Kulturális örökség

Kőszeg ötödik az ország műemlékekben leggazdagabb városainak sorában, a történelmi városmag építészeti emlékei, az emberléptékű város hangulatos utcáin sétálva a látogató letűnt korok hangulatát ízlelheti meg. 

A négy saroktornyos XIII. században épült Jurisics vagy Eszterházy vár a várost védő erődítményrendszer legfontosabb része, mai alakját az 1777-es tűzvész után nyerte el. A Vármúzeumban megtekinthetők az ostrom fegyverei, Kőszeg város történeti emlékei, a maga nemében egyedülálló Szőlő Jövésnek Könyve, illetve a XIX. században alakult művészeti- civil szervezetek relikviái. A belső várudvar a Kőszegi Várszínház népszerű nyári előadásainak helyszíne. Innen betérhetünk a Gyógy- és Fűszernövény kertbe, ahol több mint száz gyógy és fűszernövény illata csábítja az arra járót. A külső vár legnagyobb bástyája az Öregtorony vagy Zwinger, melyben ma nyomda-, illetve borkultúrával kapcsolatos kiállítás várja az érdeklődőket.

A Jurisics tér - mely egykoron a vásárok, és egyben a politikai és társadalmi élet színhelye volt - közepén elhelyezkedő Mária szobor különlegessége, hogy az 1730-as években a Mária-kultusz ellen protestálóktól beszedett büntetőpénzből emeltették. Helyén korábban a közékor megszégyenítő eszköze, a pellengér állt. Érdemes a tér egyik padján helyet foglalnunk, és megpróbálni betelni az impozáns épületek látványával. A Városháza – mely szinte a Kőszegen használt összes építési stílus jegyeit magában hordozza – talán az egyetlen épület Magyarországon, mely lényegében napjainkban is ugyanazt a közigazgatási feladatot látja el, mint eredetileg. A homlokzaton a Jurisics család, a történelmi Magyarország, és Kőszeg címere is fellelhető a falfestmények között. 

A Jurisics-tér 9. szám alatt található Sgraffitós-ház nevét homlokzatának díszítéséről kapta. (sgraffiare: kaparni). Az Arany Egyszarvú Patikamúzeumban Svalla Mátyás helyezte el a jezsuitáktól megvásárolt kivételes bútorzatot és patika-berendezést.  Az épület padlásán gyógynövényszárító helységet alakítottak ki.     

A Jurisics tér hangsúlyos épülete a több stílust ötvöző Szent Imre templom, illetve a város legrégibb temploma, a Szent Jakab templom. Kuriózumnak számít, hogy két templom csupán négy-öt méterre fekszik egymástól - ezt a középkori Kőszeg magyar és német lakosságának vallási vitája eredményezte. A templomokat a középkori temető helyén emelték, a fennmaradt sírkövek kérésre ma is megtekinthetők a templomkertekben. A Szent Jakab templom nyugati homlokzatán három szerzetesrend, a jezsuiták, a piaristák és a bencések jelképei láthatók, mely ugyancsak a város vallási sokszínűségére utal. A templom középkori falfestményeinek (Szent Kristóf, Háromkirályok-jelenet, Köpenyes Madonna) szenteljünk külön figyelmet, ahogy a Szent Benedek –oltár mellett található síremléknek is, mely Jurisics Miklós gyermekeinek állít emléket. A gótizáló, késő reneszánsz szent Imre-templom 17. századi eredetű, a tervező annak idején azt a feladatot kapta, hogy részben a régi, Szent Jakab templomhoz idomuljon megjelenésében, részben azonban a korabeli stílusjegyeket is hordozza magán. Több protestáns felekezet is birtokolta az évszázadok folyamán, a főbejárat felett mindenképp figyelemre méltó Szent Imre 1722-ben idehelyezett szobra, illetve a templom copf stílusban készített szószéke.

A templomokkal szemközti patinás épület ad otthont a Postamúzeumnak, melynek megtekintése után a szomjazók betérhetnek a szomszédos épületbe, a kőszegi Boráriumba, ahol tájékoztatást, illetve igény szerint kóstolót kaphatnak a Kőszegi-hegység legkedveltebb boraiból.

A Hősök kapuja helyén állt az 1880-ban lebontott déli Alsó kaputorony, a XIII. század óta a város védelmének fontos pontja. Az ostromlók ritkán futottak közvetlenül a kapunak, hiszen itt volt a legmélyebb az árok és a felvont hídhoz sem férhettek hozzá. A török ostrom 400. évfordulójára épült fel a Hősök tornya, mely a város jelképévé vált, Kőszeg címerében is szerepel. A torony ma a Tábornokházból – mely a Városi Múzeum céhtörténeti emlékeket és kőszegi kismesterségeket bemutató kiállítását foglalja magába - látogatható, erkélyéről csodálatos kilátás nyílik a Jurisics térre, és a várost övező szőlőhegyekre a Kálvária templommal. 

A Fő tér 2005-ös felújítása során nyerte el mai alakját, régebben fapiacként funkcionált. A Fő teret szegélyező épületek késő barokk és klasszicista jegyeket hordoznak, bár az Arany Strucc Szálloda már az 1590-es években fogadóként működött. A pestis által sújtott város polgárai 1713-ban állítatták a Szentháromság szobrot, vezeklésként a sok csapás miatt, hiszen úgy gondolták, hogy a bűneik miatt sújtja Isten a lakosságot a szörnyű betegséggel. 

A neogót stílusban, 1894-ben épült Jézus Szíve plébánia templom 57 m magas harangtornyából napjainkban is megszólal a toronyzene. A három hajós templombelső színes üvegablakai különösen délután nyújtanak kivételes látványt.

Érdemes sétánkat megszakítani egy kis pihenésre, étkezésre, hisz számos vendéglátóhely várja vendégeit helyi specialitásokkal. Amennyiben megszomjaznánk, de a kulturális emlékektől sem szeretnénk elszakadni, érdemes felkeresni a kőszegi borkultúra méltó hirdetőjét, a Kőszegi Borok Házát. Kiállítása bemutatja a város szőlő-és bortörténetét, a bortermelés hagyományos eszközeit és persze a borkóstoló sem maradhat el.

Határtalan természet – ezeréves kultúra

Térségi összefogással, a Kőszegi-hegység jellegzetes természeti és kulturális kincseinek bemutatására és megőrzésére kőszegi központtal jött létre hazánk 1997-ben létrehozott első natúrparkja, az Írottkő Natúrpark. A természeti értékek megismerését 6 kiépített tanösvény segíti a Chernel kertben, a Királyvölgyben és a hegység más pontjain. A Hétforrás, az Írottkő- és az Óház-kilátó, a Stájer-házak vagy az évezredek óta lakott Szent Vid hegy a bakancsos turisták kedvelt célpontjai.

A túrák átvezetnek Ausztriába, és a Natúrpark osztrák oldalán folytatódnak. A hosszú túrák után a rohonci Faludi-völgy tiszta vizű tavában megmártózva lelünk felüdülést. A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban megismerkedhetünk a Kőszegi-hegység jellegzetes élővilágával, az interaktív kiállító térben a látogatók játékos formában találkozhatnak a természettel. 

Kulturális rendezvények

Kőszeg és a Natúrpark egész évben bőséges rendezvénykínálattal várja vendégeit. A rendezvények középpontjában a történelem, a kultúra, a sport és a helyi termékek állnak. A beszédes elnevezések, mint Szőlő Jövésnek Könyve, Kőszegi Várszínház, Kőszegi Szüret, Félhold és Telihold – Ostromnapok Kőszegen, História Futás, a Natúrpark ízei-gasztronómiai fesztivál, Orsolya napi vásár, Márton napi újborköszöntő, Kőszegi Advent, Kőszegi Borbál, mind-mind bőséges élménykínálatot, kulturális és gasztronómiai csemegéket takarnak. Évszázadok kultúrájával és tisztán megőrzött vendégszeretetével várja látogatóit Pannónia Gyöngyszeme: Kőszeg.

(forrás: Tourinform)