Vajda Sándor pápai származású kőfaragó 1930-ben készítette az emlékművet, amelyet 1933-ban avattak fel az I. világháború nagygyimóti áldozatainak elmékére. 1990-ben egy új márványtáblát is elhelyeztek az emlékművön, amelyre a II. világháborúban elhunyt helyi lakosok nevét vésték fel.

Az emlékmű középső része egy három lépcsőfokon álló kő talapzat, amelyen az áldozatok nevei és egy Vörösmarty Mihály idézet szerepel: "Az nem lehet, hogy annyi szív, hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért." A faragott kő talapzat alján egy koronás kiscímer is látható. 

Az alkotás tetején egy életnagyságú, puskáját tartó, faragott kőből készült katona áll, háta mögött egy ágyúval, lábai között egy zászlótartó csővel. 

A Nagygyimót főterén, a Szent Móric-templomnál lévő emlékművet egy nagyjából fél méter magas, kőből és betonból épült fal veszi körül, amelynek tetején vas oszlopok között lánckorlát is lóg.