Nemesnádudvar
Ha az 54-es útról bekanyarodunk a községbe, a kétnyelvű helységnévtábla (Nemesnádudvar - Nadwar) után rögtön a történelmi pincefaluban találjuk magunkat. Az út két oldalán sorakoznak a híres nemesnádudvari pincék, itt fogadják a falubeliek vendégeiket a híres Újborünnep idején. Az ünnep Szent Mihály-naphoz kötődik, mindig szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg. A pincékben őrzik a hajdani borászati eszközöket, a tulajdonosok pedig az évszázadokon át apáról fiúra szálló tapasztalatokat.
A Bácska északi részén, a Halasica patak partján fekvő község különlegessége, hogy két eltérő jellegű tájra tagolódik. A mélyebben fekvő rész - a köznyelvben alsó határnak nevezik - egykor a Duna árteréhez tartozott. A határvonalat képező magasparttól keletre fekvő úgynevezett felső határ pedig átlagosan 30 méterrel magasabban fekszik.
Mivel a falu a dunavölgyi főcsatorna közvetlen közelében húzódik, bőven akad lehetőség vízi sportokra, horgászásra.
Túraajánlatok
Látnivalók
Történelmi pincesor
A több mint 2000 fős településen látható a Hajós-Bajai borvidék egyik legszebb pincesora. A sváb kultúra jellegzetességeit láthatjuk a település pincesorának szorosan egymás mellett elhelyezkedő, apró présházain. A sváb lakosok ősei a XVIII. században érkeztek erre a vidékre, Németország déli területeiről. Szőlőtermesztésbe kezdtek és létrehozták az első alacsony homlokzatú, keskeny, kis ablakú, nagy ajtajú házacskákat.
A Mária-völgyi pincesor mellett elszórtan még több helyen találhatók présházak, pl. a temetői pincesoron, a kender-völgyi és a felsősükösdi út mentén. Az itteni pincék főként Kadarka, Chardonnay, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Királyleányka, Kunleány, Kékfrankos, Cabernet sauvignon borokat rejtenek. A nemesnádudvari borokkal közelebbről is megismerkedhetünk a Szent Mihály napjához kötődő Újbor ünnepén. Ilyenkor a település büszkén ismerteti meg látogatóival néphagyományait.
Sarlós Boldogasszony templom
A késő barokk stílusú római katolikus templom egy korábbi, 1736-ban emelt templom falainak felhasználásával épült 1806-1807-ben. 1936-ban renoválták.
Szentháromság-szobor
A templom mellett látható a 4 méter magas, alakokkal körülvett kőoszlop tetején a Szentháromság szobor.
Falumúzeum
Nemesnádudvar és környékének történetét mutatja be.
Babamúzeum
Nagyanyáink, dédanyáink értékes, régi játékszerei mellett ritkaságnak számító babákat is láthatunk.
Bormúzeum
A település borainak, borászainak, a környék borkultúrájának bemutatkozása.
Világháborús emlékmű
1993-ban a temetőben emlékművet állítottak az I. és a II. világháború áldozatainak, a Szovjetunióban meghaltak és a deportáltak, gettóban, gázkamrában meghaltak tiszteletére.
Szolgáltatások
Szálláshelyek
Knáb panzió
- Cím: 6345 Nemesnádudvar, Széchenyi u. 25.
- Tel.: +36 79 478 466
- E-mail: info@knabpanzio.hu
- Web: www.knabpanzio.hu
Oberst Pince és Apartman Nemesnádudvar
- Cím: 6345 Nemesnádudvar, Petőfi Sándor utca 21.
'Vendéglátóhelyek
Kulacs Vendéglő
- Cím: 6345 Nemesnádudvar, Kossuth Lajos u. 13.
- Tel.: +36 79 478 080
Muskátli fogadó
- Cím: 6345 Nemesnádudvar, Nyírfa u. 13.
- Tel.: +36 79 478 484
- E-mail: muskatlifogado@mailbox.hu
Története
A honfoglaló magyarok Megyer nevű törzse telepedett meg hajdan ezen a vidéken. A vezéri és királyi szervezetre utal az okiratban először 1432-ben említett Nádudvar név. A Nemesnádudvar nevet csak 1900 óta használják, megkülönböztetés céljából. A falu elődtelepülése még a lapályon volt, a község mostani helye és a Halasica-mocsár között. A török idők harcai során elnéptelenedett a vidék, emiatt többször is betelepítéssel pótolták a lakosságot. Az 1700-as évek elején idetelepített szerb és szlovák lakosok a jelenlegi falu és a Halasica-csatorna közé építették házaikat. Az 1720 körül a Felvidékről ideérkező magyarok közvetlenül a magas rész mellett, tehát a falu mai helyén építették fel házaikat.
Az állandó elvándorlás miatt újra és újra elnéptelenedő faluba a XVIII. század során németeket telepítettek: a nemesnádudvari telepesek a rajnai-frank nyelvjárást beszélik ma is.
A település lakói kivették a részüket 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, majd az I. és II. világháború idején szintén nagy veszteségeket könyvelhettek el.
1947-ben a kitelepített németek helyére a határon túli Bácskából, illetve a Felvidékről áttelepített magyarok jöttek.
A település neve németül Nadwar. Horvátul négy alak terjedt el: a dusnokiak által használt Dudvar, a katymáriak által használt Dudvara, a bajaszentistvániak által használt Dudovar, és a felsőszentivániak által használt Nadvar.
A gazdaság elsősorban a mezőgazdaságon, főleg a szőlő- és bortermelésen, valamint az állattenyésztésen alapul. A helyi vállalkozók elsősorban az asztalosipari fafeldolgozás és az építőipar területén működnek.
