Szeremle
Ez a kis 1400 fős község néphagyományai ápolásával már a határainkon túl is nevezetes. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokréta néptáncegyüttese messze-messze földön híressé tette a falut. A települést főleg magyarok lakják, de cigányok, németek, horvátok és szerbek is élnek itt.
Látnivalók
Szeremlei Református Egyházközség temploma Ez az 1797-ben épült késő barokk stílusú templom a falu legértékesebb műemléke. Az itt található, 1821-ben Marschall József által épített orgona pedig az egyik legrégebbi a Bács-Kiskunsági egyházmegyében.
Szeremlei Néprajzi Gyűjtemény Megtekinthetjük a helyi egyik legfontosabb megélhetési forrás, a halászat tárgyi kellékeit, a szövés-fonás eszközeit és kész termékeit, valamint helyi népviseleti öltözékeket.
Egyéb látnivalók: Lisieuxi Szent Teréz templom
A település határában értékes római kori leletek találhatók.
Rendezvények: Borsoskalács fesztivál és az ezzel egybekötött Pünkösdi ladikázás
Az évszázados hagyománnyal rendelkező népszokás egyedülálló a magyarlakta településeken. A helyi legények ilyenkor zöld ággal - a természet megújulásának jelképével - díszítették ladikjaikat, és csónakázni hívták a Sugovica partján sétálgató, ünneplő ruhába öltözött lányokat. A felkérést elfogadó kisasszonyok virágokkal, szalagokkal, díszes zsebkendővel díszítették fel a ladikot. Manapság a dekorálás helyett a mulatozáson van a hangsúly. A kézzel vontatott kompokról zenészek és táncosok szórakoztatnak, miközben a vendégsereget kaláccsal és innivalóval kínálják a helyiek.
Túraajánlatok
Szeremle környéki kerékpártúrák:
Története
Ennek a festői szépségű, holt-Duna-ági területnek a története igen korai időkre nyúlik vissza. Ezt bizonyítja a község alatt talált bronzkori urnatemető is.
A honfoglalás idején Botond törzse szállta meg ezt a vidéket, majd a 12. század elején besenyők települtek a környékre. Oklevelek bizonyítják, hogy 1093-ban Szent László király a bátai apátságnak adományozta a területet. Okiratba először 1323-ban fordul elő Szeremle neve. Ezen névvel vagy húsz különféle írásmódban találkozhatunk, így például: Szeremlye, Zeremlyan, Zeremlen. A 14-15. században nagyobb és jelentősebb település volt, mint például Baja. Ekkoriban mezővárosi kiváltságokkal és vásártartási joggal rendelkezett.
Érdekes, hogy ha megnézünk egy 12. századi térképet, akkor a falut a Duna jobb partján találjuk. Egy későbbi, 1800-as évek eleji képen az Öreg-Duna partján, megközelítőleg 1870-től kezdve pedig mostani helyén, a szeremlei mellékág mellett.
