A város főtere Széchenyi tér Szeged, Arad, Hódmezővásárhely felőli utak találkozásánál jött létre. Valamikor politikai nagygyűlések színtere is volt, de döntő mégis az, hogy a heti háromszori piacnak, az évi öt kirakodó vásárnak adott helyet.

Itt található az egykori Korona Szálló (Széchenyi tér 10.), Makó legszebb eklektikus épülete. Épült 1855-ben Koczka Ferdinánd tervei alapján, vendégfogadónak. A Korona kétszáz éven át együtt alakult, épült a várossal. 1905-ben átépítették, szállodával bővítették. A Korona díszterme nemcsak vigalmaknak adott helyet, gyakran tartottak itt irodalmi rendezvényeket. A sarkon áll Fátyol Mihály cigányprímás szobra. 1945-1979-ig muzsikált a Koronában zenekarával a jeles prímás. Ma az emeleti részen konferencia központ van a földszinten étterem kávézó, söröző található.

A Korona előtti téren az első világháborús emlékmű Pásztor János hódmezővásárhelyi szobrász alkotása. 1929. szeptember 29-én avatták fel. Az első világháborúban elesett makói hősök emlékére állították. Fenn ősmagyar vitéz támogatja a sebesült katonát.

A Korona dél-keleti részén az étterem előtt van a hagymavirág szökőkút.

A szökőkúthoz közel, a Korona oldalában lehet parkolni, és kezdődhet a belvárosi séta.

Érdemes megnézni a Városházát (Széchenyi tér 22), ami eredetileg Csanád megye székháza volt. A város monumentális középülete 1780-ban Vertics József földmérő tervei szerint épült klasszicista stílusban. 1839-ben Giba Antal tervei alapján építették át a mai formájára. A város közéletének fontos színtere volt az épület. A nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia 1879-től Lonovics József főispán hitveseként a ház lakója volt. Az előcsarnokban van a Városház Galéria, amely kiállításoknak ad helyet.

A városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, Kallós Ede vásárhelyi szobrász készítette. A szobrot 1905. szeptember 24-én avatták föl. A városban nagy volt a Kossuth kultusz, közadakozásból készült el a szobor.

A városházával szembeni sarkon áll az egykori Makói Takarékpénztár székháza a makói historizmus legszebb világi épülete.

A Városházától tovább sétálva a Megyeház utcán eljutunk a József Attila Múzeumhoz (Megyeház u.4.). A monoton homlokzatot Varga Imre épületplasztikája töri meg.

A református ó temető egykori kopjafái kapnak itt új tartalmat. A népélet tárgyait humanizálva az emberi munkát - a hagymakertész robotos életét – is érzékelteti. Munkába indulás (talicskakerék), a munkavégzés (vízimalom meghajtó gerendelye), a termelés betakarítása (szüretelősajtár), a dolgos nap vége (lebukó nap, feljövő hold) A kopjafák az idő múlását érzékeltetik. Az egyikre föl van vésve : „rövid az élet”. 2008-ban nyílt az új állandó kiállítás „ Küzdelmes Évszázadok” címmel. Makó város története az újjátelepüléstől a rendszerváltásig 1699-1989. Állandó kiállítás emlékezik Galamb Józsefre egy eredeti FORD -T modell autó bemutatásával.

A múzeumhoz tartozik a skanzen. Itt megtekinthető a makói hagymás ház, eredeti berendezéssel. Asztalosműhely, eredeti szerszámokkal és mintakönyvekkel a 20.sz. elejéről. Bognárműhely eredeti szerszámokkal a 20.sz. elejéről. Szánkótalpas gabonakasok-és hombárok a 19. és 20.sz. elejéről.

A múzeumhoz közel található az Espersit-ház (Kazinczy u.6.) irodalmi múzeum. Az 1898-ban, eklektikus stílusban épült ház Espersit János ügyvéd révén a város, sőt a vidék legnevezetesebb művészi központja volt A kiállítás bemutatja a József Attilát támogató, 48-as szemléletű baráti kört. Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését, valamint József Attila költői indulását.

A múzeumtól visszasétálunk a főtérre.

A visszatérve a főtérre, a hagymavirág szökőkúttal szemben (Széchenyi tér) a csipkeházak előtti szoborparkban a város nagy fia, Pulitzer József újságíró fejedelem (1847-1911) portréja található, mely Kiss Jenő makói szobrász alkotása.. Őróla nevezték el a Pulitzer-díjat, amit a világ legjobb újságíróinak ítélnek oda. Az alkotás kicsinyített és sorszámozott mását évente Makó Város Önkormányzata és a magyar Újságírók Országos Szövetsége által alapított „Pulitzer Szülővárosa”-díj átadásakor fiatal újságíró jelöltek kapják.

Návay Tamás szoborportréját Lapis András szegedi művész készítette. Návay Tamás (1815-1879) a reformkorban Csanád megye országgyűlési követe, majd alispánja lett, 1848. május 2-ától főispánja.

Lantos Gyöngyi csongrádi szobrász alkotta Dobsa Lajos szobrát. Dobsa Lajos (1824-1902) makói publicista, drámaíró, lapszerkesztő két ízben Makó országgyűlési küldötte volt.

Galamb József 1881-ben született Makón, szobra szintén itt található. Mérnöki diplomája megszerzése után kivándorolt Amerikába és a FORD műveknél lett mérnök. Döntő szerepe volt A FORD -T modell tervezésébe. Az autó világsiker lett.

A Főtér nyugati felét lezáró régi városháza (Széchenyi tér 6.) Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester tervei szerint 1854-59-ben épült. Korának romantikus stílusirányzata különösen jól érvényesül.

A régi városházát keskeny utca választja el a Bérpalotától. (Széchenyi tér 8.) A városi Bérpalota 1927-ben épült neobarokk stílusban. A bérház a város legreprezentatívabb lakóháza. Párkánya alatt van Európa második legnagyobb molnárfecske kolóniája.

A bérpalota mögött a Makovecz téren található a Hagymatikum fürdő. Nem csak a fürdőt, hanem a teret is a művész álmodta meg. Kútját 1956-ban fúrták, akkori hőfoka 91 Celsius fok volt. Az országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A makói termálvizet az Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. A nevében és megjelenésében egyaránt megújult Makói Hagymatikum Fürdő nem csak a minőségi élményfürdők számát gyarapítja, de tovább emeli fürdőkultúránk színvonalát.

A magyar organikus építészet zászlóvivője, a Kossuth-díjas Makovecz Imre által tervezett fürdő már látványvilágában is minőséget képvisel. Gyógyvizünk kedvező hatású az ízületi és reumás panaszokra.

A fürdő főbejárata mellett található Zenepavilon, a zenekedvelőknek épült, hiszen a nyár minden hétvégéjén koncerttel várják a kedves vendégeket. Lekerekített formájával, kiváló akusztikájával fergeteges élményt nyújt az idelátogatóknak.

A főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Makón már csak ennek a térnek a neve emlékeztet az ősi megyére. Pedig Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének.

A tér zöld övezetében áll államalapító Szent István király monumentális lovas szobra. Kiss Jenő és Győrfi Lajos alkotása.

A Csanád vezér téren tovább haladva a József Attila Gimnáziumhoz érünk. A Gimnázium 1895-ben épült. A gimnázium tanulója volt három évig József Attila, itt tanított Juhász Gyula költő emlék tábla őrzi emléküket.

 A gimnázium melletti aszfaltba öntött József Attila utcatáblát szokatlan módon helyezték el. Az ifjú költő első verseskötetének, a Szépség koldusának borítóját ércbe öntve a járda aszfaltjába építették be.

A gimnázium közvetlen szomszédságában az Erdei János Sportcsarnok található, mely a gimnázium felépítésével egy időben épült 2000-ben. Erdei János makói ökölvívó olimpikonról kapta a nevét. Különböző városi rendezvényeknek, sporteseményeknek, továbbá szalagavatóknak ad helyet.

A gimnázium előtti téren helyezték el a második világháborús emlékművet. Főalakja, a keresztre támaszkodó katona. Az íves falon tüntették föl a második világháború makói hősi halottjainak és a polgári lakosság áldozatainak névsorát. Mögötte állították föl az 56-os forradalom emlékére a kopjafákat.

Az utcán továbbhaladva a buszpályaudvar felé a sarkon találjuk a A Püspöki rezidenciát és kápolnát Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári lakás céljából. A műemlék jellegű, klasszicista stílusú épületnek a kápolna a hangsúlyos része.

A túl oldalra benézve láthatjuk a makói Ortodox zsinagógát a város egyik páratlan értékű és szépségű épülete, Makó egyetlen jelenleg is álló zsinagógája, egyúttal Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban az 1872-ben önállósult ortodox közösség által.

 A kereszteződésben található makói buszpályaudvar egy organikus stílusban épült, Makovecz Imre által alkotott épület. Hajlított, íves formáival, a fa szerkezetével szerves egységet alkot környezetével.

Utunk a városközpontból a Posta és a Hunyadi utcán vezet Makó ősi városrészébe, a reformátusok lakta – régi nevén- Szentlőrincre. A posta utcát 1924-ben nyitották. Itt épült föl négy évvel később a díszes oromzatú, neobarokk stílusú Posta-palota.

Baloldalon áll a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház (Posta u. 2.). A kulturális élet központja. 390 ülőhellyel, színpaddal, a hozzá csatlakozó aulával, pódium-teremmel, kávéházzal.

Belül a magyar ősvallás kultikus helye, miként népmeséinkben és a pogány magyar néphitben az égig érő fa tartja az égboltot, úgy itt is az elágazó fabordákra nehezedik a terem boltozata.

Kívül már a keresztény kultúrkör templomaként jelenik meg, sőt egyenesen a makói református ótemplom szellemisége éled újjá fehér falaival, tornyával, egykori kerítésének négy bástyájával.

A Hagymaház aulájában állították föl Surányi Imre által készített Páger Antal Kossuth-díjas, makói születésű színművész portré szobrát.

A Hunyadi utcán jutunk el a református ótemplomhoz (Kálvin tér). A város újjátelepülése óta ez a terület volt a református városrész centruma. (Megnézhető egyeztetett időpontban: 62/211-495)  

A templom 1774-ben barokk stílusban épült. 1790-1927-ig téglakerítés vette körül, négy sarkán bástyával. A templom mellett (Kálvin u.7.) 1820-ban klasszicista stílusban épült, a műemlékként számon tartott református nagy iskola. Mellette 1927-ben épült az egykori polgári fiúiskola. Ma Kálvin téri iskola néven ismert.

A Kálvin utcán a 43-as út felé haladva érünk el a Szegedi utcára. Egy kis zöld téren áll a karcsú zászlórúd. Nemzeti és városi ünnepeinken itt leng a nemzeti trikolór az Európa Unió vagy a Makó címerével ékesített piros-kék városi zászló. Mellette van a város szoboremblémája, a hagymaszobor, Sütő Ferenc alkotása. A főtér felé visszasétálva elhaladunk az egykori polgári leányiskola emeletes épülete előtt, ma Bartók Béla ének-zenei általános iskola. Az iskola előtt áll a Varga Imre alkotta Bartók Béla szobor. Az alkotás eredetijét Párizsban állították föl.

Visszasétálunk a Koronához. Amennyiben teheti a következő állomáshoz szálljon autóba és úgy indulhat tovább a katolikus városrészbe.

A főtérről a katolikusok lakta városrészbe a Szegedi utcán jutunk el. Ha bekanyarodunk az Árpád utcára, már az egykori katolikus városrészben vagyunk, amelyet Bujáknak neveztek.

A Szent István téren áll az első szent királyunkról elnevezett plébánia templom. A barokk stílusban épült templomot 1772-ben szentelték föl. A főoltárképet (Szent István a koronát fölajánlja Máriának) Rafael modorban Emler Beneventura bécsi művész festette 1854-ben. A templomudvarban helyezték el Makó legrégibb – a helyiek által kőképnek nevezett- műemlék jellegű Szűz Mária szobrot. A teret északról az egykori katolikus polgári fiúiskola, a mai Szent István Egyházi Gimnázium és Általános Iskola zárja le. A neobarokk stílusú iskola 1927-33-ban épült. Az Apaffy utcán jutunk el a Kálvária utcába, a katolikus temetőhöz. A kapun belépve az út tengelyében áll az 1829-ben, klasszicista stílusban épült, Szent Anna tiszteletére fölszentelt, műemléki jellegűnek minősített kápolna (kinyitja a temető gondnok). A temetőből kijövet balra megyünk tovább a Kálvária utcán és megtaláljuk Makó ősi szakrális helyét a Kálvária dombot. Ide jártak a török hódoltság idején a szegedi ferences barátok a katolikus hívek lelki gondozására.

Itt áll a város legrégebbi épülete, az 1734-ben barokk stílusban emelt műemlék jellegű kálvária kápolna.

 

(forrás: Tourinform)