csak a rendszerváltás után, 1990-ben vált ismét önállóvá.