Túránk a Kis-Balaton Háztól indul (Szent István-kápolna, Cirill és Metód emlékoszlopa, Millenniumi emléképület, Hadrianus mártír zarándoktemplom romja, stb.).

Utunk nyugat felé kezdődik (Zala-híd előtt, a déli oldalon fedett pihenő). A Zala-hidat követően hangulatos, füzekkel, náddal és horgászállásokkal szegélyezett, a nagyobbik tavat kettészelő töltésen haladó műúton kerekezünk. A tavat elhagyva, rövid erdei szakaszt követően egy néhány házból álló kis településrésznél (buszmegálló, étterem) érjük el a Zalaszabar–Esztergályhorváti műutat, melyen dél felé vesszük az irányt. A hangulatos, fasorok között haladó utunk nemsokára Zalaszabarra ér.

Zalaszabar A települést először Zobor néven említik, 1239-ben. Régészeti feltárások során sok értékes dologra bukkantak, többek között a falu fából készült templomának alapfalaira. Elnevezése a szláv Szobor névből ered. A faluban található katolikus templom műemléki jellegű. Itt található a Zobori KalandoZoo.

A faluközpontból (ABC, Puskás Ferenc-szobor, buszmegálló) induló Kossuth utcán délnyugat felé folytatjuk a túránkat. (Az utca elején, kis kitérő a dombtetőn álló R. k. templom.) A utcán haladva egy buszmegállót és harangtornyot követően észak felé kiágazó utcára fordulunk, mely egy kis kápolnához visz, ahol a keskeny műút kétfelé ágazik.

Válasszuk a jobb oldali ágat, mely löszben haladó, árnyas mélyútként visz fel a szőlőhegyre. Szőlők, présházak és pincék közt haladva a kalandparkhoz, a Zobori Élményparkhoz érünk (fakereszt, faszobrok, kalandpark, büfé, játszótér, Baán Pince, szép kilátás).

Zobori Élmény Park, Zalaszabar A Zobori Élménypark kicsiket és nagyokat egyaránt csodálatos és izgalmas játékokkal és pályákkal. Az egész évben nyitva tartó élményparkban kültéri és beltéri élmények is várnak a családra, így a rossz idő sem szabhat gátat a játéknak és a jókedvnek.

Ha továbbmegyünk észak felé, a házakat elhagyva feljutunk a dombtetőre, ahol a roskadozó, lezárt fakilátó áll. A műútnak itt vége is szakad, szekérútként folytatódik. Igaz, hogy a kilátó nem működik, de innen kissé lejjebb, az út szélétől remek kilátás nyílik a Kis-Balatonra és a Balaton felvidékre. Térjünk vissza ugyanezen az úton a a faluközpontba. Folytassuk az országúton dél felé, Nagyrada felé a túrát. Enyhén emelkedve érünk Nagyradára.

Nagyrada Nagykanizsától északkeletre 25 km-re fekszik a Kis-Balaton mellett. Első írásos említése 1256-ban volt. Környezeti szépségét a Zalai-dombság formázta szőlőhegyek, rétek adják. 1553-ban már halastó "üzemelt" a településen.

A falu déli végén nyugat felé ágazó, bordó lombú díszfákkal szegélyezett Petőfi utcán folytassuk a biciklizést. Az első, dél felé ágazó műútra kanyarodjunk rá. Néhány házat elhagyva, kis erdőbe érve emelkedni kezd az út. Túránk legfárasztóbb szakasza következik. Az erdőből hamarosan kiérve jobbra kanyarodik a folyamatosan emelkedő aszfaltút és jut fel a szőlőhegy házai közé. A házakat elhagyva egy „Z. 1.” kerékpáros túraútvonalat jelző táblánál dél felé fordulunk és egy javított talajúton haladunk tovább. A Cézár Pincészetnél (hidroglóbusz) az út kelet felé fordul és folyamatos ereszkedéssel ér le a zalakarosi országútra. Ezen dél felé továbbhaladva Kisradára érünk. A település külső részén, a buszmegállótól kerékpárút kezdődik a műút keleti oldalán, mely bevisz a falu római katolikus templomához (ABC).

Kisradát szinte el sem hagyjuk, máris Garaboncra érkeztünk.

Garabonc A Kis-Balaton partján fekvő település. Nevének jelentése: kis dombgerinc. Templomát 1755-ben Szent Adalbert tiszteletére szentelték fel. A falu legfontosabb eseménye a hagyományos horgászbál, melyet a a félig tréfás, félig komoly nevű Garabonci Orvhorgász Szövetség szervez.

A hosszú települést átszelő műúton haladunk, melynek S kanyarjánál zsidó sírok láthatók. Folytatva a tekerést hangulatos fasor szegélyezi az utat. Elhagyjuk a jobb oldalon álló harangtornyot, majd a kis magaslatra épült r. k. templomot is. A falu Csobogóköz nevű részébe érve, a buszmegállónál újabb kerékpárút kezdődik a keleti oldalon, térjün át rá! Immár a kerékpárúton haladva, a Garabonci-malomárkot átszelve hagyjuk el a települést. Néhány padot, majd egy kerékpáros pihenőt hátrahagyva érünk a kerékpárút leghangulatosabb, kis fákkal szegélyezett szakaszára. E rövid, szűk kilométeres szakaszon érünk be Zalakarosra. A kerékpárút az út másik oldalán, a kis római katolikus templomnál folytatódik a város központjába.

Zalakaros A fürdőváros a Kis-Balaton fővárosa. Kedvező fekvéséből adódóan az érintetlen természet, a madárcsicsergés, mind a kínálat része. A zalakarosi gyógyvíz kiválóan alkalmas krónikus mozgásszervi- és nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására.

Ha már Zalakaroson vagyunk és időnk engedi, érdemes felkeresni a termálfürdőt, ahova a Petőfi utca nyugati oldalán haladó kerékpárút vezet.

Zalakarost a központba visszatérve, a kelet felé induló Zrínyi Miklós utcán hagyjuk el. A Jegenye sorhoz érve az onnan érkező kerékpárútra térünk, amely az út déli oldalán, hangulatos erdőszélen halad, majd az erdő végéhez közeledve áttér a műút északi oldalára. Ezen továbbhaladva, elhagyjuk Újmajor épületeit. Nemsokkal ezután véget ér a kerékpárút és a műúton folytatjuk a tekerést. Hamarosan elhagyjuk a sportrepülőteret, majd egy erdős részt követően, úttörésben egy műút csatlakozik hozzánk délnyugatról. Az elágazásban kis kápolna található előtte kereszttel. Innen már egyenes út visz tovább. Elhagyunk egy kis erdőfoltot, egy GSM-tornyot az út bal oldalán, majd a Galamboki-vízfolyást keresztezzük. Nemsokára beérünk Zalakomárra (buszmegálló).

Zalakomár Kiskomárom és Komárváros egyesülésével jött létre. Komárváros Árpád-kori település. Késő barokk stílusú római katolikus templomának belsejében Dorfmeister-freskók és -falképek láthatók, az oltárkép is az ő munkája.

A település főutcájába érve fordul a túránk észak felé. A világháborús és Szt. Vendel-emlékművet elhagyva, a falu főutcáján, a hosszú Árpád utcán jutunk ki a Zalakomárból. Egy hosszú, enyhén emelkedő S kanyar következik, majd a monoton, több helyütt fákkal szegélyezett műúton haladunk tovább észak felé. Bő 1,5 km-t követően, egy pihenőnél keskeny műút tér le kelti irányba, Kápolnapuszta felé, a bivalyrezervátunhoz. Erre a keskeny műútra térve, kezdetben folyamatosan emelkedve, majd ereszkedve, szántóföldek között haladunk. Leérkezünk egy erdősávhoz, ahol derékszögben balra kanyarodunk (tájékoztató táblák), majd jobbra, és leérünk az erdő szélén fekvő bivalyrezervátum parkolójába, a fogadóépülethez.

Kápolnapusztai bivalyrezervátum A kápolnapusztai bivalyrezervátum Zala megyében található Zalakomár és Balatonmagyaród között. A Kis-Balaton környéki rezervátum arra hivatott, hogy bemutassa a környék élővilágát, bemutatót és sétautat szervezzen, amelyeket játékos elemekkel tarkítva ad át az oda látogatóknak.

Térjünk vissza a rezervátumtól a zalakomári műútra, s folytassuk utunkat észak felé. Elhagyunk egy jobbra, fa tövében álló útszéli keresztet, nemsokára beérünk Balatonmagyaródra.

Balatonmagyaród Az 1800-as évek végén Balatonmagyaród területe félszigetként nyúlt be 6 kilométer hosszan a Kis-Balatonba, ez nagyobb lehetett, mint a Tihanyi félsziget. A Kis-Balaton kedvelt kirándulóhelyéhez, a Kányavári-sziget közelében fekszik, de a közelében van a kápolnapusztai bivalyrezervátum is.

Végighaladunk a falut átszelő főutcán (keresztek, buszmegállók, római katolikus templom), majd egy S kanyart követően kiérünk a faluból. Egy szűk km múlva az út jobb oldalán lévő állatsimogatóhoz érünk. Ezt elhagyva, nyugat felé a jegenyékkel szegélyezett keskeny műút visz ki a Kányavári-sziget Kirándulóközponthoz (parkoló, büfé, pihenő).

Kányavári-sziget A Kányavári-sziget a Kis-Balatonhoz tartozik. A sziget csak gyalogosan közelíthető meg a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. A szigeten több sétáló út, pihenőhely, szalonnasütő hely, kilátó, játszótér is található.

Térjünk vissza az országútra és folytassuk észak felé a túrát. Egy erdősávot elhagyva a Kis-Balaton két „tórendszerét” összekötő  Zalához és annak nádassal borított víztükrű árteréhez érünk. Forduljunk balra, a leágazó, erdősávot szegélyező keskeny műútra és haladjunk rajta tovább. Az út jobbkanyarjában elérünk egy fedett pihenőt (jobbra), a gátőrházat és a ház mögötti GSM-tornyot (balra).  A leeresztő zsilip és a Zala hídja következik, mely után már töltésen haladunk. Mindkét oldalon vízfelület és nádas kísér, majd egy balra ágazó töltés után nem sokkal letérünk jobbra a műúttal együtt, átmegyünk a Kis-Balaton partját követő Zala felett. Egy gépkocsik részére létesített útlezáráshoz érünk. Itt kezdődik a töltésen haladó kerékpárút, mely egy kis épületet és műtárgyat jobbról megkerülve, majd a Zalát követve, északnyugati irányt vesz fel. Ezen, a nyílegyenes, a keleti oldalán ligeterdőkkel övezett, a nyugati oldalán a Zala által kísért töltésen haladó jó minőségű aszfalt burkolatú kerékpárúton, mintegy 4 km-t megtéve jutunk vissza túránk kiindulópontjához, a Zala hídnál lévő pihenőhöz, ill. a közeli Kis-Balaton Házhoz.

Balatonhídvég A település a római korban fontos átkelő és vámszedőhely volt. Jelenleg 3 család él ezen a fokozottan védett természetvédelmi területen. Balatonhídvéget a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park veszi körül. 120 kikötő és több, mint 100 madárfaj lelhető fel itt.