Kisecset község a Cserhát rejtekében, annak közepén, a Cserhát-domb közelében található. A Bodonyi-patak két partján futó, két főutcából és néhány mellékutcából álló falu kevés történelmi emlékkel rendelkezik. Első okleveles említése a XV. századból ismert, ekkor a falut Echet néven jelölték. A település a török hódoltság utáni 1715. évi összeírásban már nem szerepel. Lakói a megpróbáltatásokkal teli idõszakban elpusztultak vagy elmenekültek. A veszedelem elmúltával szlovák anyanyelvű telepesek népesítették be újra a Bodonyi-patak partját. A XVIII. században a falu neve már Kis Echet, így említik, s legjelentősebb urai ekkor a Prónay, Kóródy és Telek családok voltak. Az itteniek viszonylagos szegénységben éltek, terményüket a közeli - balassagyarmati és a romhányi - piacokon értékesítették. A XIX. és a XX. században a település lassan fejlődött, mert ipar hiányában, a helybéliek a környéken találtak munkát. A korábbi hátrány a falu előnyére vált. A népi építészet hagyományait őrző kontyos parasztházak megmaradtak. Ezen kívül épített öröksége nem számottevő, barokk temploma tetszetős, e mellett klasszicista harangláb áll. A műemléket 1754-ben kezdték építeni és húsz év múlva fejezték be.

Látnivalók: Régi parasztház, Hagyományos technológiával épült ház, Templom, Fájdalmas Madonna kereszt (a templom és a harangláb között található), Partifecskék (falu széle), XVIII. századi harangtorony, fakereplő (templom mellett).