Tamási
Tamási a Kapos-Koppány menti dombvidék egyik legjelentősebb települése. A Dunántúli-dombság területén, Külső-Somogy keleti, Tolna megyébe átnyúló részén fekszik. Közúton megközelíthető a városban egymást keresztező 65-ös és 61-es főútvonalakon. A megyeszékhely 53, a főváros 145 km-re található. A település fekvése szempontjából jelentős még, hogy a Balatontól (Siófok) mért távolsága csak 38 km.
Története
A Koppány folyó környékének évezredes települési helye Tamási. Nevét korábban románkori templomának védőszentjéről, Szent Tamásról eredeztették, de a legújabb kori helynév-tipológiai kutatások szerint a város névadója egy ismeretlen kilétű Tamás nevű birtokos lehetett.
Szinte minden történeti kor hagyott itt emléket maga után. Az új kőkorból talpcsöves edények (5500 éves), a bronzkorból ékszerek, tokos balták (4000 éves), mészbetétes agyagedények kerültek elő. A kora vaskori földvárai, a henyei és a dorombosi (2700 éves) közül az utóbbi a Dunántúl ma is legépebb földvára.
A római korból, a templomtól keletre, a 61-es út kereszteződéséig, építkezés, útépítés során római falakat, utat, edényeket, 12 faragott kőlépcsőt, kőkoporsót találtak. E kultúrának két jeles emléke is éppen Tamásiból származik: egy ezüstös bronz Concordia-szobrocska (1941. évi feltárás) és Pallasz Athéne szobra (1952. évi lelet). A régészek szerint olyan különlegesen szép darabok ezek, amelyek messze felülemelkednek minőségben és jelentőségben a provinciák átlag anyagán. A népvándorlás korából előkerült egy 53 síros longobárd temető, de vannak avar és alán tárgyi emlékek is. A honfoglalást követően a környék a fejedelmi törzs birtoka lett. Az Árpád-kortól lakott, templomos és vámszedési joggal rendelkező hely volt.
A középkorban – a mai napig is Várhegynek nevezett dombon – egy vár épült, feltehetőleg IV. Béla rendeletére a tatárjárás után. A vár 1339-ben cserével került a Héder nemzetség (Kőszegi-ág) tulajdonába, akik felvették a Tamássy nevet. Zsigmond király alatt az ország legelőkelőbb főúri családjai közé tartoztak. Az utolsó Tamássy 1444-ben, a várnai csatában esett el. A török megszállásig, 1541-ig Werbőczy István, majd fia, Imre birtokolta.
A hódoltság alatt a simomtornyai szandzsákhoz tartozott, s a lakosság nagy része elmenekült. A török iga alól Bádeni Lajos seregei szabadították fel a vidéket 1686. szeptember 25-27. között, amely utána Esterházy-birtok lett. Az 1698-ban újonnan betelepített magyarok az ún. Magyar-Tamásiban laktak, elsősorban a templom környékén, míg a szerbek, akik a török hódoltság idején költöztek be, Rác-Tamásiban (a mai Rácvölgyben). A Rákóczi-szabadságharc idején a labancok, rácok kétszer is végigpusztították a községet, a lakosság a Koppány mocsaraiban talált menedéket vagy elmenekült. Az 1740-es években már mezővárosi rangot kapott. 1734-45. között épült fel a római katolikus templom a mai formájában.
A vár állapota közben annyira leromlott, hogy 1777-ben lebontották, s köveiből épült meg a tamási nagykocsma, a pincehelyi templom és a miklósvári vadászkastély. Ettől az időtől kezdve a feljegyzett események sora elsősorban a miklósvári kastéllyal fonódott össze. A Koppányon túl, Miklósvár (1940-ig eszményi község) területén épült fel a vadászkastély.
A világhírű tamási vadaskertről Farkas Páll, tamási nótáriusnak az 1800-as évek eleji írásaiban olvashatunk, a vadászatok rajzos emlékei pedig a Nemzeti Múzeumban találhatók.
Az 1800-as évek második felében épült ki a városházától nyugatra található rész, a Gonozdi patak partján található utcák (helyi elnevezés szerint Buda).
Tamási neve a Tanácsköztársaság idején az ún. „tamási ellenforradalom” révén szerepelt, amelyet 1919. május 30-án a dombóvári és szekszárdi vörösőrök fojtottak el. Az 1920-as években épültek a városközpont épületei, valamint a temető alatti utcák. Tamási a múltban is jelentős települése volt a kevés városú Tolna megyének. A legnagyobbnak, a legrangosabbnak számított a körötte sűrűsödő kisebb-nagyobb falvak között. De ez a rang nem sokat jelentett még a II. világháborút követő években sem. Kis téglagyár, tejüzem, malom, ennyiből állt az ipar.
Aki most bejárja Tamásit, merőben más állapotot talál. A szinte robbanásszerű fejlődés az 1960-as évektől számítható. 1962-ben a megyei közigazgatás átszervezése révén Tamásihoz csatolták a Gyönki járást, s iparfejlesztésre jelölték ki. Akkor települtek üzemek, akkor kapaszkodott meg az ipar a gyárat még nem látott faluban (Orion, Vegyépszer, Közgép). A szovjet csapatok 1990-es évek eleji kivonulásával megüresedő laktanyában új iparterület jött létre, ahol ma már számos vállalkozás működik. Itt kapott helyet a Technológiai és Innovációs Központ is, amelynek elsődleges feladata a helyi és a kistérségi vállalkozások támogatása.
Az ipar fejlődésével lépést tartott a mezőgazdaság átszervezése is. A település színvonalas kereskedelmi és vendéglátó-ipari hálózattal rendelkezik. A dinamikus fejlődés eredményeként 1984. január 1-jén – történetében negyedszer – városi rangot kapott. A városiasodás ellenére napjainkig magas a környéken lévő pusztákon – Fornád, Kecsege, Csallányos, Adorján, Szemcse, Leokádia - élők aránya.
Látnivalók
A Dunántúl változatos, színes világában, Tamásiban található Tolna Megye egyik Csobbanó Édenkertje, a Tamási Termálfürdő. Az egész évben nyitva tartó Tamási Termálfürdő, a várhegy fenyvessel borított lábánál 7 hektáros zöldterületen, gyönyörű környezetben található. A termálfürdő 18 medencével rendelkezik, melyből 5 medence gyógyvízzel üzemel. A gyógyvíz mintegy 3000 mg/l-es sótartalmában meghatározó a klorid, hidrogénkarbonát, bróm, fluor és a jód tartalom. A legjobb gyógyhatás az alábbi betegségek kezelésében tapasztalható: végtagízületi porckopásos; elfajulás, ún. degenerativ elváltozásban; gerinc- és csípőízületek porckopásos elváltozásában; baleseti, az orthopédiai mozgásszervi károsultak utókezelésében tapasztalható. Továbbá a termálfürdő olyan különleges programokkal várja vendégeit egész évben, mint az éjféli nyitva tartások pénteken és szombaton, szauna szeánsz maraton, habparty, koncertek és ünnepi műsorok. Kitűnő lehetőség a pihenésre az egész családnak, ahol ünnepé varázsoljuk hétköznapjait egy tökéletes élményen keresztül. A fürdő beltéri területe egész évben fogadja a vendégeket, itt többek között 3 különböző hőfokú termálmedence, jakuzzi és élménymedence is található. A kültéri rész a nyári szezonban üzemel, itt fedett és nyitott ülőpados medencék, gyerekpancsoló, egy 25 és egy 33 méteres úszómedence található. A fürdő tartozó szomszédságában lévő kemping mind a lakókocsisok, mind a sátras vendégeknek egyaránt ideális. 48 fős motelje a szerényebb igényű vendégek számára megfelelő. A vendégek szállásigényét jelenleg panziók, az üdülőtelepen lévő közel 200 nyaralóház elégíti ki.
A város egyik építészeti műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye is, a Kálvária-dombon található Rozália-kápolna. A homlokzat előtti toronnyal, téglalap alapú hajóval épített kápolna a XVI. századból való. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban. A megújítás alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A római katolikus templom 1735-1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is: rokokó főoltár szobrokkal (1776), rokokó szószék és orgona, valamint copfstílusú padok. A szenteltvíztartót középkori oszlopfőből alakították ki. Műemlék jellegű épület. A templomkertben áll a város első köztéri - 1806-ban a város főterén felállított, majd 1958-ban áthelyezett - alkotása, a Mária-szobor.
A városközpont, a Kossuth tér nevezetessége az 1927-ben épült városháza tűztoronnyal, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad helyet. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi emlékét az épület előtti kopjafa, a tamási Szondi György laktanyánál 1956. november 4-én mártírhalált halt katonák nevét a tér felöli homlokzaton elhelyezett márványtábla őrzi.
A tér másik oldalán az 1936-ban felújított és toronnyal bővített evangélikus templom, melynek 300 éves orgonája szintén műemlék. Itt található Tóth Gyula műve, az I. világháború hősi halottainak emlékműve, amely 1925-ben készült. A plébánia kertjét Törő György fafaragóművész Szent Kristóf szobra díszíti. Az erdészeti központ mellett, a városházával szemben az 1928-ban épült volt Járásbíróság 2007-ben helyreállított épületét láthatja a városba látogató. Udvarán, a hajdani fogdából a 2010-es felújítást követően alakították ki a Kultúrák Házát, melybe a Tamási Galéria, a Tamási Helytörténeti Múzeum és a Német Kisebbségi Önkormányzat költözött. A Tamási Galéria állandó kiállítási részében Könnyü László családjának adománya látható: többek között Mednyánszky, Borsos Miklós, Vasarely, Dali, Renoir képei. Az évközi időszaki kiállításokon a képzőművészet csaknem valamennyi ágából rendeznek tárlatot. A művelődési központ kisgalériájában a helyi és megyebeli kedvtelésből alkotóknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget egész évben.
A Városi Könyvtár előtti parkban állították fel a II. világháborús emlékművet, Borbás Tibor Gyászoló anya című alkotását.
A közeli Eötvös utca sarkán állt a zsinagóga 1872-től 1951-ig. A még meglévő támfalon márványtábla emlékeztet az 1944. július 4-étől deportált zsidó családokra. A 24-es számú ház volt a zsidó iskola, mellette a tanítói lakás, amely ma a Református Egyházközösség imaháza. Az utca másik végén lévő szép polgárház volt az Úri Kaszinó.
A 61 és 65-ös főutak kereszteződésében lévő Fortiana Szálló a Vályi Szakképzőiskola tanszállója, amely valaha az Esterházy hitbizomány irodaépületeként szolgált. Szemben az 1820-ban emelt Várady-ház kúriaszerű épülete.
A közeli Koppány patak hídján áthaladva szembetűnik az 1940-ben Téli Mezőgazdasági Iskolának épült, majd gimnázium, illetve 2010 szeptemberéig általános iskola hatalmas épülete. Az iskola mögötti Kápolna utcában található a már korábban említett Rozália-kápolna., mellette Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének szobra és a kálvária. Innét rövid sétával érhetjük el a Várhegy tetején emelt kilátót, ahonnét gyönyörű körpanoráma nyílik az egész városra és környékére, így a hegy lábánál lévő fürdőre, s a közeli Esterházy Vadászkastélyra. A kastélyt 1776-ban Esterházy Miklós építtette, eredetileg barokk stílusban. A Hársfa utcában tovább haladva jutunk le a parkerdőbe, amely része annak az 1797-ben téglafallal bekerített 600 holdas Vadaskertnek, amely a már említett vadászatok révén világhírűvé vált. A településhez közel eső részét 1899-ben Erzsébet-kertnek (Sissy-kert) nevezték el a tragikus sorsú királyné emlékére fákat ültettek. A falat 1947-ben lebontották, majd 1982-ben az erdőgazdaság közjóléti célra parkerdőt alakított ki, játszótérrel tenisz és erdei torna pályával, horgásztóval, s kilátóval. A tavon kialakított kis szigeten Vas Gereben emléktáblája áll, melyet a Könnyü család adományából Gyeney Judit szobrászművész készített. A tavat megkerülve látható a híres matuzsálem-korú tölgyfák, az úgynevezett „Vas Gereben fái” egyetlen élő példánya. A tornapályán haladva feljuthatunk a dorombosi földvárhoz, melynek sáncai ma is jól kivehetők. A földvár tetején lévő nem rég felújított kilátóból gyönyörű kilátás nyílik.
Érdemes felfedezni a város távolabbi pontjain lévő látnivalókat. A henyei kápolnát 1758-ban emelték a Szent Kereszt megtalálásának emlékére. A várhegyen áll Szent Donátnak, a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentjének szobra. Az aradi utca végén található izraelita temető holokauszt emlékművét 1948-ban készíttették a hazakerült túlélők. A katolikus temetőben 1848-as hősök síremlékét gondozzák.
A város nevezetessége a Gyulaji erdő, amelyben a világ egyik legnagyobb dámpopulációja él. A 23.000 hektáros területen szakszerű vadgazdálkodás és vadásztatás folyik. Nagy értékű kincse, a dámállomány fogalommá vált a vadászok körében, hisz az itteni zömmel tölgyek alkotta erdőségek kitűnő élőhelyei a gímszarvasnak és a vaddisznónak is. Az idelátogató egyéni, illetve kisebb csoportokban érkező vadászok kényelmét nyolc festői környezetben álló vadászlak szolgálja. Az erdő igen népszerű a turisták körében is. A vadászati szezonon kívül a házak nyaralók számára is igénybe vehető. Az erdő fokozottabb védelmében és a turisták igényeinek kielégítése céljából 2008 áprilisában megnyitotta vadasparkját a termálfürdőtől nem messze, a parkerdőben. A 20 hektáros területen a látogatók a 2 km-es túraösvényt bejárva megismerhetik a gyulaji erdőben élő nagyvadfajokat, a vadgazdálkodásban használt eszközöket, természetes környezetükben, séta közben vagy földbe süllyesztett leskunyhókból láthatják az állatokat, így bepillantást nyerhetnek mindennapos életükbe, tanulmányozhatják viselkedésüket.
Népszerű programlehetőség még a horgászat. A Kossuth Horgászegyesület tavain a tagokon kívül napi jegy váltásával bárki horgászhat. Mára már egy egész kis üdülőtelep alakult ki a tavak partján, ahol kora reggeltől késő estig horgászok ülnek a nagy hal reményében.
A Tamási Nyár eseményei között a fúvószenekari koncert, operettest, főzőverseny, egyaránt megtalálható. Az elmúlt évek újdonsága a Trófea vadételek országos sütő-főzőversenye. A korábbi zártkörű borverseny is közönség nappá szélesedett, a kulturális programok mellett a résztvevőknek lehetőségük nyílik a kistérség borosgazdák borainak kóstolására, a legjobb fehér és vörös, valamint a „Tamási Város Bora” megválasztására.
(forrás: Tourinform)