Dunakeszi
Dunakeszi Budapesttől északra, Pest megyében helyezkedik el, a főváros közvetlen szomszédságában. Duna-parti fekvése és a Dunakanyar közelsége miatt szokták a Dunakanyar kapujának is nevezni. A városhoz tartozó Alagpuszta a magyar lovassport egyik fellegvára volt a XX. század első felében.
Látnivalók
Alagi lovasközpont
1890-ben Batthyány Elemér gróf egyletelnöksége idején kezdődtek meg az alagi építkezések. Az első futamot már a következő évben, 1891. április 12-én megtartották, majd rendszeressé váltak a versenyek. A Tanácsköztársaság bukása után – amikor a pesti lóversenypályát felszántották – a magyar lovassport központja egy időre Alag lett. Fénykorában itt 600-nál több ló volt, a világ legnagyobb tréningközpontjai közé tartozott. A lovaregyletet és a pályát 1951-ben Magyar Lóverseny Vállalat néven államosították.
Egyéb látnivalók: Révész István Helytörténeti Gyűjtemény, József Attila Művelődési Központ, Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, Hősök Szobra (I. világháborús emlékmű), Kegyeleti Park, Keszi fasor, Alagi Tréningközpont, lóversenypálya, római kori kikötőerőd romjai, római hídfő romjai, Árpád-kori templom romja (Alagimajor), Sportrepülőtér, révátkelő.
Fesztiválok, események: Magyar Kultúra Hete (január), Dunakeszi Tavaszi Napok (április), Alagi Lovasmajális (május), Dunakeszi-Fót Nyári Szabadegyetem (július-augusztus), Szentjánosbogár Fesztivál (július-augusztus), Szent Mihály-napi Búcsú (szeptember).
Története
A történelmi leletek tanúsága szerint a mai Dunakeszi határában már az újkőkorban is állandó település volt. A rómaiak I. Valentinianus idején megerősített révhelyet és őrtornyot építettek a folyó partján, amelynek romja ma is láthatók. Az első írásos dokumentumban – IV. Béla 1255-ben kelt adománylevelében – Kezew néven szerepel a település. Ugyanebből az időből származik az Alagimajorban ma is látható templomrom.
Dunakeszi a tatárjárás során, majd a török korban többször is elnéptelenedett, és lakossága a Rákóczi-szabadságharc idején is menekülni kényszerült, de egy 1715-ös összeírásban ismét lakottként szerepel, ekkor már mai nevén. 1748-ban gróf Grassalkovich vette meg a községet, ami 3 generáción keresztül a gazdag főúri család birtokában volt zavartalan fejlődést és gyarapodást biztosítva a településnek és lakóinak.
Dunakeszi életében jelentős esemény volt az első hazai vasútvonal átadása. A sínpályát 1846-ban adták át Pest és Vác között, az első és egy ideig egyetlen megállóhely Dunakeszi volt. 1877-re már vasútállomása, postahivatala és távírdája is volt a főleg kertészetből élő községnek. A fejlődésnek további lendületet adott, hogy 1890-ben a Magyar Lovar Egylet Alagpusztát szemelte ki tréningtelepnek. A XX. század során jelentős ipar települt a községbe.
Dunakeszi 1977-ben kapott városi rangot.