Az 1905-ben épült patinás, kagylódíszítésű, kupolás műemlék Árpád Fürdőt gondos rekonstrukciót követően adták át a nagyközönségnek 2010 márciusában. A törökfürdőben két, mozaikkal kirakott ülőmedence, ülő pezsgőfürdő és a központi medence kapott helyet, ahol kellemes, 36-38C-os víz várja a kikapcsolódni vágyókat. Igazi kuriózuma a fürdőnek a mozaikcsempékkel beépített, exkluzív környezetben kialakított tepidárium, valamint a török stílusú „Szeráj” pihenő. A földszinten tágas koktélbár és egy hangulatos napozóterasz is vendégeink rendelkezésére áll. A szaunavilág szolgáltatásai is sokrétűek: élménymedence, infra- és finn szauna, sószoba, illetve gőzkabin szolgálja a kényeztetést keresőket. A spa és wellness szolgáltatásokat keresőkre is különleges lehetőségek várnak: hidroterápiás,-masszázs,- és szépségápolási szolgáltatások komplett tárháza ad alkalmat a fürdőben a testi-lelki felfrissülésre.

Gyönyörű, díszes barokk templomok, sarokerkélyes, hangulatos lakóházak, impozáns klasszicista stílusú épületek, és emblematikus alkotások nyújtanak egyedülálló díszletet a székesfehérvári sétákhoz. A Városház tér közepén az Országalma az itt lakók büszkeségéről mesél. A város történelmi jelentőségét szimbolizálja az alkotás, felirata szerint Fehérvár szabad királyi város jogállását maga Szent István király adományozta.

Az épített látványosságokon túl sok apró részlet adja meg a város hangulatát. A Városház tér bejárata felett Mujkó, a bohóc fogadja az érkezőt. A sétálóutcán kiskocsiját toló felsővárosi piacozó asszony, Kati néni szobra része a városi élet mindennapjainak, orrát fényesre csiszolják a szerencsét remélők.

A Belvárosi sétát két jelképesnek is tekinthető alkotás határolja, melyek az idő múlásáról mesélnek. A Virágóra mindig változó, élő virágból kirakott számlapja tavasztól őszig gyönyörködtet színes számlapjával, és a naponta átültetett dátummal. A Fő utcáról letérve a varázslatos hangulatú Kossuth udvarban elhelyezett Órajáték az idő múlását történelmi távlatokba helyezi. Délelőtt 10 órától kétóránként szólal meg a harangjáték, miközben sorra előtűnnek a történelmi alakok: királyok, királynék, hercegek és vitézek, a város ezer esztendejének szereplői.

A Belvároson kívül is különleges látnivalók marasztalják a látogatót. Közelebb a Csónakázó-tó, a kertvárosi övezetben a Bánya-tó, a hírhedt „öngyilkosok tava” ejti rabul a vadregényes látvány szerelmeseit. Kilátópontul is szolgál a város határában felállított Aranybulla emlékmű hagyomány szerinti kihirdetési helyén.

A város legkülönösebb építménye a Bory-vár. Ez a XX. századi romantikus lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása. Saját tervei alapján egymaga építette 36 éven át egészen haláláig, festőművész felesége iránt érzett szerelmének emlékéül.

A hitvesi szerelem emlékműve: Bory-vár, Székesfehérvár A székesfehérvári Bory-várat Bory Jenő szobrászművész és építész építette közel 40 éven át. A 7 tornyos, mesebeli várban a művész és feleségének számos kisplasztikája és szobra megtalálható, kortársaik alkotásaival egyetemben. A romantikus vár szép kertje szintén számos látnivalót rejt.

Székesfehérvárott a középkorban több mint 30 templom és kápolna állt, ezek közül ma már csak a gótikus stílusú Szent Anna kápolna található épségben. Magyarország történetének legnagyszerűbb építészeti alkotásából, az egykori királyi bazilikából, ahol 43 magyar királyt koronáztak, s Szent Imre és Szent István után 14 uralkodót temettek el, mára csak romok maradtak.

A pusztulás és az újjáéledés körforgásának élményét, amiért leginkább érdemes idelátogatni, az egyházi épületek közvetítik hitelesen. A püspöki székesegyház hatalmas tornyait még IV. Béla építtette. Koronázása után innét suhintott kardjával minden magyar király jelezve, hogy védelme alatt áll az ország. 1778-tól a nyilvánosság elől elzárva a székesegyházban őrizték Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéjét, melyet a templom többi kincsével együtt 2009 óta már bárki megtekinthet a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban. Szintén középkori eredetű a székesegyház altemploma III. Béla és felesége Antiochiai Anna sírjával. A belépőt megrázó élmény fogadja: a királyi pár Mátyás-templomban őrzött holttestének lenyomatai a sírok márvány lapjában. Ide temetkeztek azok a főpásztorok is, akik a város főterének legszebb épületéből, a copf stílusú püspöki palotából kormányozták a Székesfehérvári Egyházmegyét.

Aki szereti a késő barokk képzőművészet változatos formavilágú, virtuóz alkotásait, feltétlenül látogasson el a Szemináriumi és a ciszterci templomba. Maulbertsch gyöngyházfényű, csipkefinomságú égi víziója a Szemináriumi templom mennyezetén, s a ciszterci templom sekrestyéjének Közép-Európában példa nélküli faragott sekrestyebútora bizonyára le fogja nyűgözni.

A templomok épületei az évszázadok alatt számtalanszor megújultak, megszépültek, de mit sem érnének az itt imádkozó hívő közösség nélkül, hiszen Székesfehérvár egyházi élete ma is virágzik.

A város történelmi múltjának megidézéséhez Székesfehérvár kiállítóhelyei rendkívül színes palettával járulnak hozzá.

A Szent István Király Múzeum egyedülállóan gazdag régészeti gyűjteménye révén a neolitikumtól kezdve a törökkor végéig ízelítőt kapunk a város és a megye múltjából. Láthatjuk a Szent István által építtetett királyi bazilika értékes kőfaragványainak maradványait. A Római Kori Kőtár a megye területéről származó, I–IV. századi kőemlékeket, sírköveket, szarkofágokat, császárszobor töredékeket mutatja be. A régészeti emlékeken túl olyan kuriózumokat is felfedezhet az utazó, mint a bélyeges, monogramos téglák gyűjteménye Fejér megyéből

A Székesfehérvár szívében látható romterület a Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária tiszteletére szentelt bazilikának romjait őrzi. Itt látható az ő szentté avatására készült díszesen faragott szarkofág és Aba-Novák Vilmos falképe, a Szent Jobb és a Szent Korona történetét mutatja be.

A polgári Fehérvár emlékezetét őrzi az 1971-ig gyógyszertárként működő Fekete Sas Patikamúzeum jezsuita időből származó bútoraival, felszerelési tárgyaival csakúgy, mint a Budenz-házban található Ybl Ervin művészettörténész gazdag képző- és iparművészeti magángyűjteménye. Az iparművészeti anyagból kitűnik a földszinten látható skót szecessziós stílusú dolgozószoba berendezés és az emeleti vitrinek értékes ezüstjei, porcelánjai.

Letűnt generációk féltett játékait tárja elénk a Fehérvári Babaház, Magyarország legnagyobb babagyűjteménye. A berendezett babaszobácskák XVIII-XIX. századi polgári interieurjei hű másolatai a felnőttek világának, a látogató tehát arról is képet kap, milyenek lehettek a korabeli polgári otthonok.

Székesfehérvárt főként a progresszív magyar képzőművészetet bemutató múzeumi kiállításai révén több mint fél évszázada számon tartja a művészetekre nyitott közönség.

Három állandó kiállítás révén átfogó képet kaphat a látogató a XX. század magyar képzőművészetének legfontosabb alkotóiról, törekvéseiről. A Budenz-Házban helyet kapott Ybl Ervin Gyűjtemény, a belvárosi kis Esterházy palotában a Deák Dénes Gyűjtemény, és a régi megyeháza épületében berendezett Új Magyar Képtár állandó kiállítása, a legnagyobb magyar festők (Rippl Rónai József, Csók István, Bernáth Aurél, Székely Bertalan...) alkotásaitól egészen a fiatal kortársak művészetéig terjed.

Nagyszámú és bravúrosan elhelyezett (lsd. Pátzay Pál: Tízes huszárok emlékműve) köztéri szobrai megelevenítik a – sokszor elpusztított - város egész történelmét. Állítottak itt szobrot királyoknak, humanista tudósnak, huszároknak, várvédőknek és a hétköznapi embereknek is.

Itt található az 1930-as, 40-es évek bravúros magyar mesterének, Aba–Novák Vilmosnak három murális alkotása is. A Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannó 1937-ben a Párizsi Világkiállítás magyar pavilonjának ékessége volt. A nagy sikert aratott művet a zsűri Grand Prix-vel jutalmazta. Egy anekdota szerint a kiállításon szintén résztvevő Picasso a képet megpillantva elragadtatva kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” A mű ma a Csók Képtárban évente egyszer látható.

Az év tizenkét hónapjában izgalmas kortárs képzőművészeti tárlatok láthatók a Csók István Képtárban, a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében, a Pelikán Galériában vagy a Deák Képtárban.

A kortárs művészetek szempontjából kiemelt időszaknak tekinthető május utolsó tíz napja, amikor művész-zászlók díszítik a belvárost, és mindenütt (köztereken és intézményekben) a kortárs művészetek legfrissebb alkotásait láthatják vendégeink.

A székesfehérváriak ragaszkodnak történelmi és néprajzi hagyományaikhoz. A városi élet színfoltját jelentik a lovagok, akik időről időre megjelennek az utcákon korhű öltözetükben, hogy harcászati bemutatókkal szórakoztassák a látogatókat. Mások kegyeleti szertartásokkal őrzik az itt eltemetett királyok emlékét.

A néphagyományok őrzésének színtere a Belvároshoz közeli Skanzen. Az iparosok, kereskedők és földművesek lakta Palotaváros egykor inkább falu, mintsem város képét mutatta. E városrész hagyományos foglalkozási csoportjainak (tobak, varga, csizmadia, cipész, szíjgyártó, csapó, szűcs, szűrszabó) életmódja, a mesteremberek szerszámai és céhes emlékek kerültek itt bemutatásra.

A Skanzen ékessége a Szerb Ortodox Templom, amely mára a fehérvári rácok identitásának jelképévé vált. A gyönyörű templom, amelyet 1771-1772-ben épült, Krisztus és Szűz Mária életét, ősatyákat, apostolokat és szenteket ábrázoló freskókat őriz. Előzetes bejelentkezéssel látogatható. Érdeklődni: +36 30 507 4359

A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében kapott helyet a Tárgyalkotó Hagyományok című állandó néprajzi kiállítás. Itt a népi műveltség tárgyainak útját, sorsát kísérhetjük végig a készítéstől a felhasználásig.

A folklór élő hagyományaival találkozunk a Táncházban, amely az Alba Regia Táncegyesületnek ad otthont. A néptánc világába nyerhetünk bepillantást a gyakori táncházak, rendezvények, és az augusztusi Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál alkalmával.

Székesfehérvár számos rendezvénnyel is várja az ide látogatót. Májusban a Kortárs Fesztivál elhagyhatatlan eleme a helyi képzőművészek munkáiból rendezett zászló kiállítás, amellyel kezdetét veszi a tavasztól év végéig tartó változatos rendezvények sora. Modern, új szemléletű kiállítások, performanszok, színházi és irodalmi produkciók, és számos underground és jazz koncert szórakoztatja az érdeklődőket.

Június a Tűzzel-Vassal Fesztiválé. Látott már kovácsot vasat nyújtani, birkát körmölni avagy lovat patkolni? Készített már bodzasípot, öntött már ólomkatonát? Ha még nem, akkor itt a remek alkalom! Látogasson el a székesfehérvári Rác utcai Skanzenbe, ahol az ország legkiemelkedőbb magyar mestereivel találkozhatnak mindazok, akik valami emlékezeteset szeretnének látni és kipróbálni.

Júliusban a Harmonia Albensis nevű zenei esemény látogatható. Székesfehérvár híres barokk templomaiban felcsendülnek a komolyzene legszebb darabjai. A gyönyörű királyi város muzeális értékekkel teli templomai páratlan akusztikai élményt nyújtanak. A fellépők között olyan neves művészek szerepelnek évről – évre, mint Miklósa Erika.

Székesfehérvárott augusztus az igazi fesztiválhónap. A kisebb helyi bandáktól kezdve a magyar zenevilág krémjén át, egészen a világsztárokig mindenki megtalálható a Fehérvári Zenei Napokon. Három nap, ami csak a zenéé! Koncertek, dumaszínház, karaoke és a már hagyománynak számító tehetségkutató egyaránt fellelhető a palettán. A program szinte minden zenei stílust felölel. A Királyi Napoknak és a Nemzetközi Néptánc Fesztiválnak köszönhetően egy teljes hét telik a hagyomány jegyében! A Föld különböző szegleteiből érkező táncosokkal találkozhatunk egy időben, egy helyen. Szabadtéri előadások, zenekari bemutatók, utcazene, folkestek, gasztronómiai bemutatók, gyermekprogramok, táncfilm-vetítések várják az idelátogatókat.

Igazi vásári forgatag a Belvárosban! Szeptemberben a Fő utcán népi iparművészek vására várja az egész családot a már hagyományosnak számító Fehérvári Vigasságokon. Mindezt a Lecsófesztivál teszi még hangulatosabbá. Több száz bográcsban készül a lecsó, mindenkinek jut a kóstolóból!

Az Hullám uszoda mellett található Koronás Park játszótér sok ügyesség fejlesztő játékkal várja a gyerekeket. A belépés ingyenes, a foglalkoztató teremben fizetős kézműves lehetőségek is várják a látogatókat.  

(forrás: Tourinform, funiQ)