Alsótold
A Cserhát szívében, hegyekkel körülhatárolt völgyben fekszik a nagyjából 200 fős Alsótold. A község közelében található őshonos erdőségek és a Zsunyi-patak hangulatos környezete ideális helyszín a túrázóknak, akik az Országos Kéktúra útvonalán járva is érinthetik a település határát.
Túraajánlatok
Látnivalók
Harangláb Fekete Pál, egy helyi kőművesmester 1957-ben építette a homokkő haranglábat, amely a község dísze. A benne lévő harangot 1775-ben, Vácott öntötte Wieland Ádám harangöntő mester. A gúla formájú fedéllel borított, római katolikus haranglábat 2005-ben újíttatta fel Alsótold önkormányzata.
Bercsényi Fazekasműhely 1994-ben nyitották meg a Bercsényi fivérek saját fazekasműhelyüket és bemutatóterüket, ahol megtekinthetünk egy korongos bemutatót, és ki is próbálhatjuk a korongozást.
Mészáros–Veres-kúria Veres Lajos építtette ezt a klasszicista stílusú, földszintes kúriát 1830-ban. A kontytetős épület csak később került a Mészáros család birtokába. Később a helyi óvoda, aztán a szociális konyha, majd az iskola kapott helyet az épületben. 2014-ben azonban már üresen állt.
Középkori nemesi udvarház romjai Alsótoldról Felsőtold felé haladva a község külterületén állnak annak az udvarháznak a romjai, amely régebben –ahogy az egész község – a Toldi család tulajdonában volt.
Bableves Csárda A csárda épületét az 1920-as években építették az Alsótold határában található Bableves pusztán. Később Felsőtoldon több új építésű vagy felújított parasztházat szálláshelynek alakítottak ki az utazók számára. A csárdában a többféle bablevesen túl palócjellegű- és vadételeket is megkóstolhatunk.
Egyéb látnivalók: Tours-i Szent Márton-kápolna, I. és II. világháborús emlékmű.
Története
Alsótold és Felsőtold határában, a Mogyorós-Sástó dűlő dombján szántás közben bukkantak rá a mintegy ezer éves, több szintből álló temetkezési helyre, alatta pedig római kori település nyomát fedezték fel.
A község első írásos említése 1265-ből származik. Ebben az időben viszont Alsótold és Felsőtold még egy település volt, így valójában nem csak Alsótoldról szól a feljegyzés. Egy 1327-ből való dokumentumban a hollókői uradalom szomszédjaként említik a községet, és annak tulajdonosát, a Toldi családot. Ők voltak a birtokosok egészen 1470-ig.
Az 1542-es évben öt portát írtak össze Toldon, hét évvel később pedig már a török is adóztatta. Amikor 1552-ben elestek a környező települések várai, valószínűleg Told is elpusztult, mert a XVI. és XVII. században a feljegyzések pusztaként említik a területet. A XVIII. század közepén kezdett el újra benépesedni.
A legtöbben 1900 és 1920 között éltek a községben, amelynek a lélekszáma ekkor is csak maximum 403 fő volt. Lakossága azóta az elvándorlás és az alacsony születésszám miatt folyamatosan csökken.
1990. október 12-e óta Alsó- és Felsőtold két különálló település.
