Egyek
Egyek Hajdú- Bihar megye legnyugatibb települése, a Hortobágy nyugati szélén, Jász - Nagykun Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék találkozási pontján fekszik. Külterületi lakott része: Ohat, valamint egyéb belterület: Félhalom, Telekháza. A község 1970. július 1-től viseli a nagyközségi címet.
Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt. Délnyugati része a Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred Kunhegyes síkhoz sorolható, kisebbik nyugati része a belterülettel együtt a Tisza völgye területére esik, keleten és délen pedig a Hortobágy található. Domborzatát tekintve a terület alacsony ártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és kunhalmok emelkednek ki. A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidékének Tiszántúli flórajárásához tartozik. A Tisza alacsony ártereit bokorfüzesek és puhafaligetek, a magas ártereket tölgy-, kőris-, szilligetek borították.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Szent József-templom
Egyek főterén áll a község egyetlen műemléke, a késő barokk - empír stílusban épült római katolikus templom, Szent Péter és Pál kőszobraival. Az 1818-ban Szent József tiszteletére szentelt templomot Benke László négy nagyméretű freskója díszíti: három a mennyezeten, egy az apszison. A diadalív előtt látható Szent Imre reliefje, amelyet 1931-ben, a Szent Imre emlékév tiszteletére helyeztek el. A hatalmas méretű főoltárkép a Szent családot ábrázolja. (Kováts Ferenc alkotása). A harminchárom méter magas torony a II. világháborúban leégett, majd a helyreállított tornyot 1970-ben egy vihar ledöntötte.
A templom előtti zöld környezetben található, az I. világháborús emlékmű, amelyen Krisztus tart karjaiban egy elesett katonát (Horváth Béla alkotása), valamint attól nem messze, a Tiszán való átkelést segítendő Nepumoki Szent János szobra.
Kálvária temető
Nevezetes látni való még a Bartók Béla úton található un. kálváriás temető, mely kettős kunhalmon helyezkedik el, Hajdú-Bihar megye egyetlen tisztán katolikus temetője.
Újtelepi általános iskola
Igazi látványosságnak számít az 1925-ben emelt újtelepi általános iskola székely stílusú épülete, amelynek homlokzatán a vérszerződés harmonikusan felépített jelenetét láthatjuk, tengelyében Árpáddal és a magyar címerrel.
Egyéb látnivalók: I. világháborús emlékmű – Krisztus karjában elesett katonával (Fő tér), Meggyes csárda – csárdamúzeummal
A település igazi idegenforgalmi értékét a Hortobágyi Nemzeti Park, annak különleges flórája és faunája, valamint a Tisza közelsége adja. Egyek a Tisza-tó és a Hortobágy összekötő láncszeme.
Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része. A pusztakócsi mocsarak annak az egykor egységes mocsárvilágnak a része, amelyet a Tisza áradásai után a mélyedésekben visszamaradt víz éltetett. A Tisza szabályozásával a mocsarak fenntartó áradások megszűntek, a terület kiszáradásnak indul, a mocsarak feldarabolódtak. Kedvező fészkelési lehetőséget nyújtva több ritka madárfajnak. A fészkelő madárfajok között megtalálható a bölömbika, nagy kócsag, vörös gém, fehér gólya, kanalas gém, cigányréce, a barna és a hamvas rétihéja, a kékvércse, kis vízicsibe, szerecsensirály, küszvágó csér, fülemüle, estike. Ősszel előfordul batla is, télen réti sasok telelnek át. Az átvágott Tisza-kanyar helyén keletkezett a Göbe-morotva, mely természetes állapotban megőrződött hullámtéri erdői miatt 1982 óta védett. Növénytársulásai nagyon változatosak. Védett növény a debreceni torma, a tiszaparti margitvirág, a csomorika és a nyári tőzike. Több védett madárfaj is fészkel itt, pl. a szalakóta, a kis kócsag és a bakcsó. Téli kóborlásuk során elvetődik ide a rétisas, a darázsölyv, a békászó sas, a hamvas és a kékes rétihéja is.
Az Ohati-erdő kisebb része 1950 óta, teljes egészében 1973 óta áll védelem alatt. Állatvilága is gazdag, számos ragadozó madár megtalálható: kékvércse, darázsölyv, barna kánya. Téli vendégként itt is előfordul a rétisas. Védett madara még a szalakóta és a szürke küllő. Az emlősök közül gyakori a nyest és a borz. Kisemlősei között található a törpeegér és a mogyorós pele. Védett lepkefajai a sziki ürömbagoly és a nagy sziki bagolylepke. A terület fokozott védelem alatt áll, csak engedéllyel látogatható.
Története
A Tisza árteréből kiemelkedő területen már az őskorban is laktak. Írásos forrásokban viszonylag későn, 1322-ben bukkant fel, de ekkor már egészen bizonyosan régóta létezett.
A község a tatárjárásban elpusztult, csak a XIII. században telepítették be újra. A tatárjárás után a magukat a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek tulajdona volt – az Egyeki családról 1367-ig vannak adatok. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai, majd a Zelenay család birtokába került. A birtokot Dóczy István szerémi püspök 1492-ben az egri káptalannak adományozta.
Miután Szolnok 1552-ben elesett, a törökök a szolnoki szandzsákhoz tartozó adózó helynek írták össze. A XVI. század második felében a lakosság nagy része református hitre tért, és 1621-ben Egyeknek már bizonyosan volt református temploma is. A falut a káptalan XVIII. század végén - Szentmargitához hasonlóan - római katolikus vallású palócokkal népesítette be újra.
Fejlődése a XIX. században, a Tisza szabályozásának idején vett újabb lendületet. Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a falunkban egy vékony, gazdagodó parasztréteg alakult ki. A káptalan birtokait 1945-ben felosztották.
(forrás: Tourinform)