Sükösd
A Duna-völgyi-főcsatorna mellett, a Dunától 6 kilométerre található. Régen sokkal közelebb feküdt a Dunához, az úgynevezett Ósükösd dűlőben volt a település, a jelenlegi falutól kb. 4 kilométerre. Sükösdre érve tágas, virágos utcák képe fogadja az odalátogatókat.
Látnivalók
Mindenszentek templom A klasszicista stílusú római katolikus templom 1821-ben épült, ma műemléki védelem alatt áll. Berendezése jellemzően XIX. századi. Oltárképét Prokop Péter festette 1950-ben.
Szent Anna-kápolna 1747-ben építette Pocskai Gergely érseki erdész. A legenda szerint azért, mert egy vadászaton véletlenül agyonlőtte a leányát. A kápolna ma híres búcsújáró hely.
Egyéb látnivalók: Művelődési Ház, Wass Albert erdélyi-magyar író mellszobra, Hősök szobra, Arany János mellszobra.
Szálláshelyek a közelben: Nemesnádudvar, Baja, Érsekhalma
Vendéglátóhelyek
Fehérakác vendéglő Cím: 6346 Sükösd, Hősök utca 3. Tel.: +36 79 363 010
Gruber Sörház - Sükösd Cím: 6346 Sükösd, Dózsa György út 45.
Története
1521-ben tesznek először említést róla, Sykesd néven. A környék adottságai kiválóak voltak, csupán a mocsár tette alkalmatlanná a települést a lakhatásra, éppen ezért a XIX. században a kalocsai érsek átköltöztette a falut a mai helyére, amely egy magas parti rész. A településen a mocsarak, a nádasok és az erdők biztos megélhetést nyújtottak.
Az Árpád háziak kihalása után Anjou Károly Róbert került a trónra, és az ő uralkodása idején került át Sükösd a nagyvilágiak kezébe.
Nagy valószínűséggel a török hódoltságok idején a falu elnéptelenedhetett, majd 1241 telén a Duna befagyott, s így az összefüggő jégmezőn a tatár seregek a községet könnyen el tudták érni. A terület őslakossága, a besenyők (Besnyő) valószínűleg ekkor pusztulhattak el.
A török kiűzése után Sükösd fölött a kalocsai érsek szerezte meg a földesúri hatalmat, 1711 után elkezdett benépesedni a település, hamarosan templomot építettek. Az épületek falait sövényből fonták és kívül- belül sárral tapasztották. A tetőt a helyben termő náddal fedték be. A településen ismétlődő dunai árvizek sok kárt okoztak a falunak és a földnek egyaránt, majdnem mindig teljesen elpusztították azokat. A község életében is tragikusnak számított az első és a második világháború; mindkét háború után több embert elveszített a falu, sokan maradtak özvegyek, árvák.
Az 1960-as években avarkori leleteket tártak fel.
