Szente
A középső Cserhát festőien szép kistelepülése Szente. Balassagyarmat irányából a Fekete-víz patak völgye felől közelíthető meg. Nyugatról a Lókos-patak völgye, míg Keletről a Debercsény-patak völgye határolja azt a hegyes-dombos térséget, amelynek centrumában Szente fekszik. Ha Csesztvéről a nem különösen megerőltető hegyi úton sétálunk át a községbe, akkor a Nászhegy (275 m) és a Kakas-hegy között kicsiny kápolnát találhatunk. A falu közelében lévő hegyeknek egyébként jellemző magassága ez a könnyen bejárható szint: az Orvos-hegy 390 m, a Mogyorós-hegy 288 m, a Benedek-hegy, amelynek völgyében az 1969-ben mesterséges úton létesített bodonyi horgásztavak is megtalálhatók. A hegyek kőzetanyaga - mint általában a Romhány környéki területeken - jellegzetes "zátony-jellegű" eocén korabeli mészkő, s csak a távolabbi Szanda-hegy vulkáni eredetű, s itt-ott található meg a középső oligocén kor hárshegyi homokköve.
Látnivalók
A község nevezetessége az ősi templom, amely a váci egyházmegye egyik legrégebbi emléke. A falu római katolikus templom alapja XIII. századi a középkorból származik. 1498-ban Werbőczy István boltoztatta. 1573-ban a törökök lerombolták és felégették. 1663-ban helyreállíttatták a romos falakat, de a régi szentélyt nem építették fel. Tornya 1934-ben épült, ekkor kerültek elő a szentély fennmaradt román stílusú részletei. Feltevések szerint a többször átalakított templom elődje az XIII. század elején épült, és Nógrád megyében a legrégebbiek közül való.
Amikor az új tornyot építették előkerült egy csúcsban záródó, faragott Werbőczy-féle gót stílusú kődiadalív, laposan faragott női fejekkel, és egy pillérköteg-lábazat, amelyek a templom Árpád-kori eredetét bizonyítják. A leletek 1937 óta az esztergomi kőtárban találhatók a XVI. századi gót boltozati zárókővel együtt, amely szarvast ábrázol, hátán ülő, őt támadó, fején kettős keresztes griffel, amely Werbőczy István címere volt.
1972-ben a templombelsőt renoválták, új liturgikus teret alakítottak ki, valamint a Werbőczy-féle gót zárókövet a falba építették a tölgyfa kereszt középpontjába. A szentségház az 1573-ban lerombolt debercsényi templomból származik. 1973-ban a Werbőczy-féle déli-kapu helyreállítása történt. A következő képek találhatók a templomban: Szűz Mária, Mennynek királynéja, valamint Krisztus király Jézus szívével. Szent Erzsébet, fővédőszent, valamint Szent István király másodvédőszent tűzzománc képe, melyeket Rády Ferenc festőművész készített.
Története
Szente Árpád-kori település, régmúltjából az első okleveles említést a XIII. században IV. Béla király oklevelében találjuk, aki 1255-ben Vadkert határait ismertetve sorolja fel Csesztve, Szátok és Szente településeket. A nevének eredete a magyar Zentech személynévből származik. Jelentése: szentéletű, vallásos ember. 1416-ban a Kazai Kakas család lett a falu birtokosa, 1472-ben már az a Szabó család uralja Szentét, akinek Szabó Mihály nevű képviselője 1498-ban a szentei és más környékbeli birtokát Werbőczy István jogtudósnak, a késõbbi nádornak ajándékozza.
A falu a XVI. század közepén a török hódoltság része lett, 1559-ben Szente 19 házzal adózik a töröknek, 1562-ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott, abban az évben 16 adóköteles háztartást írtak itt össze, 1598-ban Fánchy György volt a falu birtokosa, de ezután ismét török uralom következett.