Szentgotthárd
Szentgotthárd Vas megye délnyugati részén, a Vasi-Hegyhát lábánál, a Rába mentén fekszik, közvetlenül az országhatár mellett.
1183-ban III. Béla király alapította.
Ő telepítette ide a franciaországi ciszterci szerzeteseket. Monostoruk körül alakult ki a település magja. Szentgotthárd 1983-ban kapott városi rangot. Kistérségi székhelyként 15 települést igazgat. Gazdaságát már a kezdetektől a Rába völgye és a hármas határ menti közlekedési szerep határozta meg.
Látnivalók
Hármashatár-kő
Szentgotthárdtól délnyugatra, Felsőszölnök határában 384 m-es magasságban található a trianoni határok kijelölésekor létrejött osztrák–magyar–szlovén hármashatár. 1922-ben állítottak fel itt először emlékkövet. A két világháború között a környék szétszakított falvainak emlékhelye lett. 1989-től újra látogatható. Jelenleg egy háromoldalú csonka gúla áll a határponton, a három ország címerével.
Látnivalók a városban: Nagyboldogasszony ciszterci apátsági templom és kolostor, Magtártemplom (Városi Színház), Pável Ágoston Múzeum, Vörösmarty Gimnázium, III. Béla szobra, Széll Kálmán szobra, Termálfürdő, Millenniumi emlékmű, Szlovén Kulturális és Információs Központ, Móra Ferenc Városi Könyvtár, Temetői kápolna, Evangélikus templom, Református templom.
Látnivalók a térségben: Rábatótfalu Szent Flórián kápolna, Felsőszölnök Hármashatár-kő, Mogersdorfi kereszt a csata emlékére, Hársas-tó, Farkasfa „Kötényes” harangláb, Meteorológiai Állomás, Magyarlak harangláb.
Fontosabb rendezvények: Szentgotthárdi Történelmi Napok (július–augusztus), Hopplá Könnyűzenei Fesztivál (július).