Felsőtold
A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határa mellett elterülő, nagyjából 100 fős község a Cserhát dombjai között, a Zsunyi-patak völgyében helyezkedik el.
A község legtöbb háza hegyek, dombok lábánál épült, ami távolról nézve úgy tűnhet a szemlélődőnek, hogy az épületek a magaslatokról csúsztak le a völgybe. Az apró településre keskeny, kanyargós utcák, a házak fésűs elrendezése jellemző. Felsőtoldon gyakoriak voltak a deszkamellvédes, tornácos, faragott oromdeszkázatú, kontyolt nyeregtetős palóc lakóházak a XX. század elejéről, amelyekből néhány még ma is megtekinthető.
Felsőtold egyik érdekessége, hogy mai ismereteink szerint a községben soha nem volt templom, ezzel szemben fő látnivalója egy késő barokk stílusú harangtorony.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Túraajánlatok
Látnivalók
Harangtorony Felsőtoldnak nincs temploma, így a falu központjában lévő harangtorony harangját kondítják meg, amikor istentiszteletre hívják a lakosokat.
Egyéb látnivalók: népi lakóházak, Szent Imre katolikus kápolna.
Története
Az Alsótold és Felsőtold határában lévő Mogyorós-Sástó dűlőben folytatott ásatás során többszintes, ezer évvel ezelőtti temetőt, nem messze innen pedig egy római-kori települést tártak fel.
1265-ben egy oklevél említi először a Told nevű települést, amely a mai Alsó- és Felsőtold településeket takarja. Erről a területről 1327-ben és 1470-ben mint a Toldi család tulajdonáról készültek feljegyzések. Told a török hódoltság évei alatt elpusztult, és csak a XVIII. század második felében települt újra.
1770-ben a falunak több földesura is volt, köztük Kubinyi Gáspár, ifj. Darvas József, Gedey Adám és a Beniczky család is, később báró Hellenbach József birtokába került a terület.
Az 1900-as évek elején gróf Wilczek Frigyes és Pátkay Dániel dr. voltak a nagyobb birtokosai. Az itt élő emberek akkor is és ma is főként mezőgazdaságból élnek.
Alsótold és Felsőtold 1990. október 12-én lett hivatalosan is két különálló község.