Nyíregyháza
Észak-Alföld egyik legnagyobb települése, a 119 000 lakosú Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye.
Látnivalók
Sóstógyógyfürdő gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely Nyíregyháza központjától alig 6 kilométerre. Kifejezetten üdülőközpont, az aktív turizmus színhelye. Itt található az Aquarius Élmény- és Parkfürdő, amely termálvízre és a természetes gyógymódokra alapozott prevenciós, egészségmegőrzési szolgáltatásokat nyújt. Vonzó kikapcsolódási célpont mind a környező országokból érkezőknek, mind az itt élőknek, mivel a fürdő multifunkciós, kínálata a térség fürdőkultúrájával összhangban van, emellett alkalmas családi programokra, több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását biztosítja, s nem mellékesen mozgáskorlátozottak is igénybe tudják venni.
A Fürdőházpanzió műemlék épület, ahogyan a falán elhelyezett tábla is megörökíti, az első városi gyógyfürdő volt. Már 1805-ben négy káddal működő fürdőház állt a tó partján. Fürdésre a tó vizét használták. 1911-ben Pazár István tervei alapján átépítették, ekkortól vízvezetékes rendszerrel, 8 szobával és 6 káddal működött, majd 30 év viszontagságai után 2000-ben nyílt meg újra a gyógyulni és pihenni vágyók előtt.
A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri múzeuma. Az 1979-ben megnyitott, ma már hét és fél hektáros, korhűn beépített terület a Nyírség egyik nagy büszkesége. Ezen a közel nyolc hektáron több mint nyolcvan építmény képviseli Északkelet-Magyarország sokszínű népi építészetét. A Sóstói Múzeumfalu nem egy statikus kiállítás. Ez egy „élő falu” – tartja a szlogenjük. A korhű épületek között hetente korhű tevékenységeket leshet meg a kíváncsi turista. Láthat kosárfonást, népi gasztronómiai bemutatót, kovács- vagy kerékgyártó bemutatót. Évente tartanak húsvéti tojásfestést, májusfaállítást, pünkösdi királyválasztást, téltemetést, aratóünnepet.
A város történelmében, műemlékekben talán kevéssé van szem előtt, ám az érdeklődő látogató számára hamar feltárul páratlan gazdagsága. A Jósa András Múzeum trezortermében őrzik azokat az aranypénzeket, melyek Újfehértón kerültek elő. Az aranyforintok Luxemburgi Zsigmond, Mátyás illetve I. Ferdinánd uralkodása alatt készültek.
A különleges művészeti értékek rajongói a görög katolikus Püspöki Hivatal falai között találnak páratlan kincseket, amelyek közül említésre méltóak a XVII-XVIII. századi ikonok, ikonosztázion faragványok.
A város legrégibb épülete az evangélikus templom, egy 1786-ban felszentelt barokk stílusú műemlék épület, a betelepített tirpákok kezdték el építeni II. József türelmi rendeletének köszönhetően. Az olasz Giuseppe Április tervezte templom homlokzatán harangjáték emlékeztet az idő múlására. Felújításakor derült ki, hogy tornyának aranygömbje titkokat rejt: XIX. századi, a város történéseit leíró dokumentumok kerültek elő a felnyitásakor.
A tanya szó sok emberben az egyedülálló lakóépületet és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületet jelenti földterülettel, vagy a nélkül. Kevesen ismerik a tanyáknak azt a speciális egyedi arculatát, amit a Nyíregyháza vonzáskörzetében található bokortanyák mutatnak. A bokortanyák kialakulásának időpontjául az 1752. április 28-át jelölhetjük meg amikor a vármegye hozzájárult ahhoz, hogy Szarvas környékéről tót ajkú evangélikus vallású, kiváltságokkal rendelkező lakosok telepedjenek Nyíregyháza környékére. Az uradalom földjét elsősorban az állattartó és csak azután a földművelő nép között szétosztották, és erre a földre az egyes gazda ideiglenes hajlékot, szállást, istállót épített. Eleinte birtokközösségekben éltek, a szállásra csak dolgozni jártak, és ott csak cselédek laktak. A rokonfamíliák együtt kapták ki földjüket. Tehát az ilyen ideiglenes tanya- csoportokból, szállásokból alakultak ki a bokortanyák. A tanyabokrok mintegy 100 éven keresztül tartozéktelepülésként működtek, kettős szálláselv szerint, időszakosan használt településegységei voltak a városnak. Fenntartásuk a földművelés és állattenyésztés érdekeit szolgálta.
A Nyíregyházi Állatpark közép-kelet-európai térségben egyedülálló létesítmény, 2010-ben nyitotta meg kapuit. Kéthektáros területen Zöld Piramis épült, amelynek alján Ócenáriumot alakítottak ki, ahol átlátszó alagútban barangolhatnak a látogatók és tekinthetik meg a vizek élővilágát. E fölött pedig egy háromszintes és 15 méter magas indonéz esőerdőház épült, amelyben felfelé haladva a legegyszerűbb állatoktól kezdve lehet megismerni a legfejlettebbet, a gorillát. A látványos beruházásnak köszönhetően több mint félmillióan keresték fel a parkot.
A Nyíregyházi Kalandpark igazi élmény minden generációnak. A több mint 100 állomásos drótköteles kalandpálya a Sóstó Park Hotel területén várja az érdeklődőket. Természetes környezetben, a Sóstói erdő hatalmas fái között próbálhatják ki magukat a gyerekek és felnőttek egyaránt, folyamatos szakmai felügyelet mellett a pálya elejétől a végéig. A kalandpark használata egy igazán különleges sportélmény, ami nemcsak megmozgatja szervezetünket, de közelebb kerülhetünk környezetünkhöz, és soha nem látott szemszögből ismerkedhetünk a természettel.
A város kedvelt kirándulóhelye a 371 hektár területű parkerdő. Sétáló útjaival, erdei tornapályájával, játszóterével, szalonnasütő- helyeivel minden évszakban sokakat csábít a szabadba. A tornapálya melletti erdei színpad és fedett körszín számos rendezvénynek ad helyet. Kiválóan alkalmas sportolásra, aktív szabadidőtöltésre.
A Sóstói erdő ölelésében fekvő Tuzson János Botanikus kert a Nyíregyházi Főiskola részét képezi. A megyére jellemző növénytársulások mellett sziklakert és mesterséges tó is található itt; az üvegházi részben trópusi-, szubtrópusi-, mediterrán- és kaktuszházakat láthatnak a látogatók. Amíg a gyerekek a tujalabirintusban játszhatnak, a szülők rododendronbokrokban, tündérrózsákban és egyéb egzotikus növényekben gyönyörködnek.
Bármely évszakban is érkezik a városba, mindig találhat kedvére való programot a látogató, melyek közül kiemelkedik az országos hírnévnek örvendő VIDOR Fesztivál.
Története
A várost írásban először 1209-ben említették. Nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás, pedig egyházas helyként említi a települést. A XV. században még népes hely, de a török adózás és a tatár gyújtogatás miatt a lakosság nagy része elmenekült. Helyükre az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le. A Rákóczi-szabadságharc után tovább élénkült a migráció. A népesség tovább növekedett, jelentős fejlődés azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek.
Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott és négy országos vásárt tarthatott, már hét és félezer lakosával a megye legnépesebb helyének számított. A település a betelepítés után fél évszázaddal olyan tehetőssé vált, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben, pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést a nyíregyháziak. 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilégizált mezőváros lett, melynek hatására kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, Sóstón vendéglő, fürdő üzemelt.
A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az első vonat, pénzintézetek alakultak.
A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett. A „boldog békeidőkben” felépült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos.
Az I. világháború megpróbáltatásai után 1918 végén nemzeti tanács, a tanácsköztársaság kikiáltása után munkás- és katonatanács alakult itt is. A II. világháborúban súlyos emberveszteséget szenvedett a város. Több mint 6000 zsidót deportáltak, kétezer polgári lakost, pedig elhurcoltak „málenki robot”-ra. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény értelmében több száz család hagyta el Nyíregyházát és környékét. 1956 októberében a fővárosi forradalom hírére tüntetés robbant ki a városban, majd létrejött a november 4-ig működő Ideiglenes Városi Munkástanács. A város gazdasági, kulturális és demográfiai fejlődése az 1960-as évektől folyamatos. Megindult az iparosítás, nőtt a lakosság száma, lakótelepek épültek. Nyíregyháza iskolavárossá vált: megindult az oktatás a hittudományi, a tanárképző, a mezőgazdasági és az egészségügyi főiskolán.
