Garáb
A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben, 370 méteren található a Cserhát egyik legmagasabban fekvő kis községe, Garáb. Az elöregedőben lévő településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.
Erdők, források és régi vulkáni hegységrészek veszik körül a falut, a környezet tökéletes egy nagy túrához vagy egy megnyugtató sétához.
Az országos kék-jelzés vonala a környező hegyek között halad. A közelben található a Hármashatár hegy, Kerekbükk, Nagykőtető, Macska-hegy, Purga-hegy és a kilátóval ellátott Tepke hegy.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Alajos-templom Garábon egy premontrei apátság állt a XII. század vége és a XV. század közepe között, amelynek birtokait a jezsuiták kapták meg, akik itt építették meg később templomukat.
Varjú-bérc Garáb fölé emelkedik a Varjú-bérc, ahonnan jól megfigyelhető a vidék növényvilága.
Története
Garáb területe a Cserhát egyik legrégebben lakott része.
Első írásos említése egy 1179-ből származó dokumentumban található, ahol Grabensia-ként említik. A későbbiekben többféleképpen is nevezik a falut – Gravia, Grab – 1281-től kezdve azonban már Garábként jegyzik.
A honfoglalás után a Kökényes-Radnót nemzetség tulajdonába került a terület. 1179 környékén ők alapították azt a premontrei apátságot, amely 1436-ig a településen működött. Az okiratok szerint 1265-ben került a monostor tulajdonába a terület.
Hunyadi János 1447-ben Vingárti Geréb Jánosnak adományozta a birtokot.
Hogy mi történt Garábon a török megszállás és az egész Nógrád megyét érintő várháborúk idején, eddig ismeretlen. Az viszont bizonyos, hogy a török hódoltság után, 1688-ban a község birtokosai a besztercebányai jezsuiták voltak, akik nem sokkal később templomot is építettek a faluban.
A község jó fekvése, szép környezete miatt a XX. század végétől kezdve igen népszerű üdülőfalu.