Szent Klára-templom

1807 és 1812 között építtette a copf stílusú, egyhajós katolikus templomot a város katolikus kisebbsége. 1812. augusztus 12-én szentelték fel Szent Klára napján. Az oltárképet gróf Bolza Péter hozta el Olaszországból, és ő adományozta a templomnak.

Gróf Bolza Géza adományából épült 1898-ban a templomba vezető vörös márvány lépcső. A templom orgonáját 1825-ben avatták fel. Egy hívek adományaiból készült üvegablakon az I. világháborúban elesett katolikus hitű szarvasi katonák neveit olvashatjuk.

Evangélikus Ótemplom

A város legrégebbi, országosan is védett műemlékét Tessedik-templomnak is hívják. A templom 1786 és 1788 között épült Tessedik Sámuel vezetésével és Kimnach Lajos tervei alapján. 1788-ban szentelték fel a kora klasszicista stílusú, egytornyos, három hajós templomot. A torony külső falán látható a domborművel díszített Tessedik Sámuel-emléktábla.

1886-ban Bajcsy-Zsilinszky Endrét ebben a templomban keresztelték meg.

Az épület 50. évfordulója után többször is felújították külső és belső kinézetét, 2009-ben pedig a toronyóra és a csillár felújítására került sor.

Evangélikus Újtemplom

A XIX. század végére az evangélikus egyházközség már nem fért el az Ótemplomban a hívek számának növekedése miatt. Ezért két részre osztották az gyülekezetet, és az újonnan megalakult újtemplomi közösség elkezdte építtetni saját templomát.

Az Újtemplom építését a budapesti Francsek Imre építész és a szarvasi Popjak György kőművesmester vezették 1896-97-ben. A város „keleti kapujában” épült templom főként gótikus stílusú, de megtalálhatóak neoromán elemek is a díszítésében. A templombelső szokatlanul gazdag díszítéssel rendelkezik egy protestáns templomhoz képest. A „Jézus a keresztfán” oltárképet Veres Gusztáv festette. Az alapítástól kezdve napjainkig a templomban szolgált lelkészek neveit emléktáblán olvashatjuk a bejárat mellett.

Tessedik Sámuel emlékei

Tessedik Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész és tanár a felvilágosodás pedagógiai eszméit honosította meg. A szarvasi lelkészi hivatalát 1767-től töltötte be, majd iskolát alapított a városban, ahol feleségével együtt tanítottak. A szerény támogatást kapott iskolátforráshiány miatt 1806-ban bezárták. Később az épületet múzeummá alakították át, ami az alapítója tiszteletére a Tessedik Sámuel Múzeum nevet kapta. A múzeum bemutatja Szarvas lakosainak életét, munkásságát, a város múltját és a jelenének küzdelmeit, eredményeit.

Tessedik Sámuelnek köszönhető többek között az akácfa honosítása Magyarországon. 1790-ben ültetett egy fát Szarvason, ami mára már elpusztult, de a megmaradt és borostyánnal körbefuttatott 200 éves facsonkján egy emléktábla áll: "ezen akáczfát 1790. évkörül Tessedik Sámuel ültette".

1821-ben Szarvas legrégibb temetőjében, az Ótemetőben kapott helyet klasszicista stílusú síremléke, amelyen egy terítővel letakart úrvacsorai kehely látható.

Születésének 200. évfordulóján, 1942-ben állítottak neki szobrot a róla elnevezett szarvasi főiskola terén.

Szarvas-szobor

Maróti Géza szobrászművész alkotása az 1913-ban készült szobor. A bronz szobrot gróf Bolza Pál készíttette meglepetésként a feleségének, ezért egyetlen éjszaka állíttatta fel Körös-parti kastélyának kertjében. 1950-ben a szobrot áthelyezték a város központjába, majd amikor a rendszerváltozáskor vissza akarták tenni eredeti helyére, a gróf lánya ellenezte azt, mivel szerinte méltó helyén van a város szívében.

Szarvasi arborétum

Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménye a 82 hektár területű Szarvasi Arborétum, közismert nevén a Pepi-kert.

A „Pepi”-nek becézett Bolza József és felesége, gróf Batthyány Anna az 1800-as évek elején kezdték el fásítani a Csáky-kastély előtti Anna-ligetet. Az első mamut- és páfrány fenyőket ide telepítették, viszont az 1880-as években áthelyezték a cserjéket a mai arborétum területére. Bolza József után Bolza Péter örökölte az arborétumot, aki folytatta a növények és fák betelepítését, akár más éghajlathoz szokott növényekkel is. Az 1940-es években az államnak ajánlotta a Pepi-kert felügyeletét. Később több tulajdonosa is lett az arborétumnak, amelyet önálló intézetté alakítottak át a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében. Ma az intézmény jogutódja, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara felügyeli a területet.

Az arborétum növényvilága az évtizedek soránfolyamatosan gyarapodott. Ma már több mint másfél ezer fa- és cserjefaj, valamint több száz féle lágyszárú növény látható itt. A növények mellett számos állatfaj is él itt, köztük rovarok, madarak, rágcsálók, vakondok, nyulak, néhány őz és róka.

Mini Magyarország

A szarvasi arborétumban található a Mini Magyarország makett park. Hazánk történelmét, hagyományait és építészeti nevezetességeit mutatja be, az arborétum adta természetes környezetben. A makettek között megtalálható a szegedi dóm, a budapesti Lánchíd, a kecskeméti Cifrapalota, illetve az egri várat is láthatjuk a XVI. századi eredeti állapotában. Az épületek mellett vasút- és hajómodelleket is láthatunk, de vannak interaktív makettek is, amelyek még különlegesebbé teszik a szabadtéri kiállítást.

Vízi-színház

2011-ben nyitotta meg kapuit a Holt-Körös partján a szarvasi Vízi-színház. A közel ezer ember befogadására alkalmas színház, Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként, egy várkastély és egy amfiteátrum ötvözeteként épült, az új, gyalogos Erzsébet-híd szomszédságában. A vízi színházban főleg a Békés megyei Jókai színház társulata játszik, de más vidéki színházak is megmutathatják tehetségüket nyaranta. A színházi előadások mellett versmondó est és különböző zenei programok is várják a látogatókat.

Ezredéves emlékmű

A Munkácsy-díjas Mihály Gábor szobrászművész készítette az államalapítás 1000. évfordulóján felavatott emlékművet. Az alkotáson a Szent Koronát tartó Gábriel és Mihály arkangyalok láthatóak. Egy legenda szerint ugyanis II. Szilveszter pápa álmában látta Gábriel arkangyalt, aki figyelmeztette, hogy a koronát a másnap reggeli első követnek adja és ne a lengyel királynak. István magyar fejedelem követe volt az első, így a magyarok kapták a pápa által megáldott koronát. A Szent Koronán megjelenik Gábriel és Mihály arkangyal is egy-egy képen.

Újratelepítési emlékmű

Az 1722-es szlovák jobbágyokkal való város újratelepítését őrzi számos emléktábla és emlékmű, amelyek közül a legjelentősebb az evangélikus Ótemplom előtt álló szobor. A szarvasi Lestyán Goda János és a szlovákiai Ladislav Sabo bronz és gránit alkotását 2002-ben adtak át, a város újratelepítésének 280. évfordulójára. Az emlékművön olvasható az első 34 szlovák telepes neve. Az ősök hovatartozására emlékeztetve a város Szlovákiából kapta a szobrot alkotó köveket.

Mittrovszky-kastély

1835-ben épült klasszicista stílusban Mittrovszky Vladimir gróf kastélya, amelyet később a városi elöljáróságnak adott el.1972-ig városházaként szolgált a földszintes,oszlopcsarnokos, szobordíszek nélküli timpanonos épület. Ma a városi könyvtár és a Chován Kálmán Zeneiskola működik itt.

I. világháborús emlékmű

A Mittrovszky-kastély előtt látható az 1927-ben felállított I. világháborús emlékmű. Székely Károly szobrászművész alkotása az obeliszk, amelynek tetején egy, a karmaiban kardot tartóturulmadár bronz szobra látható. Az obeliszk oldalán 1154 elesett szarvasi katona neve olvasható.

II. világháborús emlékmű

A szarvasi akácból formázott alkotást Mihály Árpád szobrászművész készítette 1993-ban.

A magasba szökő fatörzseket ábrázoló alkotásra több száz nagyméretű rézszeget tettek, amiknek a fejére a II. világháború katonai és polgári áldozatainak nevét vésték fel. Az emlékmű zsindelyes teteje az erdélyi templomok tetőformájának stilizált változata.

Bolza-kastély

A klasszicista stílusban, romantikus és eklektikus részletekkel épült kastélyt Bolza Pál építtette 1810 és 1820 között. A Holt-Körös partján álló kastély bejárata előtt oszlopcsarnok látható timpanonnal, amelyben a Bolza-Batthyány-címer van belevésve. 1911-ben - a család olasz eredetére utalva - állították a Holt-Köröshöz vezető fehér márványlépcső közepére a Romulust és Remust szoptató anyafarkas szobrát, ami a híres római szoborcsoport tökéletes másolata.

Szárazmalom

A Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal az ókori típusú malmot. A XIX. század közepéig Magyarországon ez a malomtípus volt a legelterjedtebb. A „száraz” megnevezés arra utal, hogy a malom igaerő meghajtású volt és nem vízi erő hajtotta. A malom egy zsindellyel fedett épületből és két óriási keringősátorból áll; ezekből az egyiket a XIX. század második felében lebontották. A Bolza család után 1883 és 1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt, majd az állam megvásárolta a malmot 1968-ban, amit később restauráltak. Először gabona- és takarmány magvakat őröltek benne, később köles hántoló malommá alakult át. 1962-ben, az országban utolsóként zárták be. Az egykori malom épülete ma már ipartörténeti műemlék.

Csáky-kastély

A kastély elődje egy egyszerű nyaraló volt, amit Bolza József és felesége, Batthyány Anna építtetett. Ők kezdték el az 1800-as években a ház előtti kert fásítását. A Batthyány Annáról elnevezett Anna-liget az 1880-as évekre egységes kertté alakult át.

A mai kastély 1908-ban épült. Csáky Albin (közoktatási miniszter) és felesége, Bolza Anna (Bolza József unokája) építtette klasszicista jellegű késő barokk stílusban. 1994-től a kastély lett a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság székhelye, mai nevén Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Az intézmény az épületet és a kertet is helyreállította, és a mai napig is ők felügyelik a területet. 1994-től a kastély műemléknek számít, illetve az Anna-liget 1989-től helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

Szlovák tájház

A XIX. századi lakóházban elevenedik meg a hagyományos szlovák ház- és lakáskultúra. A közel ezer tárgyból álló kiállítás legértékesebb darabjai egy Luther Mártont ábrázoló zenélő kép, egy faragott bölcső, egy csuklós támlájú pad és a hímzett ködmönök. A tájházban található helyiségek a tisztaszoba, a konyha és a kamra, ahol különböző háztartási eszközöket és bútorokat találhatunk.

Árpád Szálló

Az 1895 és 1896 között, szecessziós stílusban épült szálló a városközpont egyik meghatározó épülete. Nevét a honfoglaló magyarság vezéréről, Árpádról kapta. Az épületet cifra oromzat és gyönyörű erkélyek ékesítik. A gazdag stukkó díszekkel és velencei tükrökkel rendelkező díszterme a város legszebbje, ahol a mai napig rendszeresen tartanak különböző rendezvényeket, konferenciákat.

Ruzicskay György alkotóháza

Szarvason született 1896-ban a biofestészet megteremtője, Ruzicskay György festőművész. Ennek az egyedi festészetnek az eszköze a természet, vagyis a művész a természetben előforduló virágokat, leveleket használ alkotásaihoz. Műtermét halála után kiállítássá alakították át, ahol megtekinthetőek festményei, grafikái és biorealista képei.

A ház falán Ruzicskay György festményét láthatjuk a város történelmének fontos eseményeiről, a város nagyjairól. Az alkotóházban a látogatók végigkísérhetik a művész szemléletének és alkotási technikáinak változásait. A kiállítás darabjait maga a festő adományozta a városnak 1990-ben.

Történelmi emlékút és ország közép

1939-ben állítottak egy szélmalom emlékművet a történelmi Magyarország mértani közepére, amelyet Mihálfi József gimnáziumi tanár jelölt ki. Ezen a területen egykor működő szélmalom állt, ezért választották a műemléknek is ezt a formát. 1945 után eltávolították a feliratait és a sorsára hagyták, mellvédje és vitorlája elpusztult. A rendszerváltás után felújították, és azóta is minden évben emlékünnepséget tartanak Trianon évfordulóján. 1995-ben félköríves, oszlopos tölgysort telepítettek a műemlék köré, és a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz csatolták a védett területet.

Szarvas központjától egészen idáig vezet az 1300 méter hosszú Történelmi Emlékút, amely fából készült szobrokkal jeleníti meg az 1100 éves magyar történelem sorsfordulóit. Az út kezdetét és végét székelykapuk jelzik. Az alkotásokat Lestyán-Goda János fafaragó művész készítette.

Egyéb látnivalók: református templom, Aradi vértanú emlék, Lengyel-palota, 1848-as emlékmű, Bolza-mauzóleum, Ceres-kút, Szarvasi Gyógyfürdő, szoborsor a Körös partján, Bajcsy-Zsilinszky Endre szülőháza.