Kunbaja
A falu buszállomása mellett egy rózsakertben sétálhatunk, az utcán járkálva szecessziós épületeket csodálhatunk meg, a presszó előtt egy kis szerencsével gólyákat figyelhetünk meg, míg mögötte egy kis tavat láthatunk.
A települések közt tinédzsernek nevezhető, főként magyarok lakta község a környék egyik legszebb belsőterű templomával büszkélkedhet. Érdekességképp elmondhatjuk, hogy ebben a kis faluban az ovisoknak sószobát alakítottak ki, hogy megóvják az egészségüket, illetve elősegítsék a gyógyulásukat.
Látnivalók
Szent Máté evangélista templom
A régi, nádtetős imaház átépítését 1872-ben kezdeményezte a helyi plébános. Az akkori érsek egy egyszerű, fazsindely tetős, minden tekintetben hagyományos templomot támogatott volna, ám Freidinger Antal plébános ragaszkodott hozzá, hogy Isten háza méltó legyen hozzá, így teljes személyes vagyonát felhasználva egy grandiózusabb terv alapján kezdtek el építkezni. Az alapkövet 1873 nyarán tették le, és négy évvel később fel is szentelték a templomot. 1961-ben egy vihar során annyira megrongálódott az épület, hogy balesetveszélyessé vált, ezért három év múlva ledöntötték, helyére még ugyanabban az évben - anyagi korlátozások miatt sajnos nem az eredeti formájában - újjáépítették. A templombelső a környék egyik legszebbike. A hajó háromkupolás, és a szentély egykupolás mennyezetét Lohr Ferenc templomi festőművész alkotásai díszítik.
Szent Rókus-kápolna
A szájhagyomány útján terjedt történet szerint a kápolnát a kolerajárvány megszűnésének emlékére, fogadalomból építették. Az 1838-ra elkészült, klasszicista stílusú kápolnában évente csupán egyszer, Szent Rókus napján van istentisztelet.
Egyéb látnivalók: "Összefogás" Közösségi Ház, vaskereszt (1898), szecessziós lakóházak.
Szálláshelyek a környéken: Bácsalmás, Szabadka (Subotica), Tompa
Vendéglátóhelyek
Sport Presszó Cím: Kunbaja, Szabadság tér 26.
Oázis Vendéglő Cím: Kunbaja, Zalka Máté u. 1.
Tópresszó Cím: Kunbaja, Hunyadi János u. 25/B.
Vadász Söröző Cím: Kunbaja, Szabadság tér 22.
Platán Presszó Cím: Kunbaja, Rákóczi út 28.
Története
Az 1520-as évekbeli település magyar helység vagy kun szállás lehetett. Hivatalos iratokban először 1580-ban említik. Ekkortájt a lakosai főként szerbek lehettek. 1658-ban az ekkor pusztaként szereplő települést a nádor eladományozta. A Rákóczi- szabadságharcot követően ismét elpusztult. Az 1800-as évek elején németeket telepítettek ide, aminek következtében immár községről beszélhetünk. 1910-re már majdnem 2800 lakosa volt, kb. 85%-ban németek, 15%-ban magyarok. Mostanra, főként magyarok lakják, ők alkotják a lakosság több, mint 80%-át. A többi itt élő ember német, roma, vagy bunyevác származású.
