Magyargencs
A Rába és Marcal között elhelyezkedő település egykor jelentős közigazgatási központ volt, ennek ma is látható emléke a három kúria és főúri kastély. A műemlék Széll-kastély a település fő vonzereje, ami ma had- és helytörténeti kiállításnak ad helyt.
A Cinca-patak és a Marcal menti területek gazdag élővilággal rendelkeznek.
Látnivalók
Széll-kastély, Hadtörténeti és helytörténeti kiállítás A kastély a település egyetlen műemlék épülete, jelenleg hadtörténeti és helytörténeti kiállítás látható itt.
Hátzky-kúria A magántulajdonban lévő kastélyt a XIX. század elején építették.
Barcza-kúria Az 1904-ben épült késő eklektikus épületben egy század eleji cserépkályha is látható.
Hertelendy-kúria Ebben a házban lakott Hertelendy Miklós, az 1848-as forradalom huszárezredese. A fegyverletétel után magyargencsi birtokán gazdálkodott, síremléke az Ótemetőben található.
Keresztelő Szent János-templom A település középkori temploma a mostani helyén állt, feltehetőleg a szentélye is abból az időből származik.
Evangélikus templom A harangtorony íves ablakai teszik egyedivé ezt a templomot.
Egyéb látnivalók: II. világháborús emlékmű a Hősi ligetben, Szentjánosi Szűcs István sírja, szabadságharc katonáinak síremléke.
Története
A falu neve először 1268-ban bukkan fel a történeti forrásokban, akkor még "Guench" formában. Ekkor főleg várjobbágyok laktak itt. A középkor során a mai falu környékén több Gench nevű település is található, ezek feltehetőleg a várjobbágyok korábbi birtokszerzéseiből alakultak ki.
A XVI. század folyamán a törökök többször is feldúlták a falut. A lakosság megfogyatkozott, nem volt aki gondozza a szántóterületeket, ezért erdősödés indult meg. Ekkoriban Ládonyi Demeter a falu földesura, neki köszönhető, hogy a település vásártartási jogot kapott. 1598-tól a Kisfaludy család lett a falu legjelentősebb földbirtokosa.
A XVIII. században az ellenreformáció minden igyekezete ellenére evangélikus többségű maradt a lakosság. Napóleon katonái állítólag Magyargencs közelében táboroztak, és átkeléskor többen belefulladtak a Marcal mocsaraiba. A századforduló környékén sok gencsi lakos vándorolt ki Amerikába. Az I. világháború számos helyi áldozatot követelt, a II. világháború során pedig komoly légi ütközetnek volt színhelye a település.