Túránkat Hévízen a Rákóczi utca északi végétől, a Tourinform irodától kezdjük (sétálóutca üzletekkel, étkezési lehetőségekkel, kerékpártároló, padok). Az Országos Kéktúra útvonalán, a Széchenyi utcán induljunk nyugat felé. Emelkedő utunk a sarkon álló, modern, hét(!)tornyú, világoskék Szentlélek templomnál a Zrínyi Miklós utcára kanyarodva, észak felé folytatódik.

Kezdetben hangulatos vadgesztenyefasor kísér bennünket. Rendezett házak között kiérünk a település Egregy nevű részébe, ahol az Egregyi utcára térve immár északnyugat felé haladunk. Érdemes kitérőt tenni jobbra, a második utcán, a szépen karbantartott borpincék és présházak között emelkedő Dombföldi utcán a környék leghíresebb román kori műemlékéhez, a kis temető közepén álló Szent Magdolna-templomhoz.

Egregy, Hévíz Egregyen már a rómaiak is termesztettek szőlőt, nincs ez másképp ma sem. Hosszan elnyúló szőlősorai, finom borai, kellemes kis vendéglői, az itt látható Árpád-kori templom, a római katona sírja és a római kori romkert sokakat csalogat a városrészbe.

A templomtól visszatérhetünk ugyanezen útvonalon az Egregyi utcába és folytathatjuk utunkat északnyugat felé vagy továbbhaladhatunk az innen már nyugat felé forduló keskeny műúton. Ha ez utóbbit választjuk, akkor az erdőhöz érve homokos földútra váltunk. Miután az Országos kéktúra jelzése észak felé elhagy bennünket, egy dél felé leágazó földúton leereszkedünk a várost elhagyó Egregyi utca végéhez és csatlakozunk az északnyugat felé haladó, az Egregyi utcán érkező eredeti útvonalunkhoz. Innen már csak néhány méter, s egy HeBi Zóna végét jelző táblánál véget ér az aszfaltút. Erdőben, rossz minőségű szekérúton haladunk, majd egy, az út bal oldalán álló fedett pihenőnél egy nagyfeszültségű villamos távvezeték széles nyiladékába, észak-északkelet felé fordulunk. Kellemetlen, homokos szekérúton emelkedünk. Levágjuk a nyugati oldalunkon lévő erdőrész sarkát. Az erdőből kiérve, hamarosan műúton folyatódik észak felé ereszkedve az utunk. Nyugati oldalunkon erdő, a másikon fasor ill. szántóföld. Elhaladunk egy balra lévő fedett pihenő (itt kelet felé földútleágazás), s – miután az erdőt elhagytuk – egy rendezett tanya házai mellett. Hamarosan beérünk Karmacs faluba.

Karmacs A Gyöngyös-patak völgyénél fekvő településen több vízfolyás is áthalad, ezért a lakosok 13 híd segítségével közlekednek. Érdemes megtekinteni a XVIII. századi, barokk Szent Anna templomot, illetve a XV. századi gótikus templomtornyot, amely egy korábbi templom egyetlen megmaradt része.

Utunk északkelet felé, a római katolikus templom mellett folytatódik. A faluközpontban balra fordulunk (kocsma, buszmegálló) és észak felé hagyjuk el a település házait.  Nyílegyenes, fák kísérte műúton haladunk. Jó kilátás nyílik északkelet felé. Feltűnik a távolban Zalaszántó temploma és házai, s fölöttük az erdőfedte hegyen a sztúpa fehérlik. Hamarosan a vindornyafoki leágazáshoz érünk, ahol egy útszéli keresztnél és padoknál kis pihenőt tehetünk. Továbbfolytatva utunkat egy háromszög alakú elágazásba jutunk, ahol a balra forduló ágat válasszuk. Erdőbe érve emelkedni kezd az utunk. Miután leküzdöttük az emelkedőt, ereszkedni kezdünk és kanyarokkal tarkítva fokozatosan nyugat felé fordulunk. Itt érjük el túránk legészakibb pontját. Egyre jobban dél felé fordulunk. Elhagyjuk bal oldalunkon az erdőt, majd a műút jobb kanyarjában egy balra leágazó keskeny műútra térünk.  Emelkedő utunk jobb oldalán erdő, a bal oldalon facsoportokkal tarkított lapos katlan húzódik. Egy hosszú jobbkanyart követően bivalykarám látható balra, a völgy alján. Folyamatosan emelkedő fárasztó úton érünk be Zalaköveskút faluba. 

Zalaköveskút A Zalavári hát dombjai között megbúvó község az ország egyik legkisebb települése. Érdekessége a Teréz Anya kilátó, amely a település legmagasabb pontján épült fel. A fából épült, magasleseket idéző formájú kilátó legfelsőbb szintjéről páratlan szépségű panoráma tárul elénk.

A falut egy folyamatosan emelkedő, nagy jobbkanyarral hagyjuk el. Jobbra marhakarám, balra feltűnik a domb tetején álló kilátó. Fokozatosan balra, dél felé fordulunk, az emelkedő után pihenésképp már ereszkedünk. Néhány présházat, borpincét és egy balra álló Mária-szobrot elhagyva gurulunk Nemesbükre. 

Nemesbük Nemesbük a Köszvényes-patak két partján fekszik. A község két részét, Ófalut és Szőlőhegyet egy kőhíd köti össze, amely Nemesbük egyik látványossága. A római katolikus Szent Péter és Pál templomot 1777-ben építették. A magaslatokról gyönyörű kilátás nyílik a környező erdős-dombos tájra.

Déli irányban hagyjuk el a falut, nemsokára egy kisüzem házainál derékszögű kanyarral kelet felé fordulunk. A fák kísérte ereszkedő utunk több mint fél km után, egy jobb kanyart követően ér Nemesbük külterületére, Bükkösre.

A falu elején, egy parkosított részen található fedett kerékpáros pihenőben szusszanhatunk egy kicsit. Bükköst dél felé hagyjuk el, majd folyamatosan kelet felé kanyarodunk. Egy földutat keresztezve buszmegállóhoz, feszülethez és egy kis épülethez érünk. Innen rövid, egyenes szakaszon ereszkedünk kelet-északkelet felé, majd egy derékszögű jobb kanyart követően kb. 1, 5 km-es nyílegyenes, fák kísérte, ereszkedő szakaszon folytatjuk túránkat. Kis temetőhöz érve (kápolna) jutunk vissza Hévízre, a Büki utcába. Enyhe bal kanyar után hamarosan körforgalomhoz érünk, ahol a Széchenyi utcába kanyarodunk és jutunk vissza túránk kiindulópontjához. 

Hévíz A Hévízi-tóban kellemes kikapcsolódás a megmártózás, de mozgásszervi gondjainkra is remek gyógyír lehet a víz és az ásványi anyagokkal teli gyógyiszap. A város fontos műemléke az egregyi Árpád-kori Szent Magdolna-templom, a római katona épen maradt sírja és a feltárt római villa alapfalai.