Hatvan
Vajon onnan ered ez a furcsa név, hogy Budapesttől éppen 60 km távolságra található a település? Vagy egy másik elképzelés szerint valójában a besenyő-török eredetű chatwan-ból lehet származtatni, amelynek jelentése töredéknép, résznép. Mindenesetre nagyon érdekes, hogy a Kárpát-medencében legalább egy tucat település viselte a Hatvan nevet.
Hatvan városa Heves megye nyugati részén fekszik az Alföld peremén. A Zagyva menti település a megye harmadik legnépesebb városa. Híres bronzkori leletanyagáról régészeti kultúrát neveztek el. Történelme során jelentős előnye származott stratégiai fekvéséből. A főváros piaci vonzása révén gazdasága a kiegyezés után fejlődésnek indult. Vasúti csomóponttá vált, cukorgyár, szeszgyár és gőzmalom létesült. A nagy múltú város számos kulturális értékkel rendelkezik.
Látnivalók
Grassalkovich-kastély
A város képét meghatározó barokk kastély 1754–1763 között épült. 1867-ben Deutsch Ignác vásárolta meg, aki később felvette a Hatvany nevet. A család bőkezűen támogatta a hazai irodalom és képzőművészet alkotóit, akik közül sokan megfordultak a kastélyban: Bródy Sándor, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, Veres Péter, Csók István, Czóbel Béla, Bajor Gizi. Thomas Mann látogatását Naplójában is megemlítette. Műkincseinek nagy része a II. világháború után külföldre került.
-
Címer a Grassalkovich kastély homlokzatán Fotó: funiQ -
Grassalkovich kastély oldalról nézve Fotó: funiQ -
Grassalkovich kastély, jelenleg vadászati múzeum Fotó: funiQ
Egyéb látnivalók: Városháza, Nagygombosi Grassalkovich-major, Posztómanufaktúra épülete, Kristály (Deutsch)-kastély (volt cukorgyári kastély), Albert Schweitzer Kórház, Hatvani Termál- és Strandfürdő, A hatvani csata emlékműve, Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű, Kisgombos-tanösvény, Hatvany Lajos Múzeum (Sörfőző-ház), Grassalkovich Művelődési Központ, Moldovay Győző Galéria, Ady Endre Közösségi Ház és Innovációs Központ.
Fesztiválok, éves programok: Mastercar Autótuning Kiállítás és Fesztivál (május), Összművészeti Fesztivál (június), Nyárbúcsúztató Fesztivál (szeptember), Kastély napok (szeptember).
Története
Hatvan és környéke az újkőkorszak óta lakott. Régészek és történészek a Strázsa-hegyen találták meg azt a lakóházakból és kerámiákból álló leletanyagot, melyről ez a bronzkor végi (Kr. e. XIX–XVIII. század) civilizáció a „hatvani kultúra” elnevezést kapta.
A honfoglalás után Hatvan környéke az Aba nemzetség birtoka lett. Első okleveles említése 1235-ből ismert. 1406-ban Zsigmondtól mezővárosi rangot kapott, ekkori birtokosa a Hatvani család. 1525-ben a köznemesség itt tartotta az ún. „lármás” országgyűlést, melyen Werbőczy Istvánt nádorrá választották.
A XVI. század elején palánkvárat építettek Hatvanban, melyet a török 1544-ben foglalt el. A város ezután szandzsák székhely lett. A XVIII. század elején németek, szlovákok betelepedésével a város több nemzetiségű lett. 1746-ban a települést Grassalkovich Antal vásárolta meg, aki több középülettel gazdagította a várost. A magyar honvédsereg 1849. április 2-án a tavaszi hadjárat egyik győztes csatáját Hatvannál vívta. A kiegyezés után elindult az iparosodás. 1939 szeptemberében a település több száz lengyel menekültnek adott otthont.
A II. világháborút követően Hatvan volt az első település, melyet várossá nyilvánítottak hazánkban (1945. június 27.).