Komárom
Komárom a Duna két partján jött létre, már a római korban a védelmi rendszer része volt. A város a mai Komárom-Esztergom megye negyedik legnagyobb települése. Az egykori Rév-Komárom neve később Új-Szőny, 1923 óta nevezik a déli részt is Komáromnak. A név valószínűleg a komar (szúnyog) szláv szóból származik. Történelmi jelentőségű erődrendszere szlovák–magyar közös jelöltként szerepel az UNESCO Kulturális Világörökség várományosi listáján.
Látnivalók
Erzsébet híd
Az első komáromi híd 1589-ben létesült a Vág torkolatánál álló vár és a Szent Péter-palánk között. A XIX. század végére azonban már egy állandó híd vált szükségessé. A jelenlegi 415 m hosszú és 11 m széles hidat Feketeházy János tervezte és Gregersen norvég ács cége kivitelezte. 1892. szeptember 1-jén adták át, és a népszerű Erzsébet királynéról nevezték el. 2005–2006 között közösen újította fel a két ország.
Egyéb látnivalók: Monostori erőd, Igmándi erőd, Csillag-erőd, Solymosy-Gyürky-kastély, Selye János városi kórház, Magyar Lovas Színház, Gyógyfürdő és Strand, WF Szabadidő Park, strand és horgásztó, Rüdiger-horgásztó, római mérföldkő, Katonai temető, 48-as Emlékliget, Hőserdő, Klapka György Múzeum, Római Kőtár, Magyar Tengerésztörténeti Múzeum, Alapy Gáspár-emléktábla, Kenyérmúzeum, Csokonai Művelődési Központ, Kisgaléria, Czibor Zoltán-emlékszoba.
Története
A város helyén a római korban Brigetio (Szőny) jelentős katonai városa feküdt. A XI. században a Vág-torkolattal szemben jött létre Rév-Komárom. 1589-ben Pálffy főkapitány létesített itt hajóhidat, megépítve a Szent Péter-palánkot a mai Csillag-erőd helyén.
A háborúk elmúltával az elpusztult Rév-Komárom a mai hídfőnél épült újjá. 1892-re elkészült az Erzsébet híd, ezután 1896-ban egyesült az északi és déli településrész. Az 1920-as trianoni döntés után a két Komárom külön fejlődött, de 2004 óta a schengeni egyezménynek megfelelően szabad az átjárás.