Nagygyimót
Ez a békés, csendes, bakonyaljai település csupán 6 kilométerre fekszik Pápától. A három torony falujának is nevezik Nagygyimótot, mivel az évszázados békés együttélés szimbólumaként három felekezetnek is van itt temploma.
A faluban számos népi építészeti stílusú, műemlék jellegű parasztház látható.
Érdekesség, hogy a pápai katonai repülőtér valójában Nagygyimót közigazgatási területéhez tartozik.
Látnivalók
Református templom A község református templomát 1782-ben építették, tornyát a XX. század elején építették hozzá.
Szent Móric-templom Nagygyimót római katolikus temploma 1876 óta magasodik a község fölé.
Evangélikus templom Az evangélikus templomot 1909-re építették fel a korábban itt állt templom helyére.
I. és II. világháborús emlékmű Az I. világháború helyi áldozatainak emlékére 1933-ban avatták fel az emlékművet, ami Vajda Sándor pápai kőfaragó alkotása. 1990-ben új márványtáblát helyeztek fel rá, amelyen a II. világháború áldozatainak neve szerepel. A művön szereplő életnagyságú katona és sebzett bajtársa kő talapzaton áll.
Egyéb látnivalók: Íves kapu emlékmű, Hagyományok Háza.
Története
A község neve egy régi magyar személynévből származik. Első írásos említése egy 1232-ben kelt, latin nyelvű oklevélből való, amelyben rögzítették, hogy „de Giumolt” Péter, vagyis Gyimolthról származó Péter ispán szolgát vásárolt magának. 1255-ben a mai Gyimót a váradi káptalan tulajdonában volt.
A XIV. század közepétől – kisebb megszakításokkal – 1430-ig a gróf Amadé családé a falu és a környező területek. 1437-ben Zsigmond király a birtokot Pápai Györgynek adja.
1424-től kezdve a falu két részre bomlik, a nemesek lakta Kis-Gyimoltra, és a jobbágyok által lakott Nagy-Gyimoltra. Előbbi a török hódoltság idején már pusztaként szerepel a feljegyzésekben. Az 1628-as dokumentumok pusztával rendelkező településként említik Gyimót falut, amelyet 1750-ben említenek Kis-Gyimót helyett Puszta-Gyimóthként.
1531-től a falu tulajdonosai sorra váltják egymást. 1647-től 1696-ig a pápai vár birtokai közé tartozik a falu. A XVIII. század első felében az Esterházy család tulajdonába kerül a terület, aminek nagy része egészen a II. világháború végéig az ő birtokuk is marad.
Az evangélikusok és a reformátusok 1777-ben váltak vegyes felekezetű egyházzá, és 1798-ban felépítették közös templomukat és iskolájukat.
1863-ben a falu zsuppfedeles házainak nagy része leégett egy tűzvészben, az újjáépítésnél már cseréptetővel fedték be házaikat a lakosok. 5 évvel később ismét tűz pusztított Gyimóton, ezúttal elemésztve az evangélikus és református hívők templomát és iskoláját.
1902-ben készült el a Nagygyimót határában haladó Pápa–Bánhida vasútvonal. Ezt követően sok nagygyimóti lakos kapott munkát a vasútnál, ma is sok vasutas család él a községben.